DR. DOBÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Működik, sőt világít is, sőt hang is van. Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már kezdtem megijedni, hogy nem merül föl a polgári kormány felelőssége az igen magas pályakezdő munkanélküliség tekintetében. Megnyugvással hallgattam MSZP-s képviselőtársam fölszólalását, aki a bajok gyökerét innen eredezteti. Így hát én is arra kényszerülök, hogy ennek a törvénymódosításnak a vitájával kapcsolatosan - szeretném leszögezni, hiszen több korcsoportot érint, hogy elsősorban a pályakezdő fiatalok munkanélküliségének orvoslásával szeretnék foglalkozni - elemezzem egy kicsit, hogy mi vezetett idáig, és mi a célja a kormánynak, milyen ifjúságpolitikai megfontolások vezérlik e törvénymódosítást.

Mindannyian tudjuk, hogy 2002 tavaszán a választási kampányban a kormánypártok meghatározó politikusai személyes garanciát vállaltak számos kérdésben, ami a fiatalokkal kapcsolatos volt, és ezek mind pozitív üzenetek voltak. Így volt ez a diákhitellel kapcsolatosan: azt mondták, hogy kiszélesítik azt, ehhez képest csökkentették a felvehető hitelt, és növelték annak kamatait. Az otthonteremtés vonatkozásában szintén azt ígérték a fiataloknak, hogy kiszélesítik azt, ehhez képest egyik napról a másikra tulajdonképpen szétverték azt, és csökkentették az adójóváírás lehetőségét. Ígérték azt, hogy ingyenes lesz az otthon és az iskola közötti utazás, ehhez képest 40 százalékkal drágább a tömegközlekedés. Ígérték azt is, hogy ingyenes lesz a tankönyv - tudjuk jól, hogy nem lett az. Ami a mostani törvénymódosítással kapcsolatos, ígérték azt is, hogy növelik a pályakezdő fiatalok munkalehetőségeit, munkateremtési lehetőségeit - ehhez képest tudjuk, hogy ma minden ötödik fiatal munkanélküli.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzékelhetjük, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányok az elmúlt három évben hadat üzentek a fiataloknak; bármifajta megszorítás következett be ebben az országban, elsőként a fiatalok nadrágszíját húzták meg, elsőként a fiatalok zsebében kotorásztak.

Tavaly nyáron sokan reménykedhettek abban, hogy a volt gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké avanzsálásával nagyobb figyelem fordítódik majd a kormány munkájában a fiatalok problémáira, többek között egyébként a munkanélküliség okozta problémák megoldására is, hiszen azt kell mondanunk - és valóban, a 2004. évi mélykutatás a fiatalok helyzetéről ezt bizonyítja -, hogy ezek a problémák igen súlyosak, és a fiatalok kilátástalanságát elsősorban a munkaproblémák megoldatlansága okozza.

Azonban ez alatt a három év alatt és az elmúlt időszakban sem éreztük azt a segítséget a kormány részéről, ami tényleges problémamegoldást jelentett volna, hiszen hangzatos ígéretek érkeztek - tudjuk jól, hogy ez egy féléves törvény, valóban egy fiatal törvény, aminek a módosításáról beszélünk -, de ezek a hangzatos ígéretek és a törvényjavaslatok, amelyek esetleg születtek is, nem vezettek célra. Erről már az előbb Balsai képviselőtársam beszélt. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a törvényt azért kell most módosítanunk, mert a fél évvel ezelőtti elgondolások igenis hiányosak voltak. Ha párhuzamként megengedik nekem - hiszen szintén a fiatalokat érinti -, ugyanilyen program a Fészekrakó-program, melyről szintén nagyon hangzatosan lehetett beszélni és kommunikálni; nos, a mai napra az is már megbukott.

Most szintén egy ilyen kétes értékű javaslat fekszik a tisztelt Ház előtt, melyről azonban érdemes néhány szót váltani. Először is engedjék meg nekem, hogy emlékeztessem önöket arra, hogy a Fidesz-frakció tagjai már több mint egy évvel ezelőtt benyújtottak - és most ismét megtették májusban - egy törvényjavaslatot, melynek célja a fiatalok élethelyzetének javítása volt. Ezen túl költségvetési vitákban, akár a tavaly ősz folyamán lejátszódott, a 2005. év költségvetésének vitájában is számtalan módosító indítványt terjesztettünk elő ennek a problémának a megoldására. Azt kell mondanom, hogy önök sajnálatos módon ezeket rendre leszavazták, sőt bizonyos esetben azt sem engedték, hogy a parlament megtárgyalja ezeket a javaslatokat. Ezek után már szinte teljesen szkeptikusak voltunk a tekintetben, hogy a kormány egyáltalán kíván-e foglalkozni a fiatalok munkanélküliségi problémájának megoldásával.

Nem véletlen az, tisztelt képviselőtársaim, hogy Tóth László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium munkatársa ezen törvénymódosítás vitájaként az egyik bizottsági ülésen azt mondta, szó szerint idézem: “a regisztrált pályakezdő munkanélküliek rátája 2004 első negyedévében 2,6 és 2005 első negyedévében 21 százalék.ö Tehát itt volt egy jelentős ugrás, ami azt jelenti, hogy mindenképpen lépni kellett, és azt gondoltuk a visszajelzések alapján, hogy még az eddiginél jelentősebb kedvezményeket kell biztosítani. Tóth László bizonyára a helyzet és a problémák komolyságából kiindulva az igazságot mondta. Az megint más kérdés, hogy ez a szándék valóban sajnálatos módon elkésett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondoljuk, e törvény módosításának azon túl, hogy megkésett, vannak szakmai hibái is. Ezeket a szakmai hibákat szeretném részben ismertetni.

Az első és legfontosabb problémának azt tartjuk, hogy a kedvezmény igénybevételének nehézkes a procedúrája, és nem teszi igazán érdekeltté a munkaadókat a fiatalok tömeges foglalkoztatására.

Másodszor: a törvény lehetővé teszi, hogy a fiatal munkavállalót akár napokra foglalkoztassák. Ez igen hátrányos a fiataloknak, mivel nincs idejük bizonyítani munkaadójuk számára, hogy érdemes lenne őket hosszabb távon foglalkoztatni, s bár munkát szereznek, még rövid távra sem tudnak ezáltal tervezni.

(13.10)

Harmadszor: a munkavállalással kapcsolatos csipkártya véleményünk szerint igen költséges lesz az államnak, viszont bizonyára jó üzlet lesz magának a gyártónak.

Negyedszer: a törvény októberben lépne hatályba, így ismét gyakorlatilag egy évet csúszik a kedvezmény bevezetése és a hároméves tétlenkedés után ismét halasztásra kerül, és ez a problémák már korábban jelzett szőnyeg alá söprésének irányába mutat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy említettem önöknek, korábban, másfél évvel ezelőtt és néhány hónappal ezelőtt benyújtottuk törvényjavaslatunkat ez ügyben. Mi akkor azt javasoltuk, hogy alanyi jogon járjon az első munkavállalás esetén két évre mindazon támogatás a munkaadónak, amit most tulajdonképpen a kormány csökkentett mértékben kíván juttatni. Ez egyrészt vonzóvá tenné mind a fiatalok, mind a munkavállalók számára a programban való részvételt, másrészt egyszerűvé és hatékonnyá tenné a folyamatot.

Mi ezeket a módosító javaslatokat ehhez a törvényjavaslathoz is be fogjuk nyújtani. Nagyon remélem, hogy önök ezt érdemben fogják megvizsgálni, és amennyiben mód és lehetőség van rá, a fent megfogalmazott célok érdekében támogatni fogják.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu