NÉMETH ERIKA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a kisebbségek vezetőit is. Ha rendelkeznénk a jövőbe látás képességével, bizonyára már most elkerülhetnénk bizonyos hibákat, de sajnos nem rendelkezünk ezzel, mint ahogyan nem rendelkeztek vele a tizenkét évvel ezelőtti jogalkotók sem. Akkor mégis történelmi jelentőségű törvényt alkotott a Magyar Országgyűlés, és ez így van még akkor is, ha ma oly nehéz megtalálni az akkor vétett hibák ellenszerét.

Biztos vagyok abban, hogy a kisebbségi jogalkotási folyamat nem fog lezárulni ezen a tavaszi ülésszakon. Biztos vagyok abban, hogy bizonyos kérdésekre vissza kell térnünk a 2006. évi választások után, és a 2006. évi választások tapasztalatainak ismeretében már a közeli években tovább kell majd lépnünk. Erről Németh Zsolt képviselő úr is beszélt az imént. Ezt sugallja az a nyilatkozat is, amit a kisebbségi vezetők írtak alá.

Ma azonban a politika lépéskényszerben van. Én biztos vagyok abban, hogy ha az előttünk fekvő módosítás néhány pontjával százszázalékosan nem is tudunk azonosulni, ez a kompromisszum, amely gyakorlatilag kialakult a két párt között - hiszen csak a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Szocialista Párt képviselői adtak be módosító indítványokat, a másik két kisebb parlamenti párt nem élt ezzel a lehetőséggel -, két párt kompromisszumaként tudható be, mindenképpen előrevisz bennünket. Abban pedig egészen biztos vagyok, hogy most, 2005-ben ehhez a megoldáshoz biztosítható a szükséges parlamenti támogatás.

(15.40)

Voltak olyan hetek, napok, amikor úgy éreztük, hogy veszélyben forog a kisebbségi törvény módosításának elfogadása. Ma azért én is optimistábban látom a helyzetet.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kompromisszum - mint ahogy Mesterházy Attila államtitkár úr is említette - mindig bizonyos álláspontok feladását jelenti. Van, amiben a nagyobbik ellenzéki párt, van, amiben a Magyar Szocialista Párt engedett. Most néhány olyan kérdésről szeretnék beszélni, melyek a kialakult kompromisszum eredményeként vidéki, megyei szempontból lehetnek fontosak számunkra, hiszen a kisebbségi közösségek nagy része még ma is vidéken, kis- és közepes településeken él.

Először is megőriztük a megyei kisebbségi önkormányzatok létrehozásának lehetőségét. Az általános vita során több képviselőtársam kiemelte a középszintű kisebbségi önkormányzatok fontosságát. Ez egyrészt a főváros és a megyék közötti eddigi különbségtétel megszüntetése okán fontos, másrészt azonban azért is, mert ahol igazán komoly kisebbségi közösség létezik egy-egy megyében, ott szükség van érdekeik ilyen szintű képviseletére is, pontosabban: az ilyen szintű képviselet lehetőségének a megadására. A kormány eredeti javaslatát előbb az a vád érte, hogy túl könnyen, öt helyi önkormányzat megalakulása esetén biztosítaná a megyei kisebbségi önkormányzat létrehozásának jogát, majd a nagyobbik ellenzéki párt a megyei önkormányzatok felállítása ellen foglalt állást. Személyesen is örülök, hogy a mostani javaslat - ha nehezített feltételekkel is, hiszen a most benyújtott módosító indítványban az szerepel, hogy tíz helyi kisebbségi önkormányzat megalakulása esetén - biztosítja e jogot a kisebbségek közösségeinek.

Mit jelent ez a számok tükrében? Ha áttekintjük a 2002-ben megalakult 1853 helyi kisebbségi önkormányzat megyei megoszlását, és ezt összevetjük az új tízes létrehozási küszöbbel, akkor a következőt láthatjuk: a cigányság az ország minden megyéjében és a fővárosban is képes lesz, képes lehet önkormányzat alakítására, és ez egy reális helyzetet tükröz. A német kisebbség a fővároson kívül 9-11 megyében tud majd megyei szintű önkormányzatot létrehozni, és ez szintén reális közösségeket jelent. A horvát és a szlovák kisebbség régiós jelenlétét is lefedi a Budapest melletti négy-öt megyei testület létrehozásának lehetősége. A románok, a szerbek, a lengyelek, esetleg a ruszinok egy-két megyére és a fővárosra kiterjedő lehetősége is valós helyzetet tükröz. A bolgár, a görög és az örmény kisebbség esetében a budapesti megszerveződésnek nem lesz akadálya, míg a szlovén és az ukrán kisebbség esetében az alig tízet meghaladó helyi kisebbségi önkormányzatok tevékenysége reálisan összehangolható az országos önkormányzatból, hiszen ott a jogszabálytervezet csak matematikai küszöböt, négy helyi önkormányzat létrehozásának a feltételét szabja. Mindez akkor is igaz lesz, ha bizonyos mértékben csökkenni fog a helyi kisebbségi önkormányzatok száma.

S ha mindezt Komárom-Esztergom megyei szemmel nézem, akkor a közösségek reális nagyságát ismerve a mi esetünkben is azt kell hogy mondjam, hogy megyei szinten várhatóan a német és a cigány önkormányzat létrejön, és megfelelő szervezőmunkával a megyei szlovák közösség is képes megyei önkormányzat létrehozására. Ma egyébként az én megyémben 20 német, 13 cigány és 9 szlovák önkormányzat működik.

A tervezet további fontos eleme, hogy ott, ahol megyei, fővárosi kisebbségi önkormányzat alakul, kötelezővé teszi a kisebbségi ügyekkel foglalkozó megyei közgyűlési bizottság létrehozását - én ezt nagyon helyeslem -, és a bizottság munkájában állandó tanácskozási joggal részt vesznek a megyei kisebbségi önkormányzatok elnökei. Úgy látom, hogy mindez egy új típusú megyei szintű kisebbségbarát rendszer fontos alapja lehet. Az eddig is létező megyei kisebbségi szerveződéseket választott alapra helyezzük, és az esetleges együttműködést a megyei testülettel intézményesítjük.

S mindehhez hozzátehetem azt is, hogy helyi szinten az új típusú kisebbségi kedvezmény révén minden településen, ahol kisebbségi önkormányzat alakul, kisebbségenként egy-egy kisebbségi választott képviselő teljes vagy tanácskozási joggal bekerül a települési önkormányzatba, akkor bátran kijelenthetjük azt is, hogy azokon a szinteken, ahol a nemzetiségek gondjai keletkeznek, és a megoldásokat keressük - így helyi és középszinten -, jelentőset léphetünk előre.

Hosszú egyeztetési folyamat áll mögöttünk. Az a nap, amikor ez a kompromisszum megköttetett, lehet, hogy egyszer majd a kisebbségek szempontjából a kompromisszum napjaként kerül be a hazai kisebbségi történelembe.

Hozzászólásomban nem kívánom érinteni az összes módosító indítványt. Többen érintették már azokat a sarkalatos kérdéseket, amelyek a két párt egyeztetése során a leghangsúlyosabban kerültek előtérbe. Az általános vita során is és ma is talán kevesebb szó esett a pozitívumokról, azokról a pozitívumokról, amelyek a kisebbségek helyzetét fogják javítani e törvény elfogadása után.

Arról azonban még szeretnék nagyon röviden beszélni, hogy az értékeinkre az eddigieknél jobban kellene vigyáznunk. Arra utalok ezzel, hogy voltak olyan napok, hetek - ezt az imént is említettem -, amikor veszélybe került ennek a törvénynek az elfogadása. Az országban járva-kelve azt tapasztalom, hogy nem minden településen ismerik pontosan az ott élő kisebbségek, az ott működő kisebbségi önkormányzati vezetők, hogy miről is szól a kisebbségi törvény, miért van szükség módosításra, nem ismerik az alkotmány idevonatkozó passzusát, nem ismerik, hogy a személyi hatályban milyen vitáink zajlanak, tehát nagyon kicsi az informáltság foka ennek a törvénynek a módosításáról. Tisztelettel arra kérem a kisebbségi önkormányzati vezetőket, azokat is, akik nincsenek itt, tegyenek meg mindent azért, hogy ennek a törvénynek az értelmezése a helyén legyen a legkisebb településeken is.

A kisebbségi önkormányzati rendszer, ami Magyarországon már több mint tíz éve működik, érték, és példaértékű egész Európában. Ezt is többször elmondtam már. Ezzel az értékkel lehet jól és rosszul élni és lehet - vagy lehetett - visszaélni, de mindenképpen az lenne a jó, ha az lebegne a szemünk előtt, hogy megtegyünk mindent a rendszer megőrzése és jobbá tétele érdekében. És ha az élet, a gyakorlat felülírja azt a törvénymódosítást, amit napokon belül elfogadunk, akkor én is arra biztatom valamennyi parlamenti párt illetékesét, hogy merjünk és akarjunk is hozzányúlni. Merjünk változtatni rajta úgy, hogy az a nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a többség számára is elfogadható és működőképes legyen.

Ez a nyilatkozat is - amit én is ma kaptam meg - tartalmaz erre vonatkozó utalásokat. Úgy gondolom, hogy a partnerség gyakorlásában már elég jók vagyunk, s nem csak mint parlamenti pártok. A kisebbségek partnerségét én is szeretném megköszönni, és kívánom, hogy ennek a törvénynek a gyakorlati megvalósulása sikeres legyen. Ebben a Szocialista Párt képviselőcsoportja természetesen partner lesz.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu