DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr, néhány módosító indítványt nyújtottam be a vasútról szóló törvény módosításához, és igazán meglepődtem, megmondom önnek őszintén, amikor önök a módosító indítványokat nem támogatták. Azt is megmondom önnek, hogy miért.

Először azt szeretném jelezni, elnök úr, hogy nem két p-s Pap János vagyok, hanem egy. Ezt csak azért szeretném megjegyezni, mert már nem először írják el. Ez nem elnök úrnak szól természetesen, hanem az illetékeseknek; a két p-s szocialista országgyűlési képviselő, én egy p-s vagyok. Ez nem az érdemi része a hozzászólásomnak, államtitkár úr, az érdemi most következik.

Az 1. §-ban a vasútról szóló törvénymódosítás a 13/A. és a 13/E. §-sal egészül ki, ehhez a (2) bekezdéshez nyújtottam be azt a módosító indítványt, ami azt kívánja módosítani, hogy a felszín alatti vasúti pályának és tartozékainak létesítése és üzemeltetése fontos közérdekű tevékenység - eddig nincs is baj -, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az igénybevételt. Rendben van, fontos közérdek, köteles tűrni. Egy olyan betoldást tettem, hogy “ha az nem zavarja a rendeltetésszerű használatbanö.

Igen tisztelt Államtitkár Úr! Meglepődtem, mert önök ezt a módosító indítványt nem támogatják. Ez akkor azt jelenti, ha a másik oldalról közelítem meg, hogy a rendeltetésszerű használatban igenis, a tulajdonost adott esetben zavarhatja ez a fajta tevékenység. Tessék mondani, milyen közérdek az, ahol a rendeltetésszerű használatban lehet zavarni adott esetben az ingatlan tulajdonosát?! Tehát mégiscsak valami olyan zavaró körülmény lehet, amit önök legalábbis törvényi megerősítésben nem szeretnének részesíteni, tehát ez számomra egészen furcsa és egészen példátlan.

(15.30)

A következő módosítási pont az 5. számú módosítás, ez pedig a következőről szól. Az ingatlan tulajdonosa a kártalanítási igényét a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján létesített felszín alatti vasút használatba-vételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényesítheti a felszín alatti vasút létesítőjével szemben. Tessék mondani, államtitkár úr, ha nem derül ki, hogy a felszín alatt létesített vasút két éven belül okoz olyan kárt, ahol kártérítést lehet kérni, hanem ez később derül ki, ezt az ingatlan tulajdonosának miért kell tudomásul venni? Lehetett tervezési hiba, nem várt esemény következhetett be, vagy bármi bekövetkezhetett. Miért ragaszkodnak ehhez a két évhez? Ez már egyébként nem az első törvény, ahol kijelentik, talán a bányatörvénynél volt, hogy ha két év után - ha jól emlékszem, a bányanyitásnál történt ez -, két éven belül nem jelentkezik kártérítési igénnyel, mert nem történt olyan esemény, aminél kárigénnyel felléphetett volna, két év után nem kérheti.

Bocsánatot kérek, a felszín alatt vezetett vasútnál bizony menet közben bekövetkezhetnek olyan események, amikor kártérítésre joggal igényt tarthatna. Ez kérdés ön felé, azt gondolom, hogy a részletes vitában erre választ adhat, mert természetesen számomra az nem válasz, hogy nem ért vele egyet, nem fogadja el. A kérdés az, hogy miért nem, tudniillik itt azért emberek, illetve ingatlanok tucatjait érinti a felszín alatti vasút negatív hatása adott esetben, mert jegyezzük meg, hogy ezen törvény módosítása nemcsak a metró módosítására vonatkozik, hanem minden felszín alatti vasútra, tudniillik nem kötötték ki ebben a törvénymódosításban, hogy a metróra vonatkozik. Természetesen lehet tudni, hogy önök ezt a metró érdekében teszik, de mivel úgy történik, úgy van a megfogalmazás, hogy felszín alatti vasút, ebben minden felszín alatti vasút benne van, tehát menet közben bizony keletkezhetnek károk.

A 9. pontban tulajdonképpen ugyanez a módosítás szerepel, csak ez egy másik paragrafusra vonatkozik. Itt szintén két évig érvényesítheti a kárigényét. Megint csak arra kérem önt, hogy legyen olyan kedves majd elmondani nekem, illetve meggyőzni arról, hogy miért ez a bűvös két év, és ha ön megnyugtató érvet tud mondani, akkor természetesen az ember még adott esetben bele is tud nyugodni.

A következő tulajdonképpen egy értelmetlen szöveg, de javítson ki, ha ön értelmesnek látja ezt a szöveget. Ez a 11. pontban szerepel. A mondat a következőképpen hangzik: gyorsforgalmi utak, majd a második pontban, a b) pontban: közforgalmú vasutak felszín alatti. Már félre ne értse, államtitkár úr, de ha az általános iskolában amikor fogalmaz a gyerek, és a tanár egy ilyen mondatot lát a gyerektől, akkor egy egyest behúz. Még egyszer olvasom önnek, hogy ön szerint ez elfogadható-e: közforgalmú vasutak felszín alatti, vessző. Én azt gondolom, hogy nem. Próbáltam kijavítani arra, hogy felszín alatti közforgalmú vasutak. Talán ez lenne az értelme, én gondolom, hogy önök erre gondoltak, amikor ezt a törvénymódosítást készítették - és lőn csoda, önök nem támogatják ezt a módosító indítványt. Akkor legyen! Mivel önök ezt kitalálták, és saját gyereküknek tartják, úgy látszik, ezért nem szeretnék, ha bárki az ellenzék oldaláról beleavatkozna ebbe a törvényszövegbe, pedig higgye el nekem, hogy így helytelen!

A 12. pontban ugyanezt a módosítást meghagytam. Itt van néhány variáció, mert nem tudni, hogy valamit egyáltalán elfogadnak-e vagy sem. Ezt sem fogadták el egyébként. Itt azt mondják a c) pontban, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények. Tessék mondani, mi a különbség árvízvédelmi létesítmény és árvízvédelmi létesítmény között? Kivéve, ha az a Vásárhelyi-terv keretében valósul meg? Ha az árvízvédelmi létesítményekre szeretnének különleges szabályokat alkalmazni, akkor az ne csak a Vásárhelyi-terv keretében létesülő árvízvédelmi létesítményekre, hanem minden árvízvédelmi létesítményre legyen érvényes. Az egy másik történet - és ehhez egy újabb módosító indítványt adtam be -, nem vagyok benne biztos, hogy a felszín alatti vasutak, a gyorsforgalmi utak egy kategóriába esnek az árvízvédelmi létesítményekkel. Ezt pedig egy következő módosításban egyébként ki is hagytam, mert azt gondolom, hogy a törvénynek nem ez a célja, tehát nem hiszem, hogy egy vasútról szóló törvény módosításánál a Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló árvízvédelmi beruházások éppen ide tartoznának. Itt egy becsempészésről van szó, annak is megvan a helye, hogy ezt hol kell berakni a törvénybe, mint ahogy egyébként a 13., 14. pontban ugyanezeket próbálom módosítani. Önök egyiket sem fogadták be. A 15. pontban pedig egyértelműsítettem azt, hogy ha a vasútról szóló törvényről van szó, márpedig önök a vasútról szóló törvényt módosítják, akkor sem a gyorsforgalmi utakra vonatkozó betét nem való ide, sem a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények nem, hanem akkor a vasútról szóló törvény esetében, illetve a felszín alatti vasutak létesítésénél kell különleges eljárást alkalmazni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Röviden összefoglalva ezek a módosítások, és amennyiben ön rendelkezik azzal az anyaggal, amely arról szól, hogy miért nem támogatják ezeket a módosításokat, illetve ezekre a kérdésekre tud nekem válaszolni, akkor ezt örömmel veszem, és megnyugtat, amennyiben ész- és szakmai érvek indokolják azt, hogy ezen módosító indítványokat nem kell támogatni, hozzátéve a szakmai érvek mellett azt a kitételt, ami az előbb a nyelvhelyességi módosító indítványról is szólt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu