DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Elárulom, én észrevettem az órát, csak azt gondoltam, hogy hátha át tudunk surranni eggyel, és akkor nem kell kétszer elkezdeni. Folytatom ott, ahol abbahagytam.

A 31. pontban a (4) bekezdést módosítja a törvényjavaslat. Itt már szerepel érdekes módon a “helyreállítjaö szó, tehát igazából lehetne egy korábbi bekezdésben is szerepeltetni. Azt mondtam itt, hogy a károkozás előtti állapotba hozza, nem helyreállítja, mert a helyreállítás lehet egészen más, lehet magasabb szint is egyébként, de itt nekünk a környezet- és a természetvédelem terén a károkozás előtti állapot az, ami helyes és jó.

Itt szerepel az a pont, államtitkár úr, amihez azért majd kérem az ön véleményét, és nem tudom, hogy ez a vita szakaszolásával hogy oldható, úgyhogy ennél a szakasznál kérnék szépen majd választ, hogy vissza tudjam vonni a módosító indítványokat. Ez pedig a 32. pont, amikor azt mondja: “E paragrafus alkalmazásában szennyezés a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban, vagy hatósági határozatban megállapított, kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.ö

Az élővilágban szeretnék tudni egy példát, ha mondana egy példát, államtitkár úr, hogy mi az, egyetlenegy kibocsátási határértéket az élővilágban, hogy mit bocsátunk ki. Génmanipulált terméket, növényeket, állatokat adott esetben, vagy mit? Mert egyébként, ha valamilyen légnemű anyagot, akkor az levegőszennyezés, ha folyékony anyagot, akkor az vízszennyezés vagy talajszennyezés. Nem tudom, hogy mi az élővilágba kibocsátott kibocsátási határértéknek a túllépése. Ha egy példát kaphatok erre, mondtam egyet, a génmanipuláció vagy génmódosított terméknek a kibocsátása. Az lehet egy határértéket meghaladó, amikor az életközösségben nagyobb számban szerepel genetikailag módosított egyed. Tehát ha itt egy példát kaphatnék, azt megköszönném, és ugyanez érvényes a 33. pontban is.

A 34. pontot, mondom, államtitkár úr jelzése nélkül is, a 34. pontot visszavonom. Hasonlóképpen visszavonom a 35. pontot is.

A következő a 38. pont, itt a védelemről van szó, illetve mit kell fizetni akkor, milyen büntetést szabhatunk ki akkor, ha védett vagy fokozottan védett élő szervezet egyedeit károsítjuk. Itt fölöslegesnek tartom, hogy külön hangsúlyozzuk azt, hogy bizonyos pénzben kifejezett értéket meghalad vagy sem a védett élő szervezet egyede. Azt gondolom, ha védett élő szervezetet károsítunk vagy károsítanak, akkor függetlenül attól, hogy milyen értéket képvisel, az valamilyen büntetésben részesüljön.

A 39. pontot visszavonom, a 40. pontot visszavonom, hasonlóképpen a 41-est. A 42-est viszont nem, mert itt azt szeretném elérni, hogy a büntetésbe az kerüljön bele, hogy a helyre nem állítható károsodást vagy megsemmisülést okozza. Ugye, itt azért különbséget kell tenni, hogy károsodást vagy megsemmisülést okoz valaki, mert ez lehet helyreállíthatatlan vagy helyreállítható. Azt gondolom, hogy a büntetés mértéke ettől kell hogy függjön, mert nyilvánvalóan nem ugyanaz az elbírálás akkor, ha nem állítható helyre, mint ha helyreállítható.

A 43. pontban nagyon fontosnak tartom, hogy e törvény, illetve e paragrafus alkalmazásában a fokozottan védett élő szervezetekről van szó, illetve itt még csak az élő szervezetekről, és azt mondja: “az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed.ö Azért azt szeretném hangsúlyozni, hogy védett szervezeteknél a kereszteződés egy természetben lejátszódó folyamat, a keresztezés pedig emberi tevékenység. A keresztezést védett élőlények, védett egyedek esetén nem nagyon látnám szívesen ebben a törvényben, tetejébe még törvény garantálja, hogy a keresztezést folytathatja az ember. Például, csak mondok egy-két példát, a racka, a szürkemarha, a bivaly, őshonos magyar állatfajtáknál ez nagyon veszélyes dolog lenne. A kereszteződés elfogadható, mert a természetben lejátszódik a védett élő szervezeteknél, de a keresztezést én nem támogatnám.

A következő a kedvenc pontom, ami könnyen megjegyezhető, mert az élő szervezet, nem ezen törvény alapján, hanem egyébként az alaptörvény alapján: az élő szervezet egyedének és annak származéka… - itt mondtam el az általános vitában, hogy a szendvics gyakorlatilag élő szervezetnek tekinthető, mert az is egy korábbi élő szervezet származéka. Ugyan itt most a védett és fokozottan védett egyedekről van szó, de azt gondolom, hogy ezt módosítani kellene, és nem is elsősorban itt, hanem az alaptörvényben, mert ez már akkor is kiderült, hogy nem helyes és nem jó megfogalmazás. Ha valaki szó szerint olvassa, akkor ezt tudja, hogy a fokozottan védett élő szervezetnél, mondjuk, az agancs vagy az egyéb trófea az, ami szóba jöhet, természetesen azért, hogy az országból ne tudják kivinni, de azért még ez a pongyola és rossz megfogalmazás, azt gondolom, nem fogadható el.

Erre próbáltam több módosítást is tenni, például a 45. pontban, amelyiket nem kívánom visszavonni, amikor azt mondtam, hogy legalább az élelmiszereket és azok összetevőit vegyük ki, amikor azt mondtam, hogy kivéve az élelmiszereket és azok összetevőit, szerepeltessük a szövegben, mert ekkor legalább az ember nyugodtan eheti meg a szalámit, a parizert és egyebet, mert nem fél attól, hogy egy élő egyedet evett meg. E törvény szerint egyébként azt evett meg, még akkor is, ha most e törvény kapcsán a védett és a fokozottan védett fajokról van szó, de azt gondolom, ez olvasható így.

A 46. pontot visszavonom, hasonlóképpen a 47-est, illetve itt majd a választól függ még, mert ez egy cím. A 48-ast is akkor, ha úgy válaszol államtitkár úr. A 49-est visszavonom, az 51. pontot is visszavonom. Az 52. pontban szintén a talajt szeretném a föld helyett szerepeltetni, még akkor is, ha a kapcsolódó törvények módosítása szükséges ehhez. Azt gondolom, hogy ekkor lenne korrekt, és ekkor lenne jó, de ezt én már az előbb elmondtam.

Az 53. pontot szintén visszavonom, hasonlóképpen az 54-est. Az 56., azt gondolom, kell, mert megint a föld és a talaj viszonyáról beszél. Az 57. pontot szintén visszavonom, és akkor maradt még egy pont, amiről beszélni kell. Ez tulajdonképpen ugyanaz, amit már az előbb elmondtam, mert több helyen szerepel, ez pedig a 62. pontban, amikor a természet védelméről szóló ’96. évi törvény (3) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép. Itt is tulajdonképpen a keresztezései és kereszteződései szerepel. Az alaptörvényt módosítja rossz irányba, lám, itt a példa, ha az alaptörvényben nem úgy szerepel, ahogy szeretnénk, akkor az alaptörvényt is lehet módosítani ezzel a törvénnyel. Itt is szeretném azt, hogyha a kereszteződései maradna és a keresztezései kiesne. Ehhez egyébként egy kapcsolódó módosító indítványt nyújtottam be, mert az sokkal pontosabb, mint ez, úgyhogy szeretném, ha államtitkár úr ezt megválaszolná.

Azt hiszem, csak néhány maradt, ami szakmailag fontos, illetve én fontosnak tartok, illetve, ha úgy marad, ahogy önök beterjesztették, akkor, én azt gondolom, nem lesz egyértelmű.

Köszönöm szépen, és várom válaszát.

Forrás: parlament.hu