DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, alelnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság látható kisebbsége… - azért nem tudok önöknek beszámolni arról, hogy hány igen, hány nem és hány tartózkodás volt, mert dr. Vastagh Pál bizottsági elnök úr sokat ad a látszatra, és az igen, a nem, a tartózkodás összeszámlálása helyett látható többségről és látható kisebbségről beszél. (Domokos László: Úgy, mint húsz évvel ezelőtt.) Úgyhogy a látható kisebbség nevében adom elő azt, hogy általános vitára a törvényjavaslatot nem tartjuk alkalmasnak.

Az előterjesztés olyan súlyos alaki hibában szenved, amelyet csak visszavonással és újbóli beterjesztéssel lehet orvosolni. A törvényjavaslat indokolásához ugyanis módosító indítványt nem lehet beadni, pedig az általános indokolás ugyanakkor hatályon kívül helyezett országgyűlési határozatot és kormányhatározatot jelöl meg eredendő jogforrásként. A törvényjavaslat figyelmen kívül hagyja a parlament 2005. évben végzett munkáját, a szabályozás tárgyát képező témakörben nem veszi figyelembe, hogy új országgyűlési határozat és új kormányhatározat született. Sőt, a szabályozás a szakértőkről és a szakértői tevékenységről szóló törvénnyel sincs összhangban. A törvényjavaslat ezért jelenlegi formájában jogrendünkbe nem beépíthető.

Az elutasítás természetesen tartalmi kérdéseket is érint. A lakásmaffia visszaszorításával foglalkozó albizottság munkájának eredményét a terjedelmes szabályozás csupán három területen dolgozza fel, ez az írásbeliség kérdése, a bérlemény-ellenőrzés és a távollét témaköre, valamint a lakáscsere önkormányzati jóváhagyásának a témaköre.

A lakásbérlettel kapcsolatos bérbeadói és bérlői jogok viszonyával a karbantartás, a felújítás és a csere újraszabályozása aligha hozható összefüggésbe. A törvény megalkotásának központi céljául a lakásmaffia-tevékenység visszaszorítása volt megjelölve, ehhez képest a 37 paragrafusból csak 3 foglalkozik ezzel a témával. Sőt, el kell hogy mondjam önöknek, a bizottsági ülésen is elhangzott, az óvadék megfizetésének intézményesítése határozottan ellentétes ezzel a céllal, hiszen az ingatlan-bűncselekmények valamennyi területén tetten érhető a bérlő rossz anyagi helyzetéből adódó kiszolgáltatottság. Ilyen óvadékrendszert kíván bevezetni az új előterjesztés, az új törvényjavaslat.

A javaslatban konkrétan nem szerepel, de kisejlik az egész javaslatból, hogy a tárgyban az önkormányzati feladatok jelentős mértékű kibővítéséről van szó. A bérlemény életvitelszerű bentlakással történő használatának és ennek két hónapot meghaladó megszakításának ellenőrzése életszerűtlen, nehézkes feladat. Ideje lett volna megoldani a magán- és az önkormányzati tulajdon harmonikus együttélésének a szabályait. Most sajnálhatja az Országgyűlés igazán, hogy a társasházaknak nem adta meg a jogi személyiséget. Ezért bizonytalan, hogy ezen a területen és ezen a téren ki fog majd eljárni: a polgármester, a jegyző, a hivatal, a vagyonkezelő szervezet, a közös képviselő? Nagy a választék, tisztelt képviselőtársaim, és a sok bába között el fog veszni a gyerek.

Visszalépés a rossz emlékezetű a tanácsrendszerhez a lakásigénylési névjegyzék újbóli erőltetése. Talán bizony az IKV-kat is vissza kellene hozni? A törvényjavaslat összegereblyézi az ismert problémákat, de megoldást nem ad. Súlyos hiányossága az előterjesztésnek, hogy nem vállalja az elidegenítés negyedik évtizede húzódó kifulladt rendszerének határozott lezárását. E területen kimondottan bérlőellenesség ütötte fel a fejét, amikor a vételi futamidőt tíz évvel csökkenteni kívánja a javaslat, a vételárelőleget pedig száz százalékkal megemeli. A privatizációra ösztönzés burkolt formája ez a megoldás az önkormányzatok irányába, holott a lakáspiaci jelenlét káros csökkentése irányában hat. Pont a fordítottjára lenne szükség, hogy az önkormányzatok jelentősen részt vegyenek a lakáspiacon. A lakbérkérdések jogi megoldatlansága fennmarad, és fennmarad az is, hogy az utca páros és páratlan számú oldalán itt, Budapesten egymásra néző házakban különböző lesz a lakbér akkor, ha az út tengelye egyébként kerülethatár is.

Az önkormányzati bizottságban szocialista polgármester szájából hangzott el, idézem: “én személy szerint szívesebben láttam volna ennél egy átfogóbb, jobb szabályozástö. Igen, a szabályozás hektikus, koncepciótlan, átmeneti és elégtelen. A lakásszektor ennél többet érdemel. A lakásmobilitás kiemelt társadalmi érdek, melyet az előterjesztés nem szolgál jól. A bizottsági kisebbségi nem álláspontja megalapozott, várjuk a javított kiadást.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu