NAGY KÁLMÁN, az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló törvény módosításának előterjesztését, a T/17336. számú törvényjavaslatot szeptember 13-án tárgyalta az önkormányzati bizottság.

A bizottsági ülésen ellenzéki képviselőktől elhangzott, hogy a munkaterv közepes méretű módosítást jelez a törvénytervezettel kapcsolatban, ez azonban nem közepes méretűnek tekinthető. Véleményünk szerint ugyanis nem a módosítandó paragrafusok száma, hanem azoknak a törvényen belüli súlya a lényeges szempont egy törvény módosításánál. Ennek megfelelően egy jelentős szabályozással állunk szemben, amely érinti az önkormányzatok vagyongazdálkodását, a társasházakról szóló törvényt, a helyiséggazdálkodás összetett problémáit, a polgárok lakásviszonyainak érdekkörét. Ezen túl a módosított paragrafusok száma sem csekély. Ennek megfelelően úgy gondolom, hogy egy ilyen nagyságrendű és jelentős törvénymódosítás tárgyalásakor szükség lenne arra, hogy a képviselőknek megfelelő idő álljon rendelkezésre a téma alapos tanulmányozására, hiszen két-három nap alatt a szakmai kérdések konzultálása lehetetlen.

Az utóbbi időszak törvényalkotására jellemző kapkodás, figyelmetlenség mutatkozik meg az előterjesztésben. A 71/2004. számú országgyűlési határozatot az Országgyűlés teljes egyetértésben fogadta el 2004. június 22-én, amit egy évvel később, a 2005. május 30-ai zárószavazáson a törvényalkotásban szokatlan módon a kormánytöbbség új országgyűlési határozattal hatályon kívül helyezett. Ehhez képest a 2005 szeptemberében benyújtott törvényjavaslat a hatályon kívül helyezett országgyűlési határozatra hivatkozik.

A törvényjavaslat általános indokolásában hivatkozik még a 2184/2004. számú kormányrendelet 26/c. pontjára, amit viszont az 1068/2005. számú kormányrendelet helyezett hatályon kívül ez év június 30-án. Felmerül a kérdés, hogy ha egy törvénytervezet egy 353 igen szavazattal elfogadott, majd 188 szavazattal hatályon kívül helyezett országgyűlési határozatra és egy hatályon kívül helyezett kormányrendeletre hivatkozik, azt mennyire lehet komolyan venni.

A bizottsági ülésen az érdekképviselet részéről a törvény módosítása kapcsán a koncepcionális hiányosságra hívták fel a figyelmet. Ha a kormányzati törekvés az, hogy a lakáspolitikát hosszú távra kiszámíthatóvá kívánja tenni, akkor az önkormányzati bérlakásállomány növelése, a szociális és a lakástámogatási problémák egységes módon történő kezelése lenne indokolt. Ha már egyszer hozzányúlunk egy tizenegy éve létező komplex törvénycsomaghoz, akkor azt olyan összehangolt módon tegyük, ami az egész lakáspolitikába beilleszti ezt a kérdést, és megoldja mindazokat a problémákat, amelyek a régi típusú bérlakások területén továbbra is fennállnak. Amikor törvényt módosít a parlament, a jogalkotói szándék elsősorban az kellene legyen, hogy egyrészt a meglévő problémák megoldására, másrészt a tervezett és a kormányzati intervenciókkal is segített fejlesztéseket megalapozó jogszabályi környezet létrehozása érdekében szülessen a módosítás. Az érdekképviselet jogsegélyszolgálata ebből a szempontból az egész országból gyűjti az aktuális és megoldatlan problémákat, de e törvénymódosítás ezekre az ügyekre nem ad választ.

Ilyen például a lakbér kérdése. Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások lakbérét az önkormányzat rendeletben állapítja meg. Ez a lakbér az utca egyik oldalán a többszöröse lehet, mint a másik oldalán, például a fővárosi kerületi önkormányzatok esetében. Vagy például Szentendrén a lakbér négyszerese az óbudainak. Ilyen helyzetben abszurditás az, hogy polgári bíróságok előtt a lakbérek nem vitathatók. A jelenleg folyó perekben a bíróságok azzal utasítják el az egyébként alapos indokkal lakbért kifogásoló lakásbérlőket, hogy miután az önkormányzat rendelete jogforrás, a bíróságnak nincs joga arra, hogy a lakbér mértékét megváltoztassa. Tehát az Alkotmánybíróság lenne az a jogintézmény, amely ezt a lakbérvitát eldönthetné. Az érdekképviselet ezt lehetetlen helyzetnek tartja.

A bizottsági ülésen elhangzottak alapján az ellenzéki képviselők nem szavazatával a törvénytervezetet a bizottság 12 igen szavazattal, 8 nem ellenében tartotta általános vitára alkalmasnak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu