DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak még egyszer a történelmi múltról, mert a képviselő asszony azt mondta, hogy összemossuk a különböző kormányzatok tevékenységét és teljesítményét a lakásügyek területén.

Én arra szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy a Kádár-rendszerben soha nem volt lakástörvény - kormányrendelet volt. Politikai kérdés volt a lakásügy. Ez volt az 1/1971-es kormányrendelet; soha nem volt bátorsága annak a rendszernek lakástörvényt hozni, ahol garantálni kellett volna a jogokat. Soha nem volt törvény!

(15.30)

A ’93-ban fungáló rendszerváltó első Országgyűlés alatt lévők meghozták a lakástörvényt. Nem tudták akkor még lezárni azokat a folyamatokat, amelyek elindultak vagy fölerősödtek akár nemkívánatosan az előző rendszerben, de az elidegenítésnek akkor még nem lehetett volna véget vetni és pontot tenni, akkor jött az ötéves moratórium. Arra is szeretnék mindenkit emlékeztetni, ha már ilyen személyes dolgokat is elő szabad hozni, hogy miért merünk mi itt most ebben a kérdésben ilyen aktívan szerepelni, hogy mindegyikünk foglalkozott ezzel az üggyel talán 20-25 év óta. A Lakásbérlők Egyesületében együtt dolgoztam Batta Pállal, ahol idejekorán felismertük az elidegenítésnek a zsákbamacskáját, és a Lakásbérlők Egyesülete már arra szólította fel a bérlakásban lakókat, hogy ne vegyék meg a lakásaikat - olyan tendenciát. Nem jártunk teljes sikerrel, de már akkor megmondtuk, a nyolcvanas években megmondtuk, hogy nem lehet felelőtlenül megvásárolni minden kritérium nélkül ezeket a lakásokat.

Arra visszatérve, hogy milyen problémákat kellene most végérvényesen lezárnunk, szerintem ebben hamar egyetértésre jutnánk, de a mostani toldozás- foldozás ebben a törvényben nem visz előre minket. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu