GODÓ LAJOS, a mezőgazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága október 26-án tárgyalta az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló J/17843. számú jelentést, és annak elfogadásáról egy országgyűlési határozattervezetet nyújtott be H/17999. számon.

(20.00)

Az előterjesztők az agrárgazdaság 2004. évi teljesítményeit, a pozitívumokat és a gyengeségeket is reálisan vették számba. A 2004. év valós agrárgazdasági folyamatainak megítélésében gondot jelentett, hogy az első uniós év néhány olyan gondot is felvetett, amelyek csak egyszeriek, hatásukkal a későbbiekben nem kell számolni. Ilyen volt például elsősorban a földalapú támogatás kifizetésének időbeli elhúzódása. A mezőgazdaságnak a GDP-ből való részesedése 2000 óta folyamatosan 4 százalék alatti értéket tesz ki, a magyar arány 3,2 százalék, egyébként az EU tagországainak többségét jellemző 2-5 százalékos sáv középső részén helyezkedik el. Bár a 2004. évi ágazati 0,3 százalékos GDP-növekedés a relatíve magas terméshozamokat realizált növénytermesztés hatására következett be, sokkal fontosabb az a tény, hogy egy tendencia változott meg, ami a nyolcvanas évek vége óta folyamatosan jellemezte az ágazatot. A 3,2 százalék egyébként csak az alapanyag-termelést tükrözi, az élelmiszeripar figyelembevételével az érték további 3-4 százalékponttal növekszik, az agrobizniszt alapul véve pedig további 3-5 százalékos részarány-növekedést kapunk.

Annak ellenére, hogy továbbra is az agrárium az egyetlen olyan ágazata a nemzetgazdaságnak, amelynek az export-import szaldója pozitív, ez a pozitív szaldó a csatlakozást követően alkalmazkodási készségünk okán romlott, de továbbra is meg tudtuk őrizni a pozíciónkat. Nem az volt a probléma, hogy az export nem növekedett, az exportnövekedés elfogadható mértékű volt, hanem egy viszonylag nagymértékű import jelent meg. A beruházások vonatkozásában egy kismértékű visszaesés regisztrálható az előző évhez képest, valójában ez 1,9 százalékos visszaesés, igazából nem akkora jelentőségű, hiszen 2003-ban egy nagy beruházási boom következett be. Az árkülönbözés alapvetően annak tudható be, hogy új rendszereket kellett beindítani a támogatási rendszeren belül, miközben a régi rendszerek kifutottak, és ennek átállása érzékelhető volt. Ezzel együtt a mezőgazdasági beruházási arány továbbra is meghaladja a GDP-hez viszonyított részarányunkat, tehát a nemzetgazdasági beruházási rátában 4,3 százalékkal részesedik az agrárgazdaság, miközben a GDP termeléséből 3,2 százalékkal.

Magyarországon a hasznosított mezőgazdasági földterület továbbra is magas szinten áll, a KSH-adatok szerint 2004. május 31-én majdnem 6 millió hektár a művelt terület. A mezőgazdasági földhasználatban 2004-ben a gazdasági szervezetek javára következett be változás, az egyéni gazdálkodók száma fél százalékkal csökkent. A termelői szerveződések vonatkozásában 2004-ben 92 darab előzetesen elismert szervezet és 8 darab véglegesen elismert tész működött, melyek lefedték a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés mintegy 20 százalékát. A tészek által integrált termelők száma meghaladta a 25 ezer főt, és 26,2 milliárd forint értékű tagi árut forgalmaztak.

2004-ben a hasznosított szántóterület 97 százalékát vetették be, a ténylegesen hasznosított szántóterület 70 százalékán gabonatermelés folyt, melyből a kenyérgabonák aránya nőtt. Az ipari növények közül a napraforgó területe jelentősen csökkent, a repceterület nőtt, a cukorrépa területi aránya a vetésterület növekedése miatt fölülmúlta az előző évit. A kertészet bruttó termelési értéken belüli részesedése 2004-ben ugyan csökkent, de még mindig 10 százalékon felüli. A szántóföldi zöldségtermelés termőterülete 117 ezer hektárról 103 ezer hektárra csökkent. A gyümölcsterület 2 százalékkal növekedett, a termés 43,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A szőlőterület termésmennyisége 36 százalékkal növekedett, változatlan területen.

2004-ben folytatódott az előző évben már elkezdődött szerkezetváltozás. Az abrakfogyasztók állománya számottevően, a szarvasmarháé mérsékelten csökkent. A juhágazat volumennövekedése 40 százalékot ért el, a baromfiágazat változatlan maradt, a baromfifélék közül a kacsaállomány nőtt. A tejtermelés volumene 10,5 százalékkal, az árak pedig 8,7 százalékkal csökkentek egy év alatt.

2004-ben a mezőgazdasági kibocsátás volumene majdnem 23 százalékkal nőtt, a termékek értékesítése viszont csupán 0,3 százalékkal emelkedett. A két fő ágazaton belül eltérően alakult a kereslet, a növénytermesztési termékek értékesítése 16,3 százalékkal bővült, az állattenyésztésé viszont 10,3 százalékkal mérséklődött. A gabonafélék rekordterméséből 20 százalékkal többet vásároltak fel.

Tisztelt Országgyűlés! A kamattámogatásban részesülő hitelek 2004. december 31-ei állománya majdnem 465 milliárd forintot tett ki. A kedvezményes hitelek közül különösen jelentős volt a családi kis- és középvállalkozások támogatására működtetett, illetve 2003-ban fagykárt, aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők kárenyhítő támogatásáról szóló konstrukció, amelyhez kapcsolódóan 2004-ben összesen 72,7 milliárd, illetve 39,7 milliárd forint kedvezményezett hitel után igényelhettek támogatást az érintett mezőgazdasági termelők.

A földügyek közül az NFA vagyonához tartozó termőföldek összterülete 1,48 millió hektár, a földalap 2004-ben több mint 2100 hektár termőterületet vásárolt, mintegy 648 millió forint értékben. A részarány-földkiadás keretében közel 2 millió jogosult tulajdonát kell rendezni, a részarány-földalap nagysága meghaladja az 57 millió aranykoronát. Ebből 2004-ben közel 669 ezer aranykorona értékű termőföld kiadásáról hoztak határozatot. A földhivatalokban 2004-ben az előző évektől felgyülemlett beadványokkal együtt 6,2 millió ügyirat feldolgozásra várt, az ügyirathátralék megszüntetésére tett intézkedések hatására 4,8 millió ingatlan-nyilvántartási ügyiratot dolgoztak fel, 2 százalékkal növekedett a kiadott tulajdonilap-másolatok száma.

Az ágazat jövedelmi viszonyai 2004-ben viszonylag kedvezően változtak, a 2005-ben realizált támogatással együtt a nettó vállalkozói jövedelem 60 százalékkal több, mint a 2003. évi. A kettős könyvelést vezető mezőgazdasági vállalkozások adózás előtti eredménye 18,9 milliárd volt. A nettó árbevétel 4,2 százalékkal növekedett az előző időszakhoz képest, míg a ráfordítások 4,7 százalékkal. Egy picit ellentétes folyamat zajlott le az élelmiszer-ipari ágazatokban, ahol viszont a korábbi időszakhoz képest jövedelemcsökkenés következett be. Ez alapvetően az élelmiszer-ipari bruttó kibocsátás és az értékesítés 1,7 százalékos csökkenésével magyarázható. Az egyéni gazdaságok jövedelme, helyzete is javult.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében a 2004. évi jelentés hűen tükrözi az agrárágazatban végbement változásokat, eredményeket, tennivalókat. A benyújtott országgyűlési határozati javaslat felhívja a figyelmet a tennivalókra is, amit a mezőgazdasági bizottság 13 igen szavazattal és 9 tartózkodással ajánl az Országgyűlésnek elfogadásra.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu