KAPÁS ZSOLT, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! “Aki nem tudja, hogy milyen kikötőben akar kikötni, annak minden széljárás rossz.ö Úgy gondolom, hogy ezzel a Seneca-idézettel szemléltethetem legjobban, hogy ennek az országos fejlesztési koncepciónak mi is az alapvető célja: hogy meghatározza, hol és milyen formában szeretnénk látni Magyarországot az adott időtávon belül.

A környezetvédelmi bizottság november 16-án tárgyalta meg az előterjesztést, és tulajdonképpen a hozzászólások - összesen három darab volt - tartalmában is fellelhető volt az, hogy van, aki koncepcióról és célkitűzésekről és van, aki az operativitást, az operatív feladatokat keresvén hiányokról beszélt.

A környezetvédelmi bizottság értelemszerűen elsősorban az ökológiai fenntarthatóságot tartotta legfontosabb elemének ennek a programnak, ugyanakkor meg kellett jegyeznünk, hogy a “fenntarthatóságö szó egyre általánosabb és több területen is való alkalmazása és használata elveszi és elveheti az ökológiai fenntarthatóság hangsúlyozottságát és stratégiai fontosságát.

A fenntarthatósággal kapcsolatosan került megfogalmazásra az egyén, az ember fenntarthatósága - idézőjelben -, hiszen a program igen nagy szerepet szán az egészségi állapot javításának, nagyon nagy hangsúlyt helyez arra, hogy Magyarországon az állampolgárok életkora, egészségben megélt éveinek száma jelentősen növekedjen. Ezen belül természetesen nagyon fontos és nagyon örültünk neki, hogy megfelelő hangsúlyt kapott a környezet minősége, ugyanakkor a környezet tágabb értelemben vett megfogalmazásánál olyan környezeti elem került a bizottsági ülésen megfogalmazásra, amelynek a fenntarthatóságát nem tartanánk jónak. Ez pedig a mai munkakörnyezeti állapotok fenntarthatósági kérdése, amit úgy fogalmaztunk meg, hogy értelem szerint a munkakörnyezet mint az egészséges élet egyik alapvető feltétele mindenféleképpen kiemelésre kellene hogy kerüljön ebben a programban.

Természetesen ezzel arra szerettük volna ráirányítani a figyelmet, hogy a program szóhasználata és jövőképe olyan kulturális váltást igényel az olvasótól és a tervezőtől, amely nem minden esetben - és ma Magyarországon nem általánosan - van jelen. Hiszen pontosan értem, amikor a miniszter úr a versenyképesség növeléséről beszél, abban értelemszerűen nemcsak az van benne, hogy el tudom adni a terméket, hanem olyan technológiát használok, ami a környezetet nem terheli, olyan munkakörülményeket teremtek, ami az egészséget nem veszélyeztetheti, hiszen Európából és a világpiacról egyre inkább kiszorulnak azok a vállalatok és azok a cégek, amelyek ezeknek a feltételeknek nem felelnek meg. Ugyanakkor a mai szóhasználatunk és a mai retorikánk szerint ezekbe a fogalmakba azok a tartalmak, amelyek egyébként beletartoznak, nem mindig kapnak helyet, illetve nem mindig jelennek meg.

A környezetvédelmi bizottságban természetesen szóba került, hogy ezt a célrendszert, ezt a koncepciót hogyan és milyen módon tervezett operatív programokkal tudjuk majd elérni. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a regionális operatív programok és általában minden operatív tervezési fázis koncepciónak való megfeleltetése valóban történjen meg; tehát magyarán szólva úgy gondolom, hogy a mindennapi cselekvéseink - amelyek egyébként valóban arról szólnak, amit ellenzéki képviselőtársaim is megfogalmaztak -, a mai nap mai problémáját hogy fogja 25 év múlva megoldani a program. Az operatív programok és az operatív tervezés eszközei azok, amelyek erre megnyugtató választ fognak adni.

Összességében a kormánypárti képviselők támogatásával a program elfogadását és általános vitára való alkalmasságát rögzítettük, és úgy gondoljuk, hogy szolgálja ez a program azokat a célokat, amelyeket nekünk egy sikeres jövő elérésért le kell fektetnünk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(10.20)

Forrás: parlament.hu