ENDRE SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A területfejlesztési koncepcióval kapcsolatban ugyanazt érdemes szerintem elmondani, mint az előbb a fejlesztési koncepcióval, hogy méltatlan az a helyzet, hogy éjszaka 2 órakor kell egy ilyen rendkívül fontos, az egész ország elkövetkezendő 15-20 évére vonatkozó országgyűlési határozatot tárgyalnunk. Ez beleilleszkedik abba a kormányzati tevékenységbe, amit úgy jellemezhetünk, hogy egy tapasztalatlan, kapkodó kormányzati magatartás, mert mi más eredményezheti azt, hogy ennek így kell az Országgyűlés elé kerülnie.

Azt gondolom, egyébiránt az elmúlt héten a bizottsági kisebbségi véleményben a Fidesz álláspontját hat pontban összegeztük, ha most egy kicsit részletesebben tekintjük át ezt az előterjesztést, akkor meg kell állapítani, hogy a területfejlesztési politika funkcióival és alapelveivel foglalkozó (1) bekezdés általános uniós elvek ismételt felsorolását tartalmazza minden konkrétum nélkül.

A koncepció továbbra is a városok kiemelt szerepének megtartását célozza meg. Az Unió jelenleg érvényes ideológiájával ellentétben a városi övezetek fejlesztését és az oda történő beutaztatás körülményeinek javítását célozza meg, a vidék fejlesztésével ellentétben. Ennek megfelelően a szubszidiaritás és a decentralizáció csak elvként jelenik meg ebben a dokumentumban, így ez már önmagában is ellentmondást hordoz.

Valamennyi régióban a nagyvárosok szerepének megerősítését célozza meg, ami nem cseng össze a vidékfejlesztési elképzelésekkel. Úgy gondolom, hogy újra kellene gondolni ezt az alapelvet, mert ez egyáltalán nem segíti a vidéken élő emberek életét, és nem véletlen, hogy a fejlesztési pólusokról egyáltalán a terminológiával kapcsolatban, de a megvalósítással kapcsolatban is milyen élénk vita alakult ki. Úgy tűnik, hogy ez a vita sokkal inkább pártok fölött átívelő.

Arról nem is beszélve, hogy ahogy azt Mikes Éva képviselőtársam megfogalmazta, igen komoly pénzek fordítódnak csak azért, hogy a fejlesztési pólusok egyáltalán létezzenek. Én azt gondolom, hogy ezeket a pénzeket sokkal takarékosabb módon is fel lehetne használni. Arról nem is beszélve, hogy a közigazgatási reform, ami egyébiránt valóban nem a területfejlesztés eszközrendszeréhez tartozik, de mégis meg kell hogy előlegezze ezt a területfejlesztési vitát, mert jelen pillanatban értelmezhetetlen az, hogy hogyan kerülnek a régiókba ilyen komoly pénzek, hogyan kerülhetnek olyan felhasználásra, ami mögött nincs választott testület, illetve a választók felé történő felelősségvállalás, számonkérhetőség.

Kiemel a javasat olyan országos jelentőségű integrált fejlesztési térségeket is, mint a Duna mente, a Tisza mente. Ennek keretében, tehát a Duna mentében fogalmazza meg a Duna-Tisza közi homokhátságot is. Megfontolandó, és úgy gondolom, hogy a homokhátságot érdemes és lehet különválasztani; érdemes és lehet ezt lehatárolni, és a problémáival ilyenféleképpen külön foglalkoznunk. Természetesen úgy, hogy az itt megvalósuló fejlesztések kapcsolódjanak más integrált fejlesztési térségek fejlesztésével, mint például elhangzott az előbb a Tiszára vonatkozó javaslat. Csak mondom, hogy itt lehet megfogalmazni a Duna-Tisza-csatorna létét vagy éppen nemlétét.

És még egyszer mondom, a homokhátsági probléma kezelése kiemelt szerepet kell hogy kapjon ebben a dokumentumban is, hiszen ez több megyét érint, amennyiben Pest megye, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Csongrád megye itt élő embereinek szociológiai, geográfiai, meteorológiai problémáinak összessége.

A területfejlesztési koncepció külön pontban foglalkozik a termálvízkincs hasznosításával, mondhatnánk úgy, hogy Széchenyi-terv után szabadon. Ez helyes, hiszen több mint 400 gyógyforrás van Magyarországon. Megemlíti a termálenergiát mint egy hasznosítható, megújuló energiaforrást, és itt szeretném Pap János képviselőtársunk előbbi felszólalását az önök figyelmébe idézni. Én is úgy gondolom, hogy ebbe a javaslatba be kellene emelni a megújuló energiaforrások speciális magyarországi bevezetésének programját, tehát nem csak kimondottan a termálvízről van szó, mely nagyban átformálhatja a vidéki életet, új megélhetési módokat teremthet, miközben átstrukturálhatja az energiafelhasználási képet is.

Szó esett a határ menti együttműködés előmozdításáról, a Kárpát-medencei tér kiépítéséről, a magyar anyanyelvű és a magyarul értő Kárpát-medencei lakosság gazdasági profittermelő tényezőként való beszámítására. Azt gondolom, hogy a határon túli összefogás egyik gerincét adhatja a határon túl élő magyarsággal kialakítandó szorosabb együttműködés, az üzleti kapcsolatok, közös fejlesztési projektek és így tovább. Tehát a magyarság összefogásában rejlő lehetőségek kiaknázása valóban európai szintű regionális fejlődést eredményezhet.

Magyarország még napjainkban is elég kaotikus a kistérségek és települések fejlődését elősegítő hálózat fejlődése, kiépítése és működtetése területén. Ezt a múlt héten a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményében is hallhattuk, de ugyanígy az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményében is, ha jól emlékszem, a költségvetési bizottság is megfogalmazta, hogy több minisztérium foglalkozik ezzel az üggyel.

(2.10)

Jelen pillanatban a kormányban több olyan döntési centrum is van, amely vetélkedik, rivalizál egymással, ilyenféleképpen talán nem is koncepcionális fejlesztésről, hanem sokkal inkább az erőpozíciók egymás közötti valamiféle tárgyalásos, egyeztetéses területfejlesztéséről beszélhetünk. Több minisztérium saját vidékfejlesztési szakemberhálózatot épített ki, és ezek nincsenek megfelelően integrálva a kistérségi társulások működéséhez. Végre egységesen kellene kiépíteni ezt a hálózatot, s nemcsak azt kellene kitűznünk, hogy a meglévő rendszer működésének koordinációját hogyan lehet megvalósítani, hanem ezen túl lehetne lépni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy a területfejlesztési koncepció ebben a formájában nem alkalmas arra, hogy hosszú távon és kormányzati ciklusokon átívelően, valóban európai uniós módon oldja meg Magyarország területfejlesztési kérdéseit, valóban területfejlesztési eszközökkel adjon választ azokra a sorskérdésekre, amelyekkel a magyarság a XXI. század első negyedében szembe fog nézni, ezért a magam részéről ennek a határozati javaslatnak az elfogadását nem támogatom és nem fogom megszavazni.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu