DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Alig egy esztendeje, 2004. december 5-én szavazott az ország arról, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgárságát érintő kérdéssel foglalkozzon-e az Országgyűlés. Sokunkat hidegzuhanyként ért az a tény, hogy bár valamivel többen válaszoltak igennel, mégis a népszavazáson való részvétel nem érte el még a törvényes minimumot sem, így érvénytelennek minősült. A szavazás napját hangos, sokszor méltatlan politikai kampány előzte meg, ami előrevetítette árnyékát az eredménytelenségnek. Nem arról szólt a kampány, hogy a kérdés kapcsán hogyan találhatnánk meg a közös pontokat, hanem arról, hogy melyik politikai erő tudja legyűrni a másikat. Ma már józan fejjel végiggondolva az eseményeket, megállapítható, hogy nagyot hibáztunk, és ebben mindenkinek megvan a felelőssége, olyan mértékben, amilyen politikai erővel bír.

A népszavazás után eltelt egy esztendő viszont lehetőséget ad arra, hogy ennek távlatából újragondoljuk a történteket, higgadt fejjel, a napi pártpolitikán felülemelkedve és a magyarságnak mint nemzetnek a jövője iránti felelősséggel, azzal a felelősséggel, amivel a trianoni békediktátum után megfogalmazhatjuk kötelezettségeinket a határon túli magyarok felé. Azok felé, akik nem kevésbé magyarok, mint mi, és akikkel egyaránt összeköt a közös múlt, kultúránk, nyelvünk, hagyományaink. Számukra december 5-e egy újabb fájdalmas felismerése annak, hogy az anyaország magukra hagyta őket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én biztos vagyok abban, hogy ez nem így van, mert aki közülünk akár a Felvidéken, a Kárpátalján, a Vajdaságban vagy Erdélyben megfordult, és akár csak egy kis időt is eltöltött ott, nem tudja kitörölni lelkéből azokat az érzéseket és élményeket, amelyeket egy-egy ilyen alkalommal magába szívhatott. Talán sokan jártak önök közül Csíksomlyón is, ahol pünkösdkor évről évre a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról érkező félmillió magyar a felemelő együttlét során lélekben kapaszkodik egymásba, imádkozik aggódva, féltve a magyarság jövőjét. Sokaknak ez az együttlét ad erőt és hitet ahhoz, hogy elviseljék a kisebbségi magyar sorsot. És akkor mi az anyaországban ahelyett, hogy nekik kapaszkodót adva erőt sugároznánk, a magunk problémájával elfoglalva megfeledkezünk kötelezettségeinkről, ezzel gyengítve őket a fennmaradásért való küzdelemben. És arról se feledkezzünk meg, hogy az egyre inkább személytelenné és gyökértelenné váló világunkban az ő példájuk erősíthet bennünket meg abban, hogy ne felejtsük el, hogy hova tartozunk, és hová kötnek a gyökereink.

Hogy miért jutottunk ide, s hogy ki a felelős a történtekért, ne firtassuk, hanem reálisan értékelve a határon túli magyarokkal kapcsolatos, kialakult helyzetet, építő jelleggel dolgozzunk azon, hogy nemzeti együvé tartozásunk nekünk is és a következő generációnak is természetes legyen, keresve és megtalálva azokat a közös pontokat, amikkel hosszú távon meg tudunk felelni az ezzel kapcsolatos elvárásoknak. Építkezni kell a szívekben és a lelkekben, mert egy gyökértelenné váló, az összetartozást és a közös múltját elfeledő nemzetként versenyképtelenek leszünk Európában és a világban. A több mint ezer esztendő bizonyítja ennek az összetartozásnak a hihetetlen erejét. Ezért Lázár János polgármester- és képviselőtársammal együtt javaslom, hogy december 5-ét határozatban nyilvánítsa az Országgyűlés a nemzeti együvé tartozás napjává, mely napon többek között a kultúra, az oktatás, a tudomány és a sport területén szélesítsük kapcsolatainkat, és adjunk lehetőséget a magyarság összetartozásának elmélyítésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elsőéves évforduló alkalmával december 4-én Gödöllőn a Premontrei Gimnázium aulájában szeretnénk példát mutatni méltóságteljes, emelkedett együttlét formájában arra, hogy tudunk együtt és egymásért érzett felelősség tudatában örülni annak, hogy összetartozunk határon innen és határon túl. Ezen az estén Kárpát-medencei gyerekkórusok adnak hangversenyt, ezzel is utalva arra a felelősségünkre, ami a jövő lelki építkezését érinti. A rendezvény fővédnöke dr. Sólyom László köztársasági elnök, védnökei Kósa Ferenc MSZP-s, Lázár János fideszes, Mécs Imre SZDSZ-es és Sisák Imre MDF-es képviselőtársunk. Az est házigazdájaként szeretettel hívok és várok mindenkit Gödöllőre most vasárnap 16 órakor a Premontrei Gimnázium aulájába a nemzeti együvé tartozás napjának első megünneplésére. Másnap, december 5-én pedig Debrecenben a Magyar Demokrata Fórum Hajdú-Bihar megyei és debreceni szervezete hasonló nyitottsággal vár mindenkit a Református Nagytemplom előtti Kossuth térre, ahol az MDF elnöke mellett beszédet mond Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök és Markó Béla, az RMDSZ elnöke.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

(8.20)

Forrás: parlament.hu