KOCSI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ott folytatnám, ahol a kollégám abbahagyta. Nemcsak én, hanem a bizottság szocialista tagjai valóban egyetértünk abban, hogy ennek a napirendnek, illetve a nyílt nap igazán tiszta küldetése vagy szerepe az, hogy valamelyest közelítse az Uniót a magyar polgárokhoz, hogy valamelyest tisztább képet kapjunk arról a szerkezetről, ahogy működik ez, arról a szervezetről, amelynek tagjai vagyunk.

Így azt gondoljuk, nem csak arról van szó, hogy a nemzeti parlamentben hogyan lehetséges a kollégám által demokráciadeficitnek nevezett - én inkább tájékozottságbeli és eszközbéli különbségnek nevezném - különbséget csökkenteni, amely a végrehajtó hatalom, bármelyik kormány és a törvényhozás között fennáll. Ez az Európai Unió struktúráiban még fel is erősödik, és néha nem látjuk, hogy egy-egy ügynek mi a világos útja, hol, mi történik és miért. De ez nemcsak az Unióra, az Unió egészére, hanem az uniós ügyeink hazai intézésére is vonatkozik.

Egyetértek azzal, hogy valójában arra is törekednünk kell, és olyan szerepet is adhatunk ezeknek a napirendeknek, ezeknek az üléseknek, ezeknek az alkalmaknak, hogy a magyar polgárok, az önkormányzati vezetők, a vállalkozók világos, átlátható működést tudjanak látni abban, hogy hogyan működünk mi mint uniós ország, hogyan működik Magyarországon az Unió, hogy figyelemmel lehessen követni mindazokat, akár a pályázatokat, akár a kezdeményezéseket, amelyek révén és amelyek ügyében a magyar polgárok, az önkormányzatok, a vállalkozások kapcsolatba kerülnek az Unió támogatásokat odaítélő, döntéshozó gépezetével.

Abban is egyetértünk, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket érdemes Magyarországon egy nyílt diszkusszióban tematizálni. Szerintem ilyen kérdés mindaz, amiről szó esett, de ezen kívül a bővítés ügye, különösen az Unió balkáni irányú bővítésének a kérdése, hiszen itt olyan közös ügyeink vannak ezen országokkal, amelyek elválaszthatatlanok attól a kérdéstől, hogyan, mikor, milyen feltételekkel tudunk közösen tagja lenni az Uniónak.

Ehhez kapcsolódik egy harmadik kérdés, amely tulajdonképpen összefoglaló néven kisebbségi kérdések vagy nemzetpolitikai kérdések módján szokott előjönni. Rendkívül lényeges, hogy reális ismereteink legyenek arról, hogy mindazon ügyeink, közös bajaink, gondjaink megoldásában, amelyeket összefoglalóan csak kisebbségi ügyeknek szoktunk nevezni, valójában milyen eszközökkel rendelkezünk, milyen eljárásokat tudunk közösen alkalmazni uniós keretekben és uniós értékrend szerint. Ha ezt nem tesszük, hamis várakozásokat, talán túlságosan megalapozatlan elvárásokat és reményeket keltünk nemcsak magunkban, egymásban, hanem az ország más, a politika iránt érdeklődő polgáraiban.

Végül szeretnék még egy szót szólni arról, hogy valójában a rendelkezésünkre áll egy jogi eszköz arra, hogy zökkenőmentes és ha úgy tetszik, harmonikus is lehessen a kormány és a parlament együttműködése. Itt valóban arról van szó, hogy ez most egy bevezetés alatt álló, az alkalmazás első szakaszában álló jogszabály, és valóban vannak olyan kérdések, amelyekben még el kell végeznünk a finomhangolásokat ahhoz, hogy élni tudjunk, ki tudjuk hozni az ebben rejlő lehetőségeket a magunk számára. Ebben egyaránt felelőssége van a magyar parlament bizottságának, annak szakértői teamjének, a munka színvonalának, amit elvégezni képes, és annak a hajlandóságnak, amelyet a magyar kormány tanúsít abban, hogy közösen próbáljuk ezt a jogszabályt olyanná tenni, hogy valóban kihozhassuk belőle azt a maximumot, amit pillanatnyilag hordoz, vagy ha ez nem elég, akkor úgy módosítsuk, hogy ennél néhány év múlva sokkal hatékonyabban tudjék működni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu