JAUERNIK ISTVÁN, az önkormányzati bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés önkormányzati bizottsága november 30-ai ülésén a törvényjavaslatot megvitatta, azt a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően megvizsgálta, és általános vitára nem tartotta alkalmasnak. A vitában elhangzottakról röviden szeretnék szólni, amely, remélem, hogy az egyhangú, 19 tartózkodó szavazati arányt is megindokolja.

Először, a benyújtott tervezet egy átmeneti szabályozásra tesz javaslatot, elismerve a beterjesztett javaslatnak jó néhány támogatható új intézményét. Azt, hogy miért értékeltük úgy, hogy egy átmeneti szabályozásra tesz javaslatot az előterjesztő, az általános indoklás is bizonyítja. Idéznék az általános indoklásból. “Az elmúlt évek ellenőrzésének tapasztalatai, az ügyfelek visszajelzései és az építésügyben érintett szakmai társadalmi szervezetek szinte egyöntetű véleménye szerint az építésügyi igazgatásban a jogalkalmazás oldalán komoly zavarok mutatkoznak. A törvényben helyesen megfogalmazott követelmények, célok és feladatok végrehajtása csorbát szenved.

(17.30)

Különösen az építésügyi hatóságok jogi státusa, működési feltételei és ezzel együtt az építésügyi hatósági munka minősége képezi jogos kritika tárgyát. A tapasztalt hibák, ellentmondások megszüntetése elsősorban intézményi reformot igényel. A törvényjavaslatban szabályozott megoldás - zárójelben: az építésügyi hatósági feladatok körzetközponti jegyzőre történő telepítése - alapvetően pénzügyi finanszírozási okok miatt első lépcsőnek - zárójelbe téve: ütemnek - tekinthető csupán, ezt követően mindenképpen elő kell készíteni a végleges megoldás megvalósításának feltételeit is, esetleg új törvényi koncepció alapján, mert a tervezetben szereplő megoldással a jelzett problémák csak részben küszöbölhetők ki.ö

Tehát egy részmegoldásról van szó. Lehet, hogy egy teljesen új koncepció alapján kell az egészet átdolgozni. Éppen ezért a bizottsági vélemények alapján úgy ítéltük meg, hogy egy ilyen bizonytalan, átmeneti szabályozásnál jobb a - tudjuk, sok problémával küzdő - jelenlegi rendszer is.

Konkrétan két dolgot emelnék ki, amely konkrét problémát jelent a beterjesztett törvényjavaslatban. Az egyik az építésügyi hatósági feladatok telepítésének a kérdése. Meggyőződésünk, hogy a körzetközponti jegyzőhöz való telepítés azt eredményezné, hogy az állampolgártól messzebb lenne a hatóság. Pontosan tudjuk, hogy nagyon sok kistérségben nem egy helyen van építésügyi hatósági feladatok ellátása. Ahol én lakom például, három településen is ellátják az építésügyi hatósági feladatokat, ha ebből csak egy lesz, akkor ez azt jelenti, hogy messzebbre kell utazni, az állampolgárokhoz nem jutna közelebb ez a szolgáltatás.

A másik probléma a rendszer drágasága. Mi úgy ítéltük meg a bizottságban, hogy nem felel meg a beterjesztett javaslat az olcsóbb állam követelményének. Megítélésünk szerint drágább lenne, ha a kiemelt ügyekben egy új hatósági szintet hoznánk létre. Ehhez új emberek kellenének, ha nem is nagy számban, de akkor is egy új szint mindenképpen drágítaná a rendszert. A másik ilyen dolog, ami drágítja a rendszert, a törvényben előírt kötelező képzések és továbbképzések törvény által előírt kötelező jellege. Ha törvény által írjuk elő a kötelező képzést, akkor a törvény szellemében biztosítani kell ennek forrását is. Azt gondoljuk, hogy ezek egyértelműen drágítanák az elkövetkezőkben a rendszert. Éppen a fentiek miatt a bizottság nem tartotta általános vitára alkalmasnak a beterjesztett javaslatot.

Elnök úr, köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu