GAZDA LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Miniszterelnök-jelölt Úr! Tisztelt Ház! Felszólalásomban erősíteni szeretném az előttünk lévő kormányprogramon végighúzódó szándékot. Érdemes végigmenni közösen ezen az úton - erre most lehetőségeink is kínálkoznak -, mert megváltozhat a falu és a vidék képe, új magyar ipar jöhet létre, megerősödhetnek a hazai kis- és közepes vállalatok, Magyarország a térség pénzügyi és logisztikai központjává válhat, és hogy ezek a folyamatok már egy tudásintenzív gazdaságon alapuló, nagy térségű területi fejlődés bázisán jönnek-jöhetnek létre. Elsősorban az infrastrukturális programok folytatásának a fontosságát szeretném hangsúlyozni, de merthogy minden összefügg mindennel, egy-egy gondolattal szeretném megerősíteni, mennyire fontos, hogy útközben - és nem az út végén - eljussunk a decentralizációhoz, hogy közben megtörténjék a közigazgatás átszervezése. S hogy mekkora is ez a feladat, azt saját régiónk, az észak-alföldi régió négy összefüggésén keresztül szeretném nagyon röviden érzékeltetni.

Az elmúlt években olyan gyorsforgalmi úthálózat-építés zajlott le, mely először teremtette meg az ország korábban elzárt kisebb-nagyobb térségei számára a felzárkózás esélyét és lehetőségeit. Ezt a programot folytatni kell, hogy ezekben a kisebb-nagyobb térségekben ne csak az esély és a lehetőség maradjon meg, hanem a valóság is elérkezzen. Amennyire fontos az M6-os és M7-es Tolnának, Baranyának, Somogynak és Zalának, ugyanolyan fontos az M3-as továbbfolytatása Szabolcs-Szatmár-Beregnek, Hajdú-Biharnak és Borsod-Abaúj-Zemplénnek, vagy hogy a programírók nyelvét használjam, az érintett régióknak és kistérségeknek.

(19.40)

Mi, vidéken élők a legfontosabbnak tartjuk, hogy az M0-s körgyűrű mielőbbi megépítésével segítségére kell sietni a fuldokló Budapestnek, mint ahogy ezen a helyzeten oldana az M8-as és az M9-es továbbépítése is. És ne sajnáljuk a pénzt a gyorsforgalmi csomópontokra. Tudományos vizsgálatok mutatták ki, hogy intenzív gazdasági hatása a gyorsforgalmi útnak egy-egy csomópont 20-25 kilométeres körzetében van.

A gyorsforgalmi úthálózat építésén túl rendkívüli fontossággal bír az a 11,5 tonnás terhelést biztosító burkolatmegerősítési program, amely legalább az országos jelentőségű, nemzetközi forgalommal bíró utak felújítását biztosítja. Az úthálózat úgynevezett alsóbbrendű része azonban minősíthetetlen állapotban van. Érdemes lenne újragondolni azokat a szervezeti kereteket, amelyek a leghatékonyabb fenntartást tudják biztosítani addig is, amíg anyagi lehetőségeink a nagyobb lépéseket nem engedik meg.

A működőképes, korszerű, magas színvonalú vasúti személy- és áruszállítás megteremtése, fenntartása valóban elsőrendű érdekünk. Szükséges ehhez politikai bátorság és akarat is. Nagy fejlesztések előtt állunk, azonban fontos lenne azt az elhatározást is meghozni, hogy mit akarunk elérni a közlekedési munkamegosztásban az elkövetkezendő 10-15 évben, pontosan azért, hogy ne finanszírozzunk párhuzamos közlekedési módokat, és a fejlesztésekkel a leghatékonyabbak legyünk. Csak üdvözölni lehet, hogy a kormányprogram az ország adottságaira építve célul tűzi ki, hogy Európa egyik pénzügyi, logisztikai központjává váljunk.

Mi, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek 16 éve törekszünk arra, hogy Záhony, a záhonyi térség intermodális térséggé váljék. Ehhez a vasútvonal és a vasúti csomópont átépítésén túl szükséges, hogy a II. nemzeti fejlesztési tervben a tervezett 5-ös közúti folyosó, Záhony gyorsforgalmi ágának megépítése és egy tiszai kikötő - amely páratlan lehetőséget biztosítana az ország észak-alföldi regionális régiója fejlesztéséhez - megépüljön.

Nem kis feladat hatékony megoldásokat találni a régiónként eltérő hangsúlyok miatt, még a problémák közös jellege miatt is. Nagyon röviden elmondanám: például az észak-alföldi régióban az egy főre eső GDP az EU-átlaghoz viszonyítva 39,1 százalék. Ebből adódik, hogy fő célkitűzésünk a régió felzárkóztatása lehet, de ez nem alapulhat máson, mint a regionális versenyképesség erősítésén. Különösen érdekes, hogy az egy főre eső GDP az országos átlaghoz viszonyítva 65,3 százalék, míg 1994-ben ez 73,9 százalék volt.

A foglalkoztatási ráta a régiónkban 44,7 százalék, az országos 50,5 százaléknál lényegesen kisebb, és közel 15 százalékkal marad el az EU átlagától. Ezért vitathatatlan, hogy minden fejlesztési döntésnél megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a foglalkoztatási hatásra, ami nem egyszerűen a munkanélküliség csökkentésére irányuló erőfeszítésekkel azonos. Itt található az ország mezőgazdasági területeinek 21,9 százaléka, ami jelentősen nagyobb, mint a többi régió területi részesedése. Kulcskérdés, hogy milyen magas hozzáadott érték mellett kerül sor az értékesítésre.

Végül nagyon magas a roma lakosság aránya. Megbízható adat nincs, de a bizonytalan adatok ezt támasztják alá. Már nem elég erről beszélni. Itt mindannyiunk javára cselekedni kell munkahelyteremtéssel, képzéssel, oktatással, az egészséges lakhatás feltételeinek megteremtésével.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu