MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha egyszer elhatároztuk, hogy megpróbálunk rendet csinálni, akkor azt gondolom, elkerülhetetlen, hogy a házipénztárhoz hozzányúljunk, mégpedig azért elkerülhetetlen, mert Tállai úr legalább olyan jól tudja, mint én, hogy ha valahol hagyunk egy pici lyukat, az utána nyílássá válik, majd egy egész szakadékká válik, és ott mennek ki az állami pénzek.

Nos, azt gondolom, hogy a házipénztár egyes vállalkozók kedvenc adómentes zsebpénze, és egyes könyvelők kedvenc rubrikája, hisz ide gyakorlatilag ma legálisan lehet bármilyen összeget lekönyvelni, és senki nem tudja megkérdőjelezni, hogy az ott lévő összeg miért van ott. De azért azt, hogy ma közel 100 milliárd forint van a pénztárban a magyar vállalkozóknál, azt gondolom, semmi nem indokolja; különösen nem a készpénzforgalom és a készpénzes beszerzés, készpénzes vásárlás, hisz ez arra hivatott, hogy a vállalkozás készpénzben való apró vásárlásait hivatott fenntartani, de abszolút nem erre használják a vállalkozások.

Most lehetővé tesszük azt, hogy egy 10 százalékos adóval lecsökkenthetik a házipénztárban lekönyvelt összeget a vállalkozók. Azt gondolom, hogy ez a 10 százalékos adó nagyon méltányos adó ahhoz, hogy ezt a vállalkozások vállalják. Azt gondolom, hogy amit ma a költségvetési bizottságban támogattunk, vagyis a gazdasági bizottság indítványa sokkal életszerűbb, mint az eredeti indítvány, én ezt elismerem, ami azt jelenti, hogy az árbevétel fél százaléka, de minimum 100 ezer forint az a házipénztárhatár, amely ott lehet bármilyen vállalkozásnál. Azt gondolom, hogy ez méltányos és a vállalkozók számára mindenképp elfogadható mérték.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu