DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Elnök Úr! Miniszter Asszony! Képviselőtársaim! Folytatom a félig-meddig abbamaradt hozzászólásomat, illetve attól eltérve. Azt hiszem, az az alapkérdés, hogy a parlamentnek, nekünk, képviselőknek mi a felelősségünk ebben az egész kistérségi, körjegyzőségi kérdésben. Az-e a felelősségünk, hogy a lehető legtöbbet költsünk szűk érdekek alapján bármire, ami nem is hatékony, mert az élet bebizonyította; vagy az a felelősségünk, hogy minden feladatra csak annyi összeget, olyan személyi és tárgyi eszközt szánjunk, amennyire annak az elvégzéséhez feltétlenül szükség van?

Itt folyamatosan keverednek az érzelmi és ésszerűségi dolgok. A tudománynak számos eredménye van. Nem akarok most a sokból csak egyet kiemelni. A szervezeti kultúrának hatalmas irodalma, gyakorlata van ma Magyarországon. Egy-egy feladat elvégzése, hogy azt milyen szinten, milyen mértékben és eszközökkel, hogyan lehet ellátni, ez pontosan, objektív alapokon kiszámolható. Ha ezt pontosan tudjuk, utána lehet valamilyen érzelmi momentumot ebbe belehozni. Ez van az iskoláknál is. Azt hiszem, a környező országokban nincs is már olyan, ahol nem térségben látnák el az összes közszolgáltatást. Magyarországon a kispostáktól kezdve mindenki elvárja, hogy a lehető legdrágábban, akár egy állampolgárra lebontva is mindenfajta közszolgáltatást biztosítsunk, amit állítom, hogy a művészeti oktatástól kezdve számos olyan dolog, amit mi tudunk ma a gyermekeinknek biztosítani szerencsére, a leggazdagabb országok sem tudják biztosítani.

Az is felmerült, hogy miért kell kötelezni, miért nem lehet hagyni az önkéntes társulásokat. Lehet azt hagyni a végtelenségig is, és akkor, amikor ez a magyar társadalom ennyire kettészakadt, az egyik fele ennyire zárt, és gyakorlatilag semmilyen új dolog iránt nem jelez hajlandóságot, másrészt annyira tematizálva van a közvélemény, és minden érzelmi alapra van helyezve a szakszerűség, az ésszerűség helyett, ezt a végtelenségig egyetlenegy ország sem lesz képes lefinanszírozni. Kár, hogy nincs itt Boross Péter elnök úr - a megyerendszer, bármilyen nagy hagyománnyal bír, akadályozza az ország fejlődését, márpedig csak olyan hagyományok ápolandók, amelyek nem ártanak az országnak. A világ fokozatosan változik körülöttünk, és ha ehhez nem alkalmazkodunk, akkor ott tartunk, ahol jelenleg ma a magyar költségvetés többek között emiatt is áll.

Kérem az ellenzéki képviselőket, támogassák a törvénymódosítást, mert csak a világos, egyértelmű szervezetekkel lehet azoknak a kihívásoknak megfelelni, a lehetőségekkel élni, amelyek ma előttünk állnak, és amelyek Magyarország érdekét szolgálják. Szolgáljuk közösen Magyarország érdekét! (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.00)

Forrás: parlament.hu