ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Eörsi Mátyás képviselő úr előbbi hozzászólására reagálva eszembe jutott egy vicc, amely úgy szól, hogy a liberális apuka találkozik egy ismerősével (Dr. Eörsi Mátyás: Előre mondom, hogy ez nagyon rossz vicc lesz.) - nagyon rossz vicc lesz? azért elmesélem -, miközben a gyerekét sétáltatja. Az ismerőse megkérdezi tőle, hogy jaj, de szép ez a gyerek, fiú-e vagy lány, ő meg csak annyit mond rá, ha majd nagy lesz, akkor eldönti. Ezek alapján lehet, hogy a László Tamás képviselő úr által felvetett dolgoknak van értelme.

Nem fogok tíz percig beszélni, hiszen a kormányoldal képviselőiről láthatóan lepörögnek azok a gondolatok, amelyeket ellenzéki oldalról felvetünk. Önök folyamatosan az igazságosságra, az esélyegyenlőségre hivatkoznak, és teszik ezt a reformok nevében. Hivatkoznak Széchenyire, Kossuthra, a nagy reformerekre; ők azonban építettek, önök viszont ennek az ellenkezőjét teszik. Ez jól látható.

Szabó képviselő úr sarcnak nevezte a mi kommunikációs szlogenünket. Nos, a tandíj - nevezhetjük akár sarcnak, akár pénzbehajtásnak - mindenképpen elvesz, most éppen a fiataloktól.

Egyébként hálátlan feladat lehet az Arató Gergelynek és Sándor Klárának, hogy pont nekik kell jelen lenni a közoktatási és a felsőoktatási törvény módosításáról szóló vitában, hiszen - ahogy több képviselőtársunk már elmondta - pont ők voltak azok, akik kacsának, mi több, nonszensznek minősítették azt az elképzelést, ami a kampányban többször is megjelent, hogy lesz tandíj; ők azt mondták, hogy nem lesz tandíj. Sándor Klárától most délután hallhattuk, akkor még nem tervezték, hogy lesz tandíj. Hát hogy változnak az idők! Változás 2006 - ebben megnyilvánul a dolog. (Zaj az SZDSZ soraiban.)

Ennek ellenére már a második tandíjkoncepcióval állnak elő. A mostani javaslatuk brutalitását az is mutatja, hogy számos európai országban a legmagasabb tandíj kisebb, mint a nálunk most bevezetni kívánt legalacsonyabb összeg. Norvégia, Franciaország, Svédország, Csehország, Szlovákia, Görögország, Skócia, Németország, Izland és Szlovénia. Tehát hangsúlyozom még egyszer: ezekben az országokban a legmagasabb tandíj is alacsonyabb, mint a nálunk bevezetni kívánt legalacsonyabb tandíj, a 150 ezer forint. Ezek után tényleg Kóka Jánost lehet idézni: minket irigyel Európa. (Dr. Eörsi Mátyás: Mondd azt is, aki olcsóbb!) Eörsi Mátyás képviselő úr bizonyára majd szót fog kapni, és akkor állandó beszólásait a köz számára is el tudja mondani. Köszönjük.

Ha már az európai országoknál tartottam - Eörsi Mátyás képviselő úr, benyomja a gombot? -, akkor érdemes a bolognai nyilatkozatot is elővenni, amelyben a tanulás közjónak van megnevezve. A tanulást mi is közjónak tartjuk, és nem magánügynek. Önök magánügynek tartják, és ez alapján várják el, hogy a tandíj bevezetésre kerüljön a diákok által. De nem magánügy az orvosok, a tanárok, az óvónők tevékenysége, amikor elvárjuk azt, hogy segítsenek, oktassanak minket. Önök szerint ez nem közjó. Véleményünk szerint viszont közjó, míg önöknek pénzbehajtási lehetőség.

A választási ígéreteiket két hónap alatt felejtették el, az azt követő ötlet, az utólagos képzési hozzájárulás szőnyeg alá söpréséhez ennyi idő se kellett. Korábbi felszólalásomban már mondtam, az utólagos képzési hozzájárulással a pályakezdők életét nehezítették volna meg, most már az odáig vezető utat is bizonytalanná tennék. Hogyan lehet minél több bőrt lehúzni a diákokról? - erről szól ez a javaslat. A tandíj bevezetése csökkenti a diákok közötti szolidaritást, közösségi szellemet és kohéziót, hiszen csak a társuk kárára tudnak bejutni a tandíjmentes 15 százalékba. A 15 százalékba való bekerülést az is nehezíti, hogy a diákoknak munkát kell vállalniuk ahhoz, hogy fedezni tudják a felsőoktatásból fakadó kiadásokat. A vállalt munka azonban a tanulástól veszi el az időt. Az alsó, de még a középosztályból származó diákok is így rendkívül hátrányos helyzetből indulnak.

Mindezek után kijelenthető, hogy önök a félelem pedagógiájára építenek: féljenek a diákok a tandíjtól. (Dr. Eörsi Mátyás közbeszól.) Eörsi Mátyás úrnak mondom: féljenek a diákok a tandíjtól. Ez az önök logikájának a lényege. Ezért mondtam a bizottsági kisebbségi vélemény ismertetésekor, hogy a FER nem fair, s valójában mit jelent ez a mozaikszó: fiatalok... - Eörsi Mátyás úr, meghallgat, ha már ennyire élénk figyelemmel kísérte eddig is a felszólalásomat? -, tehát a FER mint mozaikszó azt jelenti, hogy főiskolások, egyetemisták, rettegjetek!

Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu