DR. BOROSS PÉTER (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mint a női inspirációkra érzékenyebb férfiú, hadd mondjak én is egy dátumot: IV. Béla király viszont 800 éves lenne, 1206-ban született. Nem tudom, mikor volt rosszabb helyzetben az ország, akkor vagy most, de jó lenne példának tekinteni újjáépítő tevékenységét.

Tisztelt Ház! Miniszterelnöki és frakcióvezetői polémia során némi vitriollal öntözött egyetértési fuvallatok szálltak itt a levegőben, de azért én a magam részéről nem hiszem, hogy Picasso békegalambja is ideszállt volna, mert a helyzetet rendkívül súlyosnak tartom. (Derültség.) Mondhatnám, ha volna kedvem az iróniához, hogy de legalább kilátástalan. De nincs kedvem. Az ország és nemzet jelene, jövője komorabb mondatokat igényel.

Napjainkat meghatározza, a médiát betölti, hogy egyik oldalról tűz alatt tartják a rendőrséget, a másik oldal védőpajzsot tart eléjük. Most azok is tartják a pajzsot, akik, ha emlékezetem nem csal, korábban inkább az ellenkezőjét tették. De a baloldal figyelmét felhívom, hogy a védelmet másként kellett volna szervezni és időzíteni. Mondjuk, nem kellett volna megszüntetni a Belügyminisztériumot.

A belügyminiszteri poszt nincs rózsalevelekkel kipárnázva, de ilyen esetekben kiállást és nyílt színvallást igényel. Nem a rendőr dolga a minősítés, sőt a nyilatkozat sem. Ez nem Petrétei miniszter úrnak szól, mert műfajilag más, mint az igazságügyi feladat. Gondolom és remélem, ő inkább Horváth Boldizsár vagy Szilágyi Dezső nyomdokain akar haladni, hogy a nagy magyar igazságügy-miniszterekre utaljak.

Mert a gyülekezésről és egyebekről szóló törvények bátrabb értelmezésével nem 23-án, hanem már hetekkel korábban meg kellett volna szüntetni a Kossuth téri áldatlan állapotokat, legalább a tanyázás méltatlan körülményeit. Mert a megszorításokra készülő kormányzatnak számolnia kell a demonstrációkkal, és azzal is, hogy egyesek átlépik a határokat. Nos, nem akkor kell riasztani az ötven év körüli rendőri vezetőket, hogy gyerünk nyugdíjba, amíg lehet. Közben persze arra is ügyelni kell, hogy világszerte erősítik a belbiztonsági erőket, és nem gyengítik. Kommunikációs bravúrnak ugyancsak nem nevezhető, ami ez ügyben történt, és talán történik is.

Korábban szólhattam már a rendőrség elleni bírálatok riasztó egyoldalúságáról, jóllehet a tárgyszerű bírálat is kaphat elég muníciót.

(14.00)

Aki kormányzati szerepre készül, annak ezzel az állománnyal kell fenntartani a rendet a jövőben is, csak a vezetőket lehet és szokás lemészárolni. Minek visszanyomni e szervezetet a baloldalhoz, amikor '90 után sikerült kiszabadítani onnan? Valóban nem volt sérült, ami mégiscsak legalább említést érdemel? A földön fekvő személy taszító megrugdosása az egyetlen történés? Az elkötött és beindított tankról lehetett tudni, hogy a lövegtorony tűzkész állapotban van? Eleget tett mindenki az akció előtti rendőrségi felszólításnak, vagy a nézelődés vágya erősebb volt? Fölösleges folytatni. Vagy önmagunk rangjához méltóan tudunk minősíteni, vagy közelmúltunkból ismert elfogultsággal, a látottak önkényes csoportosításával és kiemelésekkel ragaszkodunk előre eldöntött ítéleteinkhez. Nem méltó hozzánk és az igazsághoz sem.

Tisztelt Ház! Már csak arra kérem önöket, e nehéz napokkal kapcsolatos mondanivalóikat itthon mondják el. Az uniós bizottságok és biztosok véleményt formálhatnak viszonyainkról, de szocialista vagy néppárti politikusok akár a Benelux államokból, akár attól északra ne nagyon nyilatkozgassanak rólunk! Vagy kimossuk saját szennyesünket, vagy nem vagyunk e világra valók! Egyébként azért se tegyék, mert ez itthon nem fizetődik ki. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm. (Taps az MDF padsoraiban és a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu