LABODA GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közlekedéssel kapcsolatos törvényekkel kapcsolatban én a légi közlekedéshez és a közúti közlekedéshez szeretnék hozzászólni.

A légi közlekedéssel kapcsolatos törvényben üdvözölendő, illetve örvendetes, hogy a légügyi, illetve légiközlekedési hatóság a zajkorlátozást bírságolhatja. Nagyszerű dolog, hogy ez bekerült a törvénybe, azonban végig kellene gondolni, hogy kiket zavar ez a zajkorlátozás, illetve zajhatás, aminek a hatására bírságolhat a légügyi hatóság. Elsősorban a lakosságot. Tehát azt gondolom, hogy egy olyan módosító kellene, illetve egy kicsit csiszolni a törvényt, megemelni a bírság összegét, és e bírság összegét közvetlenül a lakossághoz juttatni, azon keresztül pedig az önkormányzatokhoz. Tehát egy ilyen módosító javaslatot tudnék elképzelni; előttem Mester László képviselőtársam is már célzott ebbe az irányba.

A közúti közlekedésről: szintén nagyon örülünk annak, hogy a 3,5 tonna feletti gépjárművek ösztönözve lesznek arra, hogy a gyorsforgalmi utakat használják. Ez a legnagyobb problémát a Budapesten, illetve a budapesti agglomerációban okozza, és ez nekünk egy óriási teher, miután a tehergépjárművek rendszerint elkerülik a gyorsforgalmi utakat, és a mellékutakat, illetve a főútvonalakat használják, amelyek telítettek. Ezzel kapcsolatban azért lenne némi megjegyzésem, méghozzá az, hogy azokra a teherautósokra, illetve magánvállalkozókra, közép- és kisvállalkozókra, akik itt laknak ezen főutak mellett, és át szeretnének jutni nyilván a gyorsforgalmi főútra és ott kívánnának közlekedni, amennyiben nem szeretnék, hogy őket megbírságolják, akkor itt egyfajta kitételt kellene tenni.

Tehát én hiányolom a törvényből azt a részt, hogy nincsen semmilyen kitétel; semmilyen kitétel nincs arra tekintve, hogy például a helyi vállalkozók, akiknek nyilván olyan teherautójuk van, amely 3,5 tonna feletti, kizárólag helyben fuvaroznak, és ez a helyben fuvarozás pedig nem halad át a közigazgatási határon, és a helyi településen pedig áthalad egy főútvonal, ezek szerint akkor neki is fizetni kell. Itt szintén javasolom annak megfontolását, hogy ezen körök kerülhessék el azt a rendszert, hogy 2007. január 1-jétől matricás rendszerben fizetniük kelljen.

Azonkívül szintén meghatároznám a törvényben, pontosítanám, hogy aki telephellyel rendelkezik vagy célforgalomban közlekedik - a célforgalom sincsen szabályozva a törvényben -, aki kénytelen célforgalom formájában például Solymárra eljutni, és a legrövidebb úton halad le a gyorsforgalmi útról, hogy eljuttassa oda az áruját, őket szintén mentesíteném a díjfizetés alól. Azonban ha nem a legrövidebb úton, hanem hosszabb úton, tehát a 10-es utat végig igénybe veszi, akkor természetesen a díjfizetés őrá is vonatkozzon. Tehát lenne egy pár olyan kör, akiknek kedvezményt, illetve engedményt adnék, azaz felmentést adnék a fizetés alól. Ez szerintem egy nagyon fontos dolog, amiről majd nyilván bizottsági üléseken vitatkozni fogunk.

A törvény rendelkezik az utak építésének szabályozásáról. Az utak építésének a szabályozásánál beemeli az ügyfélkörbe például azokat az ingatlanokat, amelyek közvetlenül határosak az építendő úttal. Gondolom én, hogy a benyújtó itt az építendő utakkal kapcsolatban a főutakra gondolt. Ha ez így igaz, és a főutakra gondolt a benyújtó, akkor tessék elképzelni, milyen főutat fog építeni az elkövetkező években, ha minden érintett közvetlenül határos terület ügyfélként van jelen. Ha ez igaz, akkor például egy újonnan remélhetően megépülő 10-es útnál körülbelül 600-700 tulajdonos lesz, aki ügyfélként részt vesz az engedélyezési eljárásban. Előre borítékolom, hogy hosszú évekig, akár évtizedekig eltartó bírósági tárgyalások lesznek, ha a törvény e szelleme nem változik.

Ráadásul, ha megtekintjük a 2003. december 20-án megalkotott, gyorsforgalmi közúthálózattal kapcsolatos törvényt, amely pont ellentétes ezzel a törvénnyel, az kimondja, hogy a kijelölt útszakasz és az építési engedély területe tulajdonosának az építés tárgyát illetően fellebbezéshez joga nincs, viszont abban van egyedül fellebbezési jogosultsága, hogy mennyiért sajátítják ki, illetve vásárolják meg az adott területet, ahol áthalad ez az útszakasz. Itt meg pont fordítva van. Tehát egy főútvonalat fogunk építeni, és nemhogy az, aki ott tulajdonos, hanem még a szomszéd is ügyfélként beleszólhat abba, hogy ott épül-e az az út avagy sem.

Tehát én azt kérném a tárcától, gondolja át, hogy ez biztosan jó-e így, mert szerintem nem fognak építeni egy méter utat sem az elkövetkezendő négy évben, ha ez így alakul.

A második, ami szintén sajnos probléma, és erről beszélni kell. A közúti közlekedésnél ügyfélként szintén az útépítési ügyfélkörbe beemeli azokat a tulajdonosokat, akik kapubejáróval rendelkeznek, és gondolom, hogy a mellékutcákra gondolt a benyújtó, amikor ezt beadta.

(11.10)

Tessék elképzelni, hogy a gyakorlatban mi történik ilyenkor! Amikor egy önkormányzat mellékutcát épít - mert általában az önkormányzatok építik a mellékutakat -, az utcák nem egyenesek, általában szintkülönbség van az egyik és a másik oldal között. Ha az egyik oldal és a másik oldal között van másfél méter szintkülönbség - miután huszonöt utcát építettünk, ezért van némi gyakorlatunk benne -, ezért nyilván a tervező valahol középre fogja tervezni az utat, hogy mindkét oldalnak, az utca lakóinak jó legyen. Előrebocsátom, hogy senkinek nem lesz jó, ezért ha ügyfélként van jelen, a törvény által tervezett... - akkor az is fellebbezni fog, akinek lentről kell felhajtani az útra, és az is fellebbezni fog, akinek föntről lefelé kell hajtani az útra.

Tehát így, a törvény szellemében egyetlenegy önkormányzat sem fog szerintem egy méter utat sem építeni, ugyanis egy átlagos utcában körülbelül 400-500 tulajdonos érintett egy ilyen útépítéssel, és elképzelhetetlen, hogy a 400-500 tulajdonosból legalább egy, kettő vagy akár öt vagy tíz ne fellebbezze meg, és ne hosszabbítsa meg azt ez építési engedélyezési eljárást, amely adott esetben a közigazgatási eljárásban, illetve bírósági eljárásban folytatódik, és akár évekig eltarthat, hogy az önkormányzat építhessen egy utat.

Kérném szépen a tárcát, hogy ezt fontolja meg, ehhez nyújtottunk is be módosító javaslatot, és ennek szellemében variáljuk át a törvényt úgy, hogy ez mindenkinek kivitelezhető legyen.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu