DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A múltkor volt egy házszabályellenes javaslatom, mindenki mosolyogta, én is, de megtettem. Fegyelmezetlenségnek tartom, ha valaki jelentkezett egy tárgyi ügy kapcsán hozzászólásra, akkor a kétpercesek egymás és önmaguk szórakoztatására - ezt így ki merem mondani - elviszik az időt. A múltkor azt javasoltam, hogy a kétpercesek várják meg az egész napi program legvégét, és akkor távozzanak haza, de ez nem megy.

Most azért kértem szót, mert államtitkár úr érintette a forráshiányokat és a 13. havi nyugdíjat is megemlítette. Elnök úr múltkor is hallotta a választ, de akkor azt másnak adtam. Államtitkár úr, mikor hagyják ezt már abba? A 13. havi nyugdíjjal, annak a hitegetésével csapták be és vezették félre a nyugdíjasokat 2002-ben. Most kaptam meg mint nyugdíjas, 55 hónap után, tegnapelőtt a 13. havi nyugdíjat. De nem az volt az ígéret, hogy majd 55 hónap után kapjuk meg! Ezen mosolyoghat, Filló úr, maga még nem nyugdíjas.

A másik dolog: az Idősügyi Tanácsban humán szempontok által vezettetve felvetettem a korfüggő 13. havi nyugdíjfolyósítást. Nevezetesen, hogy először azok kapjanak, akik már betöltötték a 72. életévüket és így tovább. Tudja, államtitkár úr, hányan haltak meg azóta, és nem kaptak 13. havi nyugdíjat? Nem akarom azt mondani, hogy az állam ezen is spórolt. Akkor miért beszélünk itt állandóan a 13. havi nyugdíjról? Felejtsék már ezt el, és ne emlegessük forráshiánynak. Remélem, nem fog megszűnni, de erre a felszólalásomban még visszatérek.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu