DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az egészségügy kérdései után jómagam a külügyi és határon túli magyarok bizottságának tagjaként az e területet érintő egyes kérdésekről beszélnék. A külügyi terület költségvetési előirányzata 48,32 milliárd forint; a tárca vezetőinek ismert véleménye szerint összességében az alapvető működési kiadásokhoz, a munkafeltételek szinten tartásához, továbbá a magyar kül- és Európa-politika súlypontjainak megfelelő kiadásokra elégséges fedezetet nyújt. Ugyancsak szinten marad a határon túli magyaroknak a magyar állami költségvetésből való támogatása is, amely ráadásul a jövő évtől kiegészülhet számos európai uniós forrással is, gondolok itt Románia integrációjára is.

Mindezek alapján a külügyi terület költségvetési előirányzatait az MSZP-frakció támogatja. A diplomáciai tevékenység jobb szakmai előkészítése érdekében időszerű lépésnek tűnik egy olyan külügyi háttérintézmény, divatos szóval, agytröszt létrehozása, amely elősegíti a megalapozott döntéshozatalt.

A külügyi tárca a Magyar Külügyi Intézet létrehozásával és a korábbi hasonló funkciót ellátó intézmények, mindenekelőtt a Teleki László Intézet ebbe való integrálásával és támogatásának a tárca költségvetésébe való beépítésével kívánja erősíteni a magyar külpolitika szakmai tudományos hátterét, hosszú távú tervezését. Ennek indokoltságát egyébként a költségvetés tervezéséről szóló ÁSZ-vélemény is méltatja.

Az újonnan felálló intézmény 132,2 millió forintot kitevő támogatásából azonban az ellenzék módosító javaslataiban ennek több mint felét, 70 millió forintot el kíván vonni, csak azért, hogy továbbra is fenntartsa a Teleki László Intézetet. Vagyis úgy tűnik számunkra, hogy meg akarja kettőzni a struktúrát, és ezt a magunk részéről pazarlásnak tartanánk. Mindez számunkra károsnak és elfogadhatatlannak is tűnik emellett. Az Európa-politika terén hazánknak kezdeményező fellépést célszerű követnie véleményünk szerint. Ennek során a hazai nemzeti modernizációs program megvalósításához szükséges uniós kohéziós és strukturális forrásokhoz történő hozzájutás mellett óhatatlanul szükséges a távlati célokra való felkészülés is.

A Külügyminisztérium éppen ezért - dicsérendően - a jövő évi költségvetésben 150 millió forintot irányoz elő a 2011 első félévében esedékes soros magyar EU-elnökség kihívásaira való felkészülésre, amelynek teljes összegét az ellenzéki képviselők, módosító indítványaik tanúsága szerint, feleslegesnek ítélik, és ilyen módon el szeretné vonni. Ezzel a magunk részéről nyilván nem értünk egyet. Szomszédsági térségünkben folytatódik a geopolitikai viszonyok átrendeződése. Utaltam már itt Románia 2007. január 1-jétől történő európai uniós integrációjára, amely egyébként Bulgáriával egyidejű. Magyar részről törekvésünk a kétoldalú kapcsolatok eddigi eredményeinek és formáinak - példaként itt a közös kormányülést említeném - megőrzése és EU-tagállami keretek közé helyezése úgy, hogy azok hangsúlyát a gazdasági, regionális, szubregionális kapcsolatos fejlesztése jelentse alapvetően.

Nemzetpolitikánk új hangsúlyául ennek megfelelően az integrációs feltételek között a regionális gazdasági kapcsolatok kínálta lehetőségek érvényesítése és a magyar-magyar kapcsolatrendszer gazdasági-társadalmi dimenziójának markáns erősítése kínálkozik. Erre a gazdasági és társadalmi felzárkóztatásra lehetőséget kínálnak az Európai Unió által biztosított források. Most jó esély van arra, hogy a korábbi kormányzati pénzosztáson alapuló politika helyett ügyesen megtervezett fejlesztéspolitikával ténylegesen helyzetbe hozhassuk a kisebbségi sorban élő magyarságot, mégpedig az EU által biztosított, rendkívül széles körű támogatások révén. A regionális fejlesztések mellett a 2007-2013-as időszakban az európai területi együttműködés keretében, a szomszédos országokkal közösen két- és többoldalú programok keretében van lehetőség határon átnyúló fejlesztési programokra. Az erre rendelkezésre álló összeg, a partnerországok és hazánk által biztosított önrészt is beleszámítva mintegy 190 milliárd forint.

Az ellenzéki módosító indítványokból sajnos úgy tűnik, hogy mindennek a jelentőségét nem értették meg. Azok ugyanis a korábbi, meglehetősen ellentmondásos támogatási szisztéma fenntartását célozzák. Érthetetlen, hogy miért kívánják több helyen a pazarló kettős, párhuzamos struktúrákat fenntartani, például azzal, hogy a nemzeti sportutánpótlás-nevelés rovására - sportszerető emberként ezt végtelenül elítélem - 1 milliárd forintot irányoznak elő az egyébként a Szülőföld Alap forrásaiba is bevont - és annak hatáskörével, feladataival együtt bevont - Illyés Közalapítványnak, amelynek funkciói minden vád ellenére nem vesztek el, csak más formában, más néven működnek majd tovább.

A Szülőföld Alap prioritásai között fog szerepelni, ez elhangzott a bizottsági ülésünkön is, az ifjúság kérdése, és ha mindehhez hozzátesszük azt is, hogy az Európai Unió a szomszédos országok közötti pályázati lehetőségeivel a határon túli magyar civil és ifjúsági szféra is élhet, és Románia csatlakozásával ez az erdélyi magyarság számára is nyitva áll, azt gondolom, a civil és az ifjúsági szféra is megfelelő támogatásban részesülhet.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu