LÁSZLÓ TAMÁS, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan fontos dolgot tárgyalunk itt eléggé késő este, ami, azt hiszem, pontosan ezeknek a csoportoknak a számára rendkívül fontos dolog volna, és talán ez egy olyan törvény, amit főműsoridőben kellene tárgyalni, vitatni, mert úgy látom, a két éve működő törvény igazából még nem érte el a célját, vagy nem tudott olyan hatékony lenni, amilyen lehetett volna. Én egy olyan számot olvastam a lapokban, hogy egy év alatt 32 800-an vették ezt november elején igénybe. Ezt összehasonlítva a munkanélküliek óriási számával vagy a nem foglalkoztatottak számával, azt látom, hogy ez nagyon csekély eredmény.

A törvény alapvetően jó szándékú, de úgy látom, hogy minden hiányzik belőle, amitől egy hatékony törvény lehetne ebből. Egy kicsit így, a jelen állapotában ez egy alibi törvény, sokkal jelentősebb elemzést, hatékonyságvizsgálatot, hatástanulmányt igényelne mindegyik korcsoportra vonatkozóan. Ezt sajnos a Start-kártya eredményei - mint az előbb említettem ezeket a számokat - nem igazolják. A kiterjesztés különböző újabb csoportokra valójában azt a kudarcot fedi vagy takarja el, hogy ez az első lépésben nem érte el azt az eredményt, amit elérhetett volna.

Nézzük egyenként ezeket a korcsoportokat! Az első nagy csoport az 50 éven felüliek foglalkoztatásba állítása, újbóli bevezetése a foglalkoztatásba. Erre óriási szükség volna, de mi pontosan a biztosítékokat hiányoljuk, hogy ez vajon nem csupán kettő évig fog-e tartani, ameddig magának a kártyának a hatálya szól. Garanciák, biztosítékok kellenek a törvénybe, amit ez a törvény így nem tartalmaz.

Furcsának látjuk azt, hogy itt az alacsony végzettséggel kapcsolták össze az 50 éven felülieket. Ugyan ott van az a "vagy" kötőszó, mégis azt látjuk, hogy rengeteg olyan 50 éven felüli van, aki értelmiségi, több diplomával rendelkezik esetleg.

Azt hiszem, hogy egy árnyaltabb és körültekintőbb megfogalmazás, szóhasználat is segítené ennek a törvénynek a hatályosulását.

A két évről még egy gondolatot; itt Filló Pál képviselőtársam említette, hogy ez eleve visszaélésekre ad alkalmat. Én úgy látom, hogy az újra meg újra történő bevezetés lehetősége és a kötelezettsége is benne van ebben a törvényben. A garanciális elemeket hiányolom változatlanul, amit az előbb említettem. Ha egy normális társadalomban élnénk, ahol a dolgok a maguk medrében jól működnek az emberi kapcsolatokkal együtt, akkor azt mondom, hogy ez egy hatékony törvény is lehetne, így viszont egy olyan társadalomban, ahol atomizáltak, védtelenek az emberek, ennek a törvénynek a működését aggályosnak látom.

A foglalkoztatásba való visszavezetésnek ma rengeteg korlátja van, sokkal több korlátja, mint ahány lehetőséget ez a törvény ad, úgyhogy azt hiszem, a korlátok lebontásán sokkal többet kellene dolgozni.

Említette államtitkár úr a száz lépés programját, hogy valójában onnan indult ez az egész. A száz lépés programja egy óriási ötlethalmaz. Van egy ilyen mondás, hogy az ötlet nem kultúra, és én azt hiszem, pont az a legnagyobb baja ennek a törvénynek, pontosan azt hiányoljuk, azt a foglalkoztatási kultúrát, amit rá kellene építeni egy ilyen rendszerre, a munkába visszavezetést nem lehet ad hoc módon megoldani, hanem átfogó és koherens megoldásokat igényelne. Úgyhogy a kisebbségi véleményt megfogalmazva úgy látjuk, ezen a törvényen még sokat kellene dolgozni ahhoz, hogy valóban elérje a célját.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

(21.40)

Forrás: parlament.hu