SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Mint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget felügyelő miniszterhez szeretnék önhöz fordulni. Az elmúlt hetekben ugyanis megjelentek a hazai vállalkozások fejlesztését célzó első pályázatok. Az NFÜ igyekezetét elismerve - a pályázatok gyors kiírására tekintettel - a pályázatok tartalmi része sajnos jócskán elmarad a várakozásoktól. Mind a vállalkozások, mind a szakmai érdekképviseletek alapvetően csalódottságuknak adtak hangot a kiírásokkal kapcsolatban.

Az alapproblémát egyébként már az Európai Unió és a hazai szakemberek is jelezték. A kormány tervei szerint ugyanis az uniós pénzek döntő hányada központosított közösségi fejlesztésekre fordítódik, a közvetlen gadaságélénkítő és munkahelyteremtő fejlesztések helyett. Az az egy számadat talán elgondolkoztató, hogy a kormány idén 600 milliárd forintot vesz el a vállalkozásoktól, de a Kánaánként várt uniós forrásokkal most mindössze 31 milliárd forintot kíván a versenyképesség javítására fordítani. Tegyük hozzá, ezt a 31 milliárdot is alapvetően igazságtalanul és értelmezhetetlenül szigorúan kívánja elosztani. Sajnálatosan megállapítható, hogy a most megjelent pályázatok érdemleges gazdaságélénkítésre, munkahelyteremtésre a hazai vállalkozások tekintetében nem alkalmasak. Azok területileg és a pályázók körét tekintve indokolatlanul szűk kereteket kínálnak. A pályázható összeg nagysága pedig szinte alamizsna a vállalkozásoktól elvont forrásokhoz képest.

Tisztelt Államtitkár Úr! Engedje meg, hogy néhány fontosat a kérdések közül itt föltegyek. Nagyon sok fölmerül, de néhányat, amely itt a parlament előtt talán jó, ha elhangzik.

Mi indokolja, hogy az önrészt önök 70 százalékban kívánják megkövetelni? Mind a hazai, mind az uniós gyakorlat ennél jóval alacsonyabb. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a tőkehiánnyal küzdő hazai vállalkozások többségét kizárják a forrásokból.

Mi magyarázza, hogy a mikrovállalkozásokra vonatkozó területi korlátozásokkal drasztikusan csökkentik a pályázatok elérhetőségét?

Van-e ésszerű magyarázata annak, hogy ebben a bizonytalan és romló gazdasági környezetben a győztes pályázóktól az elkövetkező három évre 8-15 százalékos árbevétel-növekedést várnak el? Jogos a kérdés, hogy ki lesz az a felelősségteljes vállalkozó, aki bevállal ilyen feltételeket a mai helyzetben.

Tudatos döntés volt-e, hogy a nagyobb jelentőségű beruházásoknál 50 százalékos beszállítói árbevételt és 30 százalékos exportbevételt követelnek meg, ugyanis ezeket a feltételeket ma Magyarországon elsősorban a külföldi tulajdonú cégek tudják teljesíteni.

A legfőbb kérdés azonban mégis az, hogy a magyar kormány a saját vállalkozásaitól miért kíván olyan feltételeket megkövetelni, amelyeket az Unió nem tesz kötelezővé, sőt az uniós országok többsége sem.

Várom megtisztelő válaszát.

Forrás: parlament.hu