DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam is úgy vagyok, hogy én sem fogom kihasználni a rendelkezésemre álló tíz percet, hiszen az előterjesztő is alig öt percet beszélt a törvényjavaslatról. Előrebocsátva, hogy mi magunk is támogatni fogjuk a törvényjavaslatot, azért engedjenek meg néhány kritikai megjegyzést ezzel kapcsolatosan.

Ismét egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk itt, a parlamentben, amelyre nehéz egy tartalmilag kerek véleményt vagy beszédet mondani. Ennek oka az a most már évek óta rendszeres kormányzati gyakorlat, hogy tartalmilag össze nem függő törvényeket, témaköröket terjeszt elő a kormány törvényjavaslat formájában. Teszi ezt a kormány annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság 4/2006. számú határozatában elvi éllel kimondta, a jogalkotónak a jogbiztonság érdekében kerülni kell az úgynevezett salátatörvények megalkotását.

Jelen esetben a polgári perrendtartásról szóló törvény, valamint az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosítását tárgyaljuk. A tervezet címe azonban ne tévesszen meg senkit, egymással semmi összefüggést nem mutató témákra bukkanunk a kormány előterjesztésében.

Tisztelt Ház! Miközben már évek óta várunk egy egységes, átdolgozott polgári perrendtartási kódexre, nem telik el úgy parlamenti ülésszak, hogy ne módosítanák ötletszerűen a Pp. néhány fejezetét. Most éppen a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosítások, valamint a kormány által 2006 decemberében elfogadott kormányrendeletek indokolják a változást.

2007. január 1-jén megkezdődött a közigazgatás regionalizációja, azaz jellemzően az eddigi megyei illetékességi területtel működő közigazgatási szervek összevonásával regionális illetékességű közigazgatási szervek jöttek létre. E változások kihatnak a polgári perrendtartás 326. § (1) bekezdése alapján az első fokon eljáró bíróság illetékességére és a Pp. 327. § (2) és (3) bekezdése szerint az alperes személyére is. Bár az egyes törvények összehangolása indokoltnak tűnik, azért ne legyenek illúzióink: a regionális átszervezésekkel a polgárok csaknem minden esetben rosszabbul járnak. Nem mindegy ugyanis, hogy ügyeiket helyben vagy esetenként 50-100 kilométereket utazva tudják elintézni.

Az új regionális közigazgatási szervek az esetek döntő többségében továbbra is fenntartanak megyeszékhelyen működő kirendeltségeket, hogy az ügyfeleknek ne jelentsen túl nagy megterhelést a változás. Ugyanakkor e kirendeltségek pusztán telephelynek minősülnek, határozatot a regionális szerv nevében hoznak, így bírósági eljárás esetén az illetékességet a regionális szerv székhelye állapítja meg. Míg tehát közigazgatási eljárási szakban az ügy az ügyfélhez közel eső megyeszékhelyen marad a kirendeltségek révén, addig bírósági szakban az esetek többségében már egy másik megyeszékhelyen, a regionális szerv székhelyén működő bíróság jár el. Ezzel felesleges utazásra kényszerül az ügyfél, de sok esetben a szerv ügyintézője is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári perrendtartásnak eddig is az volt az alapelve, hogy az ügyfélnek a legközelebb lévő bírósághoz kelljen fordulnia közigazgatási perben. Most ezt az elvet változatlan formában, de eltérő szövegezéssel kívánja a tervezet fenntartani. Ezt a módosítást a frakciónk a szavazás során támogatni fogja. Indokoltnak látjuk, hogy a regionális szervek határozatait minden ügyfél a maga megyei bírósága előtt támadhassa meg. Bár a regionális átszervezésekkel komoly fenntartásaink vannak, fontosnak tartjuk, hogy az igazságkereső polgárok lehetőségeit ne csorbítsák a szervezetátalakítás hátrányos kormányzati lépései.

(11.50)

A törvényjavaslat további elemeit is támogatni tudjuk, bár sejtelmünk sincs, hogy a polgári perrendtartás illetékességi szabályai hogyan kerülhetnek egy javaslatba a bírák és ügyészek étkezési utalványaival. Támogatásunk egyetlen indoka e vonatkozásban, hogy a tervezetet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megtárgyalta, és a módosításával egyetértett.

Tisztelt Ház! Lényeges eleme az előterjesztésnek a bírósági fogalmazók kinevezése. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács célul tűzte ki a bírósági fogalmazók felvételi és képzési rendjének átalakítását. Ezért a javaslat azt fogalmazza meg, hogy az eddigi megyei elnöki hatáskörben lévő fogalmazói kinevezés helyett egy központi versenyvizsgát írnak ki a leendő fogalmazók számára, ezt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala bonyolítaná le, és azok kerülhetnének kinevezésre bírósági fogalmazónak, akik ezen versenyvizsgán megfelelnek. Lenne egy limit, és aki afölött teljesít, azok közül nevezne ki pályázót a kiíró, nevezetesen a bíróság elnöke.

Frakciónk úgy látja, hogy a tervezett módosítás hatékonyan szolgálja a kinevezések átláthatóságát, az egységes minimumkövetelmények pedig elősegítik azt, hogy országos szinten ne lehessenek nagy színvonalbeli különbségek a bírói utánpótlás tekintetében.

Tisztelt Ház! Összességében tehát a Fidesz frakciója tartalmilag támogatja a törvényjavaslatot, mindezek mellett azonban kérjük a kormányt és kiemelten az igazságügyi tárcát, hogy tisztelje meg annyival az Országgyűlést, hogy szakmailag színvonalas, a jogalkotás szabályait tiszteletben tartó előterjesztéseket tegyen le az asztalra, ne pedig ilyen salátatörvényeket.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu