DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Néhány kérdést szeretnék feltenni közös gondolkodásra a tegnapi lovasberényi találkozón is egyik, talán fő napirendi pontként szerepelt több-biztosítós egészségügyi rendszerrel kapcsolatban. Úgy látjuk, továbbra sincs egységes koncepció. Viták vannak. Nem tudjuk elképzelni, és erre jó lenne valamiféle választ kapnunk, hogy hogyan fog május végére vagy akár szeptemberre a parlament elé kerülni a magyar társadalom egyik legnagyobb paradigmájában valamiféle anyag, amikor még koncepcionális szinten sem jutottunk dűlőre. Hogy lesz ebből stratégia? Hogy készülnek hatásvizsgálatok? (Zaj. - Az elnök csenget.) Lesznek-e biztosításmatematikai számítások és folytathatom tovább - óriási kérdésről van szó.

Azt hallottuk a lovasberényi találkozó után a médiában, hogy megmarad a nemzeti kockázatközösség, megmarad a szolidaritás. Ugyanakkor az egészségügyi ellátás finanszírozását függetleníteni akarják az államtól. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar alkotmány állami garanciát ír elő az egészségbiztosítás működése felett. Az állami felelősséget nem lehet csak úgy levetkőzni.

Azt halljuk, hogy nemzeti egészségbiztosítási alap jön létre, amelyik a nagyon drága gyógyító ellátásokra szerveződik. Gondolom, ennek a terheit az állam fogja viselni. A mindennapos gyógyítás pedig üzleti biztosító kezébe kerül. Tehát üzleti biztosítók közfinanszírozási feladatot fognak ellátni. Nem is folytatom tovább, hát ez fából vaskarika. Nem értjük, hogy hogyan lesz. Jó lenne választ kapni erre. Több részre bontanák az egészségbiztosítást, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat, több állami tulajdonú szervezet alakulna. Mit jelent ez?

És a legdöbbenetesebb számunkra az, felelős kormányzati emberek szájából elhangzott, hogy az előkészítést elvennék az egészségügyi tárcától. Bravó! Ki csinálná ennek az előkészítését? Talán akkor az egészségügyi bizottság kompetenciája is megszűnne a legnagyobb egészségügyi és társadalmi paradigma, a biztosítási rendszer átalakítása tekintetében? Megint csak azt tudom mondani, hogy fából vaskarika. Nem lehet a nemzeti kockázatközösséget megtartani, nem lehet a szolidaritás elvét érvényesíteni egy olyan helyzetben, ahol piaci, üzleti biztosítók jelennek meg, és az egészségügy finanszírozása teljes mértékben üzletté válik. Ez mindig, mindenhol a világon, ahol eddig megtörtént, járulékemeléssel járt. Aggódva figyeltük a kormány egyik szakértőjének a tegnapi, tegnapelőtti nyilatkozatát, hogy majd az egyetemistának és a nyugdíjasnak is kell járulékot fizetni. Annak a nyugdíjasnak, akitől elvették az államosításkor az eddigi befizetéseit, és aki már megfizetett idős korára az egészségügyi ellátásért? Szeretném tudni, hogy hogyan gondolják ezt! Önrészvállalás, vizitdíjemelés; ez mellesleg megkezdődött, a kormány nemrégen döntött a vizitdíjak bizonyos tekintetben való emeléséről. Szeretném megkérdezni, tudnak-e arról, az emberek tisztában vannak-e azzal, hogy mi készül.

Szeretném emlékeztetni a Lovasberényben is járt szakértőket és politikusokat, hogy a rendszerváltozás előtt államosították a társadalombiztosítást. A társadalombiztosítás elvesztette a vagyonát, elvesztette a tőkéjét, ezzel a tőkehozadékát. Azóta a rendszer egy felosztó-kirovó közgazdasági szerkezetben, tehát nem tőkefedezeti rendszerben, felosztó-kirovó rendszerben működik.

(14.20)

Ez azt jelenti, hogy amit beszed a hónap elején, a hónap végén kiosztja, és az eddigi befizetések eltűntek. Nincs tőkehasználatidíj-elszámolás, nincs amortizáció, nincs eszközvisszapótlás a rendszerbe. Én azt gondolom, hogy ha át akarjuk alakítani az egészségbiztosítást - és nekünk erről van elképzelésünk -, csak azzal lehet kezdeni, hogy konszolidálni kell a rendszert, ez pedig azt jelenti, hogy vissza kell adni azt a tőkehányadot, azt a vagyont, amit az államosításkor elvesztett.

Szeretném emlékeztetni a tisztelt Országgyűlést, hogy 1990-ben az első kormány, az Antall-kormány idején született a parlamentben egy határozat, ami úgy szólt, hogy tekintettel a társadalombiztosítás korábbi vagyonvesztésére, a társadalombiztosítás akkor még egységes rendszerét 300 milliárd forint ingyenes vagyonjuttatásban kell részesíteni. Mi azt reméltük, amikor a Ferihegy Airport privatizációja történt, és először volt az ablakban 450 milliárd, hogy akkor ezt a 450 milliárdot ennek a nagy humán rendszernek a konszolidációjára fogjuk költeni, már csak azért is, mert nincs dübörgő gazdaság, nincs fenntartható fejlődés a humán erőforrás jó kondíciója - és ebben a társadalombiztosításnak és egészségbiztosításnak szerepe van - nélkül, tehát az emberek testi-lelki épsége, egészsége nélkül.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu