ERDŐS NORBERT, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban kialakult véleményt kívánom tolmácsolni.

A bizottság a törvényjavaslatot egyhangúlag alkalmasnak tartotta általános vitára.

A kényszerbérlet fogalmát a lakástörvény 1994-ben hozta létre azért, hogy a bérbeadó tulajdonos a rendelkezés jogával egy belátható időn belül rendelkezhessen. Ehhez a törvény két határidőt adott. Először 1996., majd 1998. december 31-ig meghosszabbított határidőt azzal, hogy az önkormányzat tanácsi jogutódként cserelakást ajánljon fel a bérlő részére, és ehhez a ráfordításhoz a központi költségvetés támogatással járuljon hozzá. Ez a támogatási mérték az akkori árakhoz, értékekhez képest körülbelül - ahogy államtitkár úr mondta - 30 százalék volt.

Az Alkotmánybíróság a határidő letelte után nyolc évvel hozott egy határozatot, amelyben kimondta, hogy a még fennmaradt kényszerbérletek tekintetében bizonytalan a helyzet, mert a bérbeadó számára nem kiszámítható a bérlet megüresedése. Ebben teljesen igaza volt, hiszen a törvény 1997-es módosítása azt mondta ki, hogy '98 végéig az önkormányzat felajánlási kötelezettsége csak azoknál a bérleteknél áll fenn, ahol 1997. június 30-ig be is jelentették az önkormányzat részére, hogy a kényszerbérlet létezik. Ezért az 1997. június 30. után bejelentett kényszerbérletek esetében a felszámolás csak ott folytatódott, ahol az önkormányzatok határidő után is foglalkoztak a kényszerbérlőkkel.

Néhány adat a számszerűsítés érdekében. Eddig 1911 darab kényszerbérlet került felszámolásra, összesen 36 maradt, ebből a 36-ból is már csak 35 van, tekintettel arra, hogy Debrecen az utolsó kényszerbérletét is felszámolta. Ezen kényszerbérletek megoszlása a következőképpen néz ki. A főváros egyes kerületeiben összesen 14 darab, Pest megyében 20 darab, valamint Szigetváron 1 darab. A törvényjavaslat célja a fennálló kényszerbérletek megszüntetése, a kényszerbérlet bejelentési határidejének törlése, valamint a bejelentéstől számított három éven belül történő megszüntetése.

A tervezett eszközrendszer négy eleme közül az egyik a cserelakás, ami eddig is volt; a pénzbeli térítés a kényszerbérlőnek szintén volt; két új eleme: a pénzbeli térítés a tulajdonosnak, illetve hogy az önkormányzat ajánlatot tesz a bérbeadónak. Amennyiben a három év eltelt, a kényszerbérlet normálisan bérleti jogviszonyként szerepel, vagyis ezzel mindenképpen megszűnik.

Ennek értelmében a bizottságban megfogalmazódott olyan vélemény, hogy egyáltalán szükség van-e az új rendelkezés bevezetésére. Felmerült továbbá, hogy ugyan a törvénytervezet a feladatellátáshoz továbbra is költségvetési támogatást biztosít, de ezt gyakorlatilag az önkormányzatnak kell megelőlegeznie, és az összeget csak a folyósítást követő év január hónapjában igényelheti vissza.

Összességében elmondható, hogy a törvényjavaslat általános vitára alkalmas, és egyben lehetőséget teremthet egy olyan új jogszabály elfogadására, amely a jelenleg meglévő, nem túl szerencsés jogi helyzetet véglegesen felszámolhatja.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu