NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetértek és örömmel csatlakozom az előttem felszólaló képviselőtársakhoz, akik szerint a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése mellett a teljes közúthálózat rekonstrukciójáról kellene beszélni, hiszen az egyre épülő autópályák, autóutak még inkább ráirányítják a figyelmet az őket összekötő alsóbb rendű közúthálózat elhanyagoltságára és annak fejletlenségére. Tehát szükség lenne egy együttes koncepció kialakítására.

A törvénymódosítás elméleti részében egy problémára szeretném felhívni a figyelmet. Nagy teret szentel a közműkiváltás problémakörének, ugyanakkor nem mondja meg, hogy ki határozza meg a szükséges közműkiváltás mértékét. Talán a közmű tulajdonosa? Félő, hogy ez jelentősen megnövelheti a költségeket és a létesítmény megvalósulási idejét.

Az a véleményem, hogy a jelenlegi adatok, jelenlegi felmérések, jelenlegi közlekedési szokások alapján nem lehet hét évre kőbe vésni elképzeléseket, fejlesztési igényeket. Hiszen a körülmények az elmúlt időszakban dinamikusan változtak és változnak. Szeretnék erre néhány példát hozni. Magyarországon alapvetően új helyzet állt elő az európai uniós csatlakozásunk, illetve szomszédaink európai uniós csatlakozása óta. Ugyanis decemberben előáll egy új helyzet, a határ megosztása, amikor a nyugati határ déli részén schengeni határ Horvátország mellett, míg északabbra, Szlovénia, Ausztria határa pedig egy belső határ, korlátlan átjárhatósággal. Ez nagymértékben megváltoztatja a közlekedési szokásokat.

Az uniós csatlakozás óta 100 százalékkal megemelkedett a teherforgalom a Nyugat-Dunántúlon, és ehhez képest az ez év január-február-márciusi adatok még 30 százalékos növekedést jeleznek, pusztán a bolgár és a román csatlakozás óta. Félő, hogy ez még év végéig megduplázódhat. A sármelléki repülőtér üzembe helyezésével nem szerepel a törvénytervezetben a 75-ös út. A szakmának ezzel is kellene foglalkozni, hiszen hetente több európai nagyvárosból menetrend szerinti járat érkezik, csak Londonból heti három járat. Az utasoknak az ország különböző részeibe való eljutása rendkívül fontos stratégiai kérdés.

Többször elmondtam már itt a parlamentben is, hogy Magyarországon óriási probléma a közúti közlekedésben, hogy történelmi és földrajzi okokból a főútvonalaink sugárirányúak. Mindegyik Budapestről indul, és gyakorlatilag lehetetlen akár a Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon, akár a Dél-Dunántúlon, de az ország más részén is észak-déli irányban közlekedni.

Az elénk tett törvényjavaslat és melléklete ezt a helyzetet látszik konzerválni, hiszen ha megnézzük, akkor az M3-as, az M6-os, az M7-es, az M8-as, és így tovább, toldozása-foldozása, igaz, jobb minőségűre való átépítése van tervezve, és senki nem vitatja, hogy ez nagyon fontos. De ettől még beteg maradhat a közlekedés, ha nem teremtjük meg az egyes sugárirányú főútvonalak között hasonló jó színvonalú utak kiépítését akár gyorsforgalmi, akár autópálya formában. Ezeket a sugárirányú utakat össze kell kapcsolni.

Ha elismerjük, és a törvénytervezet, ami előttünk van, elismeri a 85-ös vagy a 80-as út négysávosra bővítésének igényét, akkor ebben a helyzetben érthetetlen, hogy kimarad egy 86-os út, amely gyakorlatilag Pozsony, Bécs felől, tehát Szlovákia, Ausztria felől Győr, Szombathely irányba, egyrészt Rédics szlovén irányba, másrészt Letenye horvát irányba viszi a forgalmat. Elkerülő utak nélkül a 86-os út településeken halad át, gyakorlatilag a hihetetlen forgalomtól nem lehet közlekedni Zalalövőtől Rédicsig, Lentiig vagy Tornyiszentmiklósig, a szlovén határátkelőhelyig. Egy mérőponton percenként 3-4 tehergépjármű halad át. El lehet képzelni, nem kell hozzá nagy képzelőtehetség, hogy ez környezetvédelmi szempontból, amikor települések főutcáján halad át, lehetetlenné teszi a konyhakertek terméseinek élvezeti használatát. Állandó, permanens balesetveszélyt jelent az iskolába járó gyerekeknek és az egyéb, civil személyautó-forgalomnak.

Ráadásul regionális érdekek is indokolnák ennek a bővítését, hiszen például a nyugat-dunántúli régióban, Győr-Sopron, Vas, Zala megye, nem lehet közlekedni. Valaki nézze meg a térképet, és próbálja meg elképzelni, amint Nagykanizsáról a régióközpontba, Győrbe szeretne valaki eljutni. Előbb jut el Budapestre, a fővárosba, mint a saját régióközpontjába.

Miután a törvénytervezet indokolásában az a mondat szerepel, hogy a jogalkotói szándék arra irányul, hogy a közlekedési operatív program indikatív projektlistáján található gyorsforgalmi utakra vonatkozó beruházások jogszabályi szinten is rögzítve legyenek, akkor miért nem szerepel ezen a listán például ez az előbb említett 86-os út? Ha ez a törvényjavaslat nem arról szól, hogy van rá forrás vagy nincs forrás, úgy gondolom, ezer ok és érv szól amellett, hogy ezt az egész nyugat-dunántúli észak-déli relációt át kellene gondolni, s ezen belül a 86-os út fejlesztésének a szerepét.

(11.30)

Örülnék neki, hogy ha most soha nem látott európai uniós források igénybevételére nyílik lehetőség, akkor ezen szempontok alapján a minisztérium illetékesei átgondolnák ezt az átfogó koncepciót a teljes közúthálózat rekonstrukciójáról, és ennek alapján gondolják újra és hozzák a parlament elé a teljes közúthálózat rekonstrukcióját.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu