BÓKAY ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Parlament! Takács Albert biztos úr beszámolója 410 oldalas anyag, és ebben a rendőri intézkedések, mint ahogy ön is említette, néhány oldalasak.

Nagyon sajnálom ezt a vitát, mert Takács Albert úr egészen világossá tette a számunkra, hogy mivel ezek a kivizsgálások májusban záródtak le, ezért ebbe a beszámolóba részletesen nyilván nem kerülhettek be. Szeretném, ha ezt tudomásul vennénk, és eszerint vitatkoznánk tovább az előttünk lévő anyagról.

A magam részéről két dologról szeretnék igazán beszélni, az egyik a média, a másik pedig a lakhatás ügyével kapcsolatos. Kiegészítő tényként még egy dolgot megemlítenék. A média- és sajtószabadság kapcsán nemrégiben hallgattuk meg az ORTT beszámolóját itt a parlamentben, és akkor is felmerült egy vita, ami ebben az anyagban nem tükröződik kellőképpen, ezért próbálom felnagyítani ezt egy picit. Az egyik volt bizonyos műsorok visszássága; itt a délutáni talkshow, így emlegeti az anyag, így idézi, ami a gyerekek, a nézők számára kevésbé jó minőségű, mondhatnánk azt is, hogy közízlésromboló.

A vita során, amikor az ORTT beszámolóját hallgattuk, szintén felmerültek ezek a kérdések, és két álláspont körvonalazódott. Az egyik az, ami erősen tiltani kívánja ezeket a műsorokat, tehát olyan értelemben, hogy egyszerűen ne is kerüljenek képernyőre, elsősorban egy nagyon kemény, durva regulációt irányoz elő. Mi a magunk részéről ezt kevésbé támogatjuk, mert az a véleményünk, hogy ezek a nagy médiaszolgáltatók, amelyek ezeket a műsorokat készítik, elsősorban olyan megokolással állítják elő, hogy igen nagy a nézőközönségük. Emögött egy komoly reklámbevétel van, és a piaci pozíciójukat akarják tartani. Ezek a műsorok mindaddig életben fognak maradni, amíg igen nagy közönségük van és sokan vevők rá.

A másik álláspont, és mi elsősorban ezt szorgalmaztuk, hogy olyan megoldásokat kell keresnünk, amikor azt mondjuk, hogy a társadalom általános kulturális igényszintjét emeljük. Természetesen ezt sokféle módon meg lehet tenni, amikor egyszerűen azt mondja a társadalom, hogy nincs szüksége rá, nem vevő - a szó legteljesebb értelmében - ezekre a műsorokra, és ebben a pillanatban ezek a műsorok nyilván önmaguktól abbamaradnak. Tehát mi a magunk részéről elsősorban a társadalom önvédelmi képességét, készségét szeretnénk megerősíteni.

A másik, itt közben már a vezérszónoklatok között is elhangzott, ha jól emlékszem, Pettkó András úr említette, hogy a vételi korlátozás is szerepelt, tehát nem jut el minden háztartásba kellő mennyiségben a média által szolgáltatott információ, ezért ki-ki a saját véleményét nyilván nem tudja kialakítani. Ennek a lehetőségét a hamarosan a parlament elé kerülő digitális törvénnyel fogjuk megteremteni, hiszen ismert dolog, hogy a jelenlegi három általános csatorna kibővül, és ennek a kínálata sokszorosára, 8-10-szeresére fog felnőni, és egy új világ, egy új lehetőség fog jelentkezni a polgárok számára. Emellett, hogy kibővül a kínálat, egy másik lehetőség is megteremtődik, hiszen interaktívak lesznek, tehát a műsorokat egyrészt be lehet állítani, másrészt közvetlen párbeszédeket is lehet folytatni. Kibővül ez a szolgáltatás az internetalapú szolgáltatással, illetve a mobiltelefonokon fogható, akár televíziós adásokkal is.

Ez egy egészen új hozzáállást kíván meg a mi részünkről is, és én azért ajánlom Takács Albert úr figyelmébe is ezt a dolgot, mert nyilván ez a közeljövőben egy új lehetőséget tár a társadalom elé, új veszélyeket is rejt magában természetesen, tehát ezekre mindenképpen figyelnünk kell. De ezt a lehetőséget nem kerülhetjük meg, hiszen nem Magyarország döntött így, hanem az Európai Parlament, és Magyarországon le kell kapcsolni tulajdonképpen az analóg szolgáltatásokat, és át kell állnunk ezekre a típusú szolgáltatásokra.

A másik ilyen dolog: a lakásügyek. Én azért szeretnék erről egy picit többet beszélni, mert tulajdonképpen talán sokkal jelentősebb, mint amiről az előbbiekben itt vitatkoztunk, hiszen maga az anyag felsorolja, hogy visszaesett a lakásépítés, megszűntek a lehetőségek, az önkormányzatoknak nincs elég forrása, a szociális lakásokban élő bérlőknek nincs elég fizetőképessége, tehát nem fizetnek olyan lakbért, hogy ezeket a lakásokat fenn tudják tartani, ezért rendkívüli mértékben leromlott az állapotuk. Ez különösen a nagyvárosokra jellemző. Azt tudjuk, hogy a nagyvárosokban az önkormányzati tulajdonú lakások átlagosan körülbelül 6 százalékot jelentenek, de a városlakók 15-20 százaléka ezekben a lakásokban él. Tehát ez igenis nagyon komoly probléma a számunkra.

Megindult a bérlakásépítés, de ez megtorpant. Sajnos, az anyag nem elemzi azt, hogy tulajdonképpen miért torpant meg a bérlakás-építési program. Elsősorban azért, mert kevésbé volt hatékony. Tehát nem több lakást kellett volna az önkormányzatokkal építtetni, hanem inkább a meglévő lakásállomány bérletére kellett volna alkalmassá tenni az ott élőket, és ennek a támogatási körét kellett volna kiszélesíteniük.

A szocialista kormányzat ezt meg is tette, hiszen önök előtt is ismeretes, hogy a rendeletben 7 ezer forintot ad minden egyes ilyen jogosult bérlő számára, amihez az önkormányzatoknak másik 7 ezer forintot kell hozzátenniük, és ezzel a 14 ezer forintos, úgynevezett albérleti támogatással próbálja ezt az anomáliát feloldani.

Ugyanakkor a program nem beszél arról a lakásépítési hullámról, ami korábban kezdődött, itt elsősorban a kamattámogatásra utalok. Ez nem a legszegényebb rétegeket támogatta, hanem elsősorban a középosztályt, és tegyük hozzá nyugodtan, hogy ilyenkor nagyon sokan befektetési céllal lakást építettek, és több lakással is rendelkeznek egyszerre, kihasználva a kamattámogatás adta előnyöket.

Ennek a terhét viseli ma a költségvetés, hiszen a minap megjelent nemzetközi bírálatban is az első vagy az egyik olyan intézkedés, amit a pénzügyminiszter figyelmébe ajánlanak, pont erről szól, nevezetesen, hogy a lakástámogatások, illetve a kamattámogatások összegét kellene változtatni a költségvetésen belül. Ezzel a magam részéről teljesen egyetértek, hiszen ez olyan hihetetlen hosszú távú teher, ami alól nehéz nekünk a közeljövőben kibújnunk.

(12.40)

A lakások tulajdonképpeni átalakításával kapcsolatban egy másik utat kell járnunk. Azért hangsúlyozom, hogy a lakások felújítása és korszerűsítése, illetve elsősorban a panelprogramra utalnék, ez a program folytatódik, és ez is a társadalomnak azt a részét éri el elsősorban, amelyik a kevésbé tehetősebb réteg közé tartozik. És a lakások korszerűsítésével egy komplex problémát oldanak meg, hiszen olcsóbban tarthatók fenn ezek után ezek a lakások, illetve egy olyan energiatakarékos programot is támogat indirekt módon ez a beruházás, ami azt jelenti, hogy kevesebb energiát fogyaszt ma Magyarország, amit mindenképpen érdemes pozitívan szemlélnünk, hiszen ismerjük a jelenlegi helyzetet, Magyarországon az egyik fő probléma, hogy a közeljövőben az energiához hogyan, milyen vezetéken fog hozzájutni.

Végezetül a lakástámogatással kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy sajnos - és ez köztudott is a számunkra - ezzel a programmal a legjobban a bankok jártak, hiszen óriási jövedelemre tettek szert évek során egymás után, sokszorosára, mint amennyire bármelyik más európai államban működő bankrendszer tehetett. Úgyhogy ezt a kormány megpróbálta orvosolni, bizonyos mértékben egy pluszadót próbált erre kivetni.

Végezetül egy kevésbé általános problémára szeretném felhívni a figyelmet, ez a hulladékgazdálkodással kapcsolatos. Itt az előterjesztésben is szerepel előttünk, hogy az üdülőterületeken élők, mivel nem laknak folyamatosan azon a területen, mondjuk, a balatoni nyaralójukat csak 5-6 hónapon keresztül használják, ezért kevesebb összeget kell fizetniük a hulladékszállításért. Van egy másik probléma, amivel a képviselői körzetemben találkoztam, és sajnos a jelenlegi törvények nem adnak erre megoldást, nevezetesen, hogy a kiskerttulajdonosok, akik szintén nem folyamatosan, nem életvitelszerűen élnek, laknak a kertjükben, hanem elsősorban szezonálisan, tehát tavasztól őszig járnak ki, az ő számukra sem rendezett ez a probléma, hogy hogyan, milyen összeggel kell kifizetniük a hulladékszállítást, és erre nem adunk választ.

Azt javasolom, hogy próbáljuk megvizsgálni ezt a problémát is, hiszen itt jóval kevesebb hulladék kerül, úgymond, kidobásra és elszállításra, tehát kisebb ennek a költsége, és valamilyen értelemben kellene rendezni, mert amit saját körzetünkben próbáltunk megoldani ebben az esetben, azt a most érvényben levő törvények alapján sajnos nem tudtuk megtenni.

Végezetül tisztelettel megköszönöm Takács Albert úr beszámolóját és a kiegészítését, és tisztelettel megköszönöm az önök munkáját. Rendkívül alapos munkát végeztek, és mindenképpen elfogadásra ajánlom ezt a beszámolót.

Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban és Pettkó András részéről.)

Forrás: parlament.hu