BALLA GYÖRGY, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy a kormányzati alkalmasságnak sok feltétele van, de vannak alapvető feltételei, olyan feltételei, amelyek hiányában egyszerűen nem lehet egy kormányról azt mondani, hogy alkalmas a feladatának az ellátására.

Az egyik ilyen feladat, alapvető feladat vagy kitétel az, hogy egy kormány világosan felismeri, hogyha problémák vannak, és a problémáknak igyekszik az ellenszerét megtalálni, magyarul: dönt. Ha problémát lát, akkor nem elodázza a problémát, hanem felvállalja a döntés felelősségét. Ezután még azt is tudom mondani, hogy egy jó kormány egyébként jól dönt, a rossz kormány pedig rosszul dönt, de az a minimum, hogy egy kormány a döntést egyébként vállalja.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, ezzel a törvénnyel a legnagyobb probléma éppen az, hogy hosszú évek óta felismert, látható és világos, a piacnyitással összefüggő problémákat egyszerűen nem hajlandó kezelni. Azt mondja rá, hogy majd később, majd úgy lesz, majd megoldjuk, majd rendeletben szabályozzuk. Világos és egyértelmű, hogy nagyon fontos dolgokról van szó, és egyszerűen nem hajlandó a döntés felelősségét vállalni.

Az első ilyen elem: az úgynevezett htm-ek, tehát a hosszú távú áramvásárlási megállapodások. A szakmai becslések mondják azt: a) a verseny megteremtésével a hosszú távú áramvásárlási megállapodások körülbelül 350 milliárd forint kárt fognak okozni. Ugye, tudjuk, ezeket akkor is teljesíteni kell, hogyha egyébként nem vételezzük az áramot, hiszen erről szól a megállapodás. A b) variáció: ez semmibe sem kerül. Ezt is szakmai vélemények mondják. Na most, nagy tisztelettel, ez azért túl van a normálisan becsülhető hibahatáron. Nagyon nem mindegy, hogy ez 350 milliárd forint vagy egyébként nulla forint. Egy kormánynak, ha felelős kormány vagy egyáltalán alkalmas kormány, valamit erről mondania kell. Valamit mondania kellene, hogy mi fog történni például ezekkel. Most szemlátomást nemcsak a törvény hallgat róla, hanem mindenki hallgat róla.

Ugyanez a helyzet, hogy egy másik példát mondjak, az áramtőzsdével. Az áramtőzsdéről a törvény talán nem emel szót, az indoklásban szerepel, hogy szakmai vita folyik, és ha a szakmai vita megoldódik, akkor majd egyébként ezt szabályozni fogják. De, nagy tisztelettel, ez a szakmai vita 2001 óta folyik, 2001 óta nincsen ebben döntés. Egy kormány, ha jó kormány vagy alkalmas kormány, a minimum, hogy meghallgatja a szakmai érveket, megérti, de előbb-utóbb hoz egy döntést. Ennek a döntésnek itt lett volna az ideje.

Számtalan olyan megoldás van a törvényjavaslatban, ami álmegoldás. Beszélünk arról, hogy a szolgáltatók esetében egyébként az ügyfélszolgálatok, az ügyfelek teljes kielégítése terén ez a törvény milyen ragyogó megoldásokat fog hozni. Ehhez képest látjuk azt, hogy a törvényben már szerepel, hogy egyébként létre kell hozni call-centereket meg egyébként az internetes kapcsolatot is meg kell teremteni a szolgáltató és a fogyasztó között. Ez helyes, de ez megvan. Ami nincs, az a következő: ha a call-centert hívja az ember, nem veszik föl; ha a call-centert hívja az ember, akkor fölveszik, majd nem adnak információt; ha az interneten ír az ember egy e-mailt, akkor nem kap rá választ. Ezek a problémák, nem az, hogy nincsen, hanem hogy nincsen rendesen szabályozva, hogy bizony a szolgáltatóknak mit kellene tenni.

Nézzünk szembe egy ténnyel: a '93-as privatizációt követően az a helyzet, hogy miközben az árak az egekig nőttek, eközben a szolgáltatás színvonala - zárójelben jegyzem meg: privatizáció - egyébként folyamatosan csökkent. Ezt mindannyian beismerhetjük, hogy folyamatosan csökken. Áramot és gázt természetesen mindenki ugyanúgy kap, mint eddig, de azok az egyéb szolgáltatások, hogy egy fogyasztó valós tájékoztatást kapjon, hogy egy áramkimaradás esetén, mondjuk, meg tudják mondani, hogy mikor javítják meg a berendezést, hogy újra áram legyen a lakásban, ez ma már olyan, mintha csoda lenne, csodát várnának az emberek.

Nem beszélünk az erőművekről, pedig ha piacnyitás van, akkor pontosan tudjuk, előbb-utóbb ezzel a kérdéssel szembesülünk. A kormány, ha felelős kormány, ha alkalmas kormány, valamit mondania kéne erről.

Beszélünk a piac hatásáról, ami szerintem helyes, de arra a kérdésre, hogy vajon olcsóbb lesz-e az áram (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), soha nem kapunk megfelelő választ.

A későbbieket majd az általános vitában szeretném elmondani, miniszter úr. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu