JÁRVÁS ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság is megtárgyalta a T/3087. számú, az állami vagyonról szóló törvényjavaslatot, és elöljáróban meg kell előlegeznem, hogy a mezőgazdasági bizottság 3 igen, 10 nem szavazattal és 9 tartózkodással nem tartotta általános vitára alkalmasnak ezt a törvényt.

Azt is meg kell mondani, hogy e törvény vitája kapcsán azért egyfajta egység, egyfajta azonos vélemény alakult ki a mezőgazdasági bizottság tagjai részéről a tekintetben, hogy a föld, az állami tulajdonú föld, legyen az erdő vagy védett természeti terület, vagy agrárgazdálkodásra alkalmas szántóföldek, külön elbírálás alá kell hogy essenek. Nem jó, ha más jellegű portfóliókkal, vagyontárgyakkal közös vagyongazdálkodási tanács szabályai alá esnek, mégpedig olyan szabályok alá, amelyekről nem tudjuk, hogy hogyan akar gazdálkodni ezzel a vagyonnal. Annyit mond a törvényjavaslat, hogy jobban szeretne gazdálkodni. Vélhetően eddig nem volt megelégedve, bár, hogy mikkel nem volt megelégedve, erről keveset lehetett hallani az elmúlt ötévben.

A bizottság aggályosnak tartotta tehát azt a tényt, hogy az ÁPV Rt.-t, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot és a Nemzeti Földalapot egy közös szervezet alá vonja a törvényjavaslat. Aggályosnak tartotta a mezőgazdasági bizottság a héttagú tanács kinevezését is, függetlenül attól, hogy a miniszterelnök vagy a miniszter delegál-e oda személyeket. Az a tény, hogy az elnököt és három főt a Pénzügyminisztérium delegál, két főt a gazdasági miniszter vagy minisztérium, egy főt pedig az agrártárca, ez egyértelműen gyengíti azt a különös vagyontárggyal szembeni tisztességet, amit a föld jelent. Az is beszédes, ami később derült ki, hogy ennek a törvénynek a sürgős tárgyalását nem támogatta a tisztelt Ház, kivéve a pénzügyminisztert és néhány képviselőt.

Megdöbbentő vélemények hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy mintegy 10 ezer milliárd forint vagyonról van szó e három igazgatóság összevonásával, és a technikai feladatokat gyakorlatilag a Nemzeti Vagyongazdálkodási Zrt. végezné, és ezen a zrt.-n belül az igazgatónak rendkívül nagy jogosítványai lesznek. Ezek a jogosítványok már azt engedik megelőlegezni, hogy ennek a zrt.-nek az igazgatója az "őfelsége igazgató" címet nyugodtan használhatja, hiszen ilyen jogai, amilyenek ennek az igazgatónak lesznek, utoljára valamikor a királyság idején voltak a királynak, aki ugyan nemcsak osztott jogokat és lehetőségeket, hanem gyarapította is az országot. Itt a gyarapításról nincs szó semmilyen tekintetben, különös tekintettel arra, amit Tátrai államtitkár úr elmondott, hogy minden bevétel, ami ebből a vagyongazdálkodásból majd származni fog, az közcélra nem lesz használható, hanem a meglévő vagyontárgyak állagának megóvására lesz fordítva.

Nem tudjuk, hogy mennyi a bevétel. Gondoljuk el, hogy ha ennek a vagyonnak jelentős részét még privatizálják, az abból befolyó összeget a kisebb rész állagmegóvására kívánják fordítani. Nem tudom, hogy ez mit fog jelenteni. A bizottság véleménye szerint egyébként feszültség forrása lehet, hogy a minisztériumok által végzett vagyongazdálkodás, a vagyontárgyak is bekerülnek ide, vélhetően egészen nagy vagyonértékkel bíró cégek is, mint mondjuk, a MÁV Rt. összes tulajdona is bekerül ide. Kíváncsian várjuk, hogy ezzel kapcsolatban még mi fog kialakulni, hiszen semmi sem tisztázott e törvény kapcsán.

Végezetül a legsommásabb vélemény, ami elhangzott ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban: ez nem más törvény egyébként, mint az MSZP-SZDSZ végkielégítési törvénye, amelyet ők cinikus módon az állami vagyonról szóló törvénymódosításnak neveznek.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu