SZETEY GÁBOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgy és Urak! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon szépen köszönöm valamennyiüknek, akik megtisztelték jelenlétükkel és odafigyelésükkel ezeket a szerintem igen-igen fontos témákat. Bárcsak kicsit többen lennének!

Önök előtt egy olyan törvénymódosítási javaslatcsomag fekszik, amely egy egységes kormányzati csomag részeként, azonos elvek és irányok mentén kívánja módosítani a közszféra négy jogállási törvényét: a köztisztviselők, a közalkalmazottak, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényeket. Az említett törvények - rövidített nevükön a Ktv., a Kjt., a Hjt., illetve a Hszt. - felülvizsgálatának közös célja, hogy a közszolgálatban jobban érvényesüljön a teljesítményelv és a közpénzek takarékos felhasználásának követelménye. Ehhez arra van szükség, hogy egyrészt egyértelmű és számon kérhető elvárások fogalmazódjanak meg, másrészt rugalmasabbá váljanak az alkalmazási szabályok. Célunk ugyanakkor az is, hogy a jelenleginél nagyobb elismerést kapjanak, kaphassanak azok, akik magas színvonalon teljesítenek, még egy olyan időszakban is, amely nem a rendkívül tág lehetőségek és erőforrások idejét jelenti. Korszerűsíteni kívánjuk a humán erőforrással való gazdálkodást, és ösztönözni szeretnénk a fiatal, felkészült szakemberek pályára kerülését is.

Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogyan említettem, a javaslatok közös módosítási irányokat követnek, ezek közül a négy legfontosabb:

A teljesítőképesség erősítése, valamint a versenyelvűség meghonosítása. Itt alapvetően arról van szó, hogy joggal várhassunk, várjunk el magasabb teljesítményt, és az az egyén számára is megérje; alakítsuk ki azokat a formákat, amelyeken keresztül az egyén, a közszolga magasabb összjövedelmet tud hazavinni.

Szigorúbb kiválasztási rendszer és rugalmasabb jogviszony-megszüntetés. Amikor arról beszélünk, hogy szigorúbb kiválasztási rendszer, azt gondolom, legalább annyira fontos, hogy minél inkább transzparens, minél inkább objektív legyen, minél inkább szakítson az elmúlt időszakban is megélhető uram-bátyám viszonyokkal.

Hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás.

A közszféra felső vezetői személyi állománya stratégiai szerepkörének teljesítményelvű megerősítése, amelyről igen sok törvényjavaslat, illetve konkrét program is szól.

Az alábbiakban röviden ismertetem az egyes irányokat szolgáló fontosabb módosítási javaslatokat.

A kiválasztási rendszer szigorítását a pályázati kötelezettség kiszélesítésével, a versenyalapú kiválasztás bevezetésével, a próbaidő kötelező előírásával kívánjuk elérni. A pályázati kötelezettség kiszélesítéséhez kapcsolódóan a Ktv. esetében a javaslat általánosan bevezeti a pályázati kötelezettséget a közigazgatásban. Bizonyos esetekben azonban a rugalmasság érdekében a módosítás kivételeket is megállapít a pályázati kötelezettség alól, ilyen például az áthelyezés. A javaslatban meghatározott szervi és személyi körben a kiválasztási eljárás lefolytatását, valamint a pályázatok elbírálását a Kormányzati Személyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ kompetenciaalapú szakmai előszűréssel segíti.

A Kjt. esetében a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a megalapozottság és a garanciák biztosítása érdekében a javaslat az általános munkajogi szabályoknál részletesebben szabályozza a pályázat kiírására és elbírálására vonatkozó feltételeket, és általánosan kötelezővé teszi a pályázat kiírását. Minden köztisztviselői és közalkalmazotti pályázatot közzé kell tenni az előbb már említett kormányzati személyi központ által fenntartott internetes honlapon, ezzel lehetővé válik, hogy a pályázatokról minden érdeklődő, illetve potenciális jelentkező időben értesülhessen.

(9.50)

A módosítás alapján a Hszt. esetében a regionális területi, helyi szervek vezetőinek kinevezéséhez pályázatot kell kiírni.

A versenyalapú kiválasztás bevezetésével összefüggésben a Ktv. esetében a javaslat teljeskörűen feltétellé teszi az úgynevezett közigazgatási versenyvizsga teljesítését, amely kiváltja a közigazgatási alapvizsgát. Ennek köszönhetően a minimálisan elvárható általános közigazgatási ismeretek ellenőrzése már a kiválasztást megelőzően vagy vele egy időben megvalósul.

A Kjt. esetében a javaslat - törvényi szintre emelve - szabályozza a gyakornoki jogállással kapcsolatos kérdéseket. Míg a jelenlegi szabályozásban csak lehetőség a gyakornoki idő kikötése, addig a munkáltató alaptevékenységébe tartozó munkakörök esetében ez kötelezővé válik, ha a közalkalmazott nem rendelkezik legalább 3 éves gyakorlattal.

A próbaidő előírásával összefüggésben valamennyi foglalkoztatási jogviszonyban kötelezővé válik legalább 3 hónapos próbaidő. Ha a jelentkező nem rendelkezik szakirányú iskolai végzettséggel, a Hszt. 12 hónap próbaidő kikötését teszi kötelezővé. A próbaidő jelentősége szerintem igen nagy, hogy legalább abban a vonatkozásban lehetősége legyen az adott szervezeti egység vezetőjének arra, hogy ha 3 hónapon belül kiderül valakinek a nem teljes alkalmatlansága, ezen gyakorlatilag minden következmény nélkül változtatni lehessen.

Szakmai alkalmatlanság esetén a foglalkoztatási jogviszonyok rugalmasabb megszüntetését az általánoshoz képest jóval rövidebb felmentési idővel, a felmentési idő számítására vonatkozó szabályok harmonizálásával, illetve a tartalékállomány kiterjesztésével kívánjuk biztosítani. Valamennyi foglalkoztatási jogviszony esetében 30 napos felmentési időt követően kerülhet majd sor a jogviszony megszüntetésére, ha az érintett személy szakmailag alkalmatlannak bizonyul munkaköri feladatai ellátására. Nyilvánvalóan minden mindennel összefügg, ezért ilyen fontos az, hogy például a köztisztviselők esetében igen nagy ütemben igyekszünk bevezetni a teljesítményértékelési rendszert, amely reményeink szerint végül is aránylag objektív módon tud visszajelzést adni az adott személy munkájának az elvégzéséről, s amennyiben ezen keresztül megállapításra kerülhet az, hogy nem megfelelően végzi a munkáját, lehetőséget ad arra, hogy idővel szakmailag alkalmatlannak lehessen nyilvánítani. Azaz a jelenlegi lehetőségek hiányán... - ami egy esetleg nem jól teljesítő kolléga távozásáról szól, bizonyos rugalmasabb szituációt tudunk létrehozni.

A javaslatok egységesen szabályozzák a felmentési időre vonatkozó előírásokat. Az egységesítés alapját a közalkalmazottakra vonatkozó szabályozási konstrukció képezi, ennek megfelelően - a szolgálati időt differenciáltan figyelembe véve - 2-től 8 hónapig terjed a felmentési idő tartama. Ugyanakkor az egyes javaslatok, a jogviszonyok sajátosságaihoz igazodóan, differenciáltan szabályozzák az adott hosszúságú felmentési időhöz szükséges, szolgálati jogviszonyban töltött idő hosszát.

A Ktv.-ben intézményesített tartalékállományba helyezés a módosítás értelmében kötelezővé válik azért, hogy a felmentett köztisztviselő számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő köztisztviselői állást ajánlhassanak fel. A közszférán belüli rugalmasabb és hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás megteremtését a fenntartók és az intézmények között a kormányzati kirendelés, a tartalékállomány továbbfejlesztése, valamint a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos teendők megosztása segíti elő a Ktv., illetve a Kjt. tekintetében.

A közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatban a javaslat szélesíti az állásfelajánlás alkalmazásának körét. Ha ezt a felmentéssel érintett közalkalmazott kéri, nem csupán a munkáltatónál, hanem az azonos fenntartóhoz tartozó intézményeknél kell megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy van-e felajánlható üres állás. Sőt, az önkormányzatok mint fenntartók, egymással megállapodást köthetnek arról, hogy az állásfelajánlási rendszert közösen, egymás intézményeire kiterjedően is működtetik.

A vezetők stratégiai szemléletének erősítése, az eredményes működésért viselt felelősségük növekedése, valamint a szervezeti teljesítmény növelésének igénye megköveteli a vezetői jogállás teljesítményelvű módosítását. Ez teszi indokolttá, hogy az államigazgatásban a szervezet első számú vezetője, illetve a minisztériumi főosztályvezető csak határozott idejű, 6 évre szóló kinevezést, illetve megbízást kapjon.

A Kjt. hatálya alá tartozók esetében a vezetői feladatok ellátására a javaslat alapján a jövőben hármas rendszer szerint kerülhet sor. A jelenlegi vezetői megbízás mellett lehetővé válik, hogy vezetői munkakörbe nevezzenek ki közalkalmazottat. Ebben az esetben a vezetői feladatok elválnak a szakmai, beosztotti munkaköröktől. Bizonyos intézményeknél pedig, elsősorban olyan helyeken, ahol a közalkalmazotti szférában ellátott állami, önkormányzati feladatok ellátását a versenyszférában jelen lévő szolgáltatókkal párhuzamosan kell működtetni, lehetővé válik a munka törvénykönyve szerinti fokozottabb polgári jogi felelősséggel tevékenykedő, menedzserszemléletű vezetők alkalmazása is. Mindettől azt várjuk, hogy a sokszínű közalkalmazotti szféra ágazati-intézményi sajátosságai megfelelően tükröződhetnek az intézmények vezetésében is.

A Ktv. módosítása hatályon kívül helyezi a kiemelt főtisztviselői karra vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel összhangban a Hszt. a központi tiszti kar megszüntetéséről rendelkezik. A Hszt. és a Hjt. módosítására irányuló javaslatok rendelkezéseket fogalmaznak meg az úgynevezett civilesítés, valamint a hivatásos katonai, illetve a civil területek közötti átjárhatóság tekintetében, továbbá beemelik a törvénybe a hivatásos állományt, illetve a hivatásos és szerződéses katonákat együttesen érintő kérdéseket tárgyaló ágazatköri érdekegyeztető fórumra, a szolgálati jogviszonyban állók érdekegyeztető fórumára vonatkozó szabályokat.

A civilesítés a hivatásos és szerződéses szolgálati viszony tartalmán, valamint alkotmányos szempontokon alapul. A jogviszony létesítése azzal jár, hogy az érintettek önkéntesen hozzájárulnak egyes alapjogaik korlátozásához. Annak érdekében, hogy hivatásos szolgálati jogviszonyba, illetve katonai beosztásba kizárólag azok a személyek kerüljenek, akiknek a tevékenysége az említett korlátozások létét feltétlenül szükségessé teszi, a javaslat szempontokat fogalmaz meg a hivatásos, illetve katonai beosztások minősítéséhez, továbbá a hivatásos beosztások felülvizsgálatáról és azok 2008. január 1-jével történő meghatározásáról rendelkezik. A hivatásos beosztások meghatározására az illetékes miniszter kap felhatalmazást.

A javaslat emellett kimondja, hogy a szolgálati katonai beosztás szolgálati jellegének megszűnése az abban a munkakörben foglalkoztatott személy e munkakörben való további foglalkoztatását, szolgálati jogviszonyát, illetve katonai beosztását, előmenetelét nem érinti, azaz továbbra is szolgálati jogviszony, illetve katonai beosztás keretében látja el feladatát. A civillé vált hivatásos, illetve katonai beosztás megüresedése esetén azonban a munkakör betöltésére már csak közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszony létesíthető.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A törvényjavaslatokat több fordulóban megtárgyaltuk a szociális partnerekkel is. Az egyeztetések során a kormányzati oldal egyáltalán nem tanúsított merev ellenállást a szabályok megfogalmazása, életszerűvé tétele tekintetében, csupán a bevezetőmben említett felülvizsgálati irányokhoz ragaszkodott. Azt gondolom, hogy a rugalmasság, a költséghatékonyság, ugyanakkor a személyi állomány lehetőség szerint esetleg megváltozott pozícióban való megtartása olyan elvek, amelyekkel általánosságban mindenki egyetért. Ezeknek az általános elveknek a konkrét törvényi rendelkezésekre való lefordításakor - elsősorban a munkavállalók érdekeivel kapcsolatos szakszervezeti igényeket respektálva - a kormányzati oldal nem egy esetben elmozdult a fő kérdésekben is. Példa erre a felmentési idő felső mértékének hozzáigazítása a jelenleg hatályos Kjt.-ben szereplő, egyben legmagasabb időtartamhoz.

Új, az eredeti szabályokban nem szereplő, a közalkalmazottak képviselői által javasolt szabályok megfogalmazására is sor került. Ilyen például az önkormányzati érdekegyeztetés ágazati kérdésekkel való kiegészítése, vagy a pedagógusok illetménynövekedésére alapot adó, a további szakképesítés használatának idejére vonatkozó felhatalmazó rendelkezés törvénybe iktatása is. Ezért, ha az egyetértés nem is teljes, azt azért mindenképpen le lehet szögezni, hogy a munkavállalói igények figyelembevételére a kormányzati oldal elkötelezettséget mutatott, és a legtöbb esetben sikerrel járt.

Tisztelt Képviselők! A törvénymódosítási csomagban bizonyára több olyan javaslat is szerepel, amely élénk vitát fog kiváltani az önök részéről, legalábbis remélem. Bízom abban, hogy ez a vita csak előnyére fog válni a módosításoknak, és olyan törvényeket fognak elfogadni, amelyek végeredményben hosszú távon az adófizető állampolgárok részére nyújtandó közszolgáltatások színvonalának növekedését fogják szolgálni. Ehhez kérem az önök támogatását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

(10.00)

Forrás: parlament.hu