BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Nagyon köszönöm a miniszter asszonynak, hogy a felszólalásom idején éppen itt volt. Mind a ketten az önkormányzati szférából érkeztünk, ezért tudunk szót érteni egymással, azt gondolom, ezekben a kérdésekben is.

Az egy kicsit aggaszt, hogy a nyugdíjtörvénnyel vagy a nyugdíj jövőjével kapcsolatosan kell elmennie egy ilyen tanácskozásra. Félek attól, hogy az elkövetkezendő hónapokban majd a jövőbeni nyugdíjtörvénynek a - hogy mondjam? - nem mindenki számára kedvező változásait kell majd itt a parlamentben megvitatnunk és megtárgyalnunk.

Mindenesetre gyakorló polgármesterként az egy nagy kérdés az én részemről, hogy mit fogunk csinálni akkor, ha a 3 ezer lakosszám alatti kistelepüléseken nem lesz kötelező az idősek nappali ellátása, és a kistelepülésekről lesz jelentkező, aki viszont szeretne közösségbe járni, és szeretne elmenni abba az idősek klubjába, mert neki ott jó, mert odahaza már senki családtag nem él, és nem szeretne elszigetelődni. Hogyan fogják ezt megoldani? Ez hogy fog működni, ha mondjuk, egy szomszéd település megadja erre a lehetőséget, és azt mondja, hogy jó, igen, jöjjön, de az állami normatíva - mert tudjuk - nem finanszírozza ennek a férőhelynek a fenntartását, de mivel nem kötelező feladat, annak a településnek az önkormányzatát, ahonnan jön az ellátást igénybe venni kívánó idős ember, nem lehet kötelezni ennek a szolgáltatásnak a megtérítésére?

Ezért beszélek esélyegyenlőségi kérdésről. Mert ha egymás mellett van két település, egymástól két kilométerre, és az egyik 3 ezer lakosszám feletti, a másik pedig alatti, akkor mennyire humánus és tisztességes az idős embereket megkülönböztetni, hogy az egyik mehet nappali ellátásba, a másik nem mehet nappali ellátó intézménybe?

Forrás: parlament.hu