DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az utolsó szó jogán - mint utolsó felszólaló - először is megköszönöm azoknak a képviselőtársaimnak, akik kitartottak, és hősiesen végighallgatták a hozzászólásokat.

A zárszámadási törvény vitájakor mit is csinálunk? Az ígéreteket, a terveket összehasonlítjuk a tényszámokkal, ehhez pedig én segítségül hívom Veres János pénzügyminiszter úr expozéját, a 2006-os költségvetési törvény tárgyalásakor, amit elmondott. Mit is mondott a miniszter úr? A 2006. évi költségvetést a felzárkózás, a foglalkoztatás és a fejlesztés költségvetéseként aposztrofálta, hozzátéve még azt is, hogy további jellemzője a fegyelem. Most, amikor látjuk, hogy mi valósult meg a 2006. évi költségvetésből, akkor biztosan állíthatjuk, hogy a kormány, illetve a miniszter úr az alliteráció kedvéért nevezte a 2006. évi költségvetést a felzárkózás, a foglalkoztatás, a fejlesztés, a fegyelem költségvetésének, mert abból semmi sem valósult meg.

Visszatekintve az akkori expozéra, ha sarkosan akarok fogalmazni, akkor abban egyetlen igaz mondatot találtam - a törvény címén túlmenően természetesen -, amely így hangzik: "Ez a tervezet, amit most tárgyalunk, Magyarország második teljes uniós évének költségvetése." Ez igaz.

Tisztelt Ház! Leszögezhetjük a tények ismeretében, hogy a 2006. évi költségvetés egy választási ígéretekkel felturbósított költségvetés volt. Mit is ígértek 2006-ra vonatkozóan? "Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a régebbi uniós tagországokhoz - szólt az expozé -, tartósan az Európai Unió átlagánál gyorsabb ütemű növekedésre van szükség." Ehhez ígértek 4 százalék körüli GDP-növekedést, és a valóság 1,2 százalék. 2006-ra az infláció az expozéban elhangzottak szerint 2 százalék közelében alakult. A valóság ezzel szemben, hogy az infláció 8,3 százalékos.

Olyan ígéret hangzott el, hogy az alacsony infláció miatt másként kell számolni a béremelésekkel, azaz hozzá kell szokni a jóval kisebb számokhoz, már ami a béremeléseket illeti. Sajnos, a dolgozók a béremelések vonatkozásában hozzászoktak a jóval kisebb számokhoz, csak az infláció vonatkozásában a nagyobb számokhoz kellett hozzászokni, aminek az lett a következménye, hogy 2006-ban jelentős reálbércsökkenést szenvedett a lakosság, szemben az ígért jelentős reálbér-növekedéssel. Célként elhangzott, szintén az expozéban, hogy az euró 2010 körül kerül bevezetésre. Ez az időpont mára ködbe veszett, hála a kormány áldásos tevékenységének, és már céldátumot sem mernek megjelölni.

Tisztelt Ház! A költségvetés ígérethalmazt tartalmazott a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására, pontosabban: az expozéban úgy hangzott el, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására koncentrálnak. Jómagam ilyen leghátrányosabb helyzetű kistérség, nevezetesen, Bihar képviselője vagyok, és azt kell megállapítanom, hogy a kormány formai időzítése vagy koncentrációja nem sikerült, hiszen ebből a megkülönböztetett figyelemből az itt élők semmit sem észleltek. Ezzel szemben folytatták a kisposták bezárását, a falusi iskolák összevonását, az 1500 lélekszám alatti települések iskoláinak tagintézménybe való bekényszerítését, a kistelepülések gyógyszertárainak, orvosi ügyeleteinek ellehetetlenítését, egyszóval szisztematikus falurombolást, a Nyugaton preferált vidéki életforma, illetve életmód feltételeinek a megszüntetését.

Miniszter úr ígéretet tett arra, hogy emelkednek a helyi önkormányzatok támogatásai is, ezzel szemben csak a helyi önkormányzatok feladatai bővültek, a támogatásai pedig szűkültek. Ezekről egyébként az önkormányzati vezetők tudnának bővebbet nyilatkozni. Hogy ez mennyire így van, mármint az önkormányzatok ellehetetlenítése, arra bizonyíték egy mai hír is, amely szerint arra készül a kormány, hogy megtiltja, illetve megnehezíti az önkormányzatok hitelfelvételét. Úgy gondolom, ez az első lépés az önkormányzati rendszer részbeni felszámolására, vagy legalábbis félreérthetetlen támadás ellene.

Tisztelt Ház! Aki végigélte 2006-ot, az tudja tanúsítani, hogy nincsen rétege a társadalomnak, amelyet a jelenlegi kormány ne hozott volna hátrányos helyzetbe. A kistelepülések, kórházak, iskolák, önkormányzatokon keresztül az autóstársadalomig bezárólag, mind-mind szenvedik a hazugság árát, amelyet nekünk, állampolgároknak kell megfizetni, mert a 2006. évi költségvetés a hazugság költségvetése volt, amelynek fájdalmas ára van. Az autóstársadalmat éppen most riogatják az elektromos úthasználati díj bevezetésével, amely természetesen megint zsíros megrendeléseket biztosít kormányközeli cégeknek. Az ország több pontján bevezette a kormány ebben az évben, így a választókörzetemben is mintegy 8 kilométeres szakaszon a tehergépjárművek után fizetendő úthasználati díjat, amely jelentősen növeli az üzemben tartók költségeit, és az érintettekben jogos felháborodást okoz.

Tisztelt Ház! Mi a tanulsága a 2006. évi költségvetésnek? A legnagyobb tanulság az, ahogy azt Varga Mihály képviselőtársam megfogalmazta: igazat kell mondani. Magyarország hitelét vesztett ország lett, hiszen a lakosságon kívül a nemzetközi porondon is elvesztette hitelét. A hatalom megtartása érdekében ez a kormányzat kockára tette a magyar gazdaság és a magyar lakosság jövőjét.

Mindezek miatt erre a törvényjavaslatra csak nemmel lehet szavazni, és erre kérem a kormánypárti képviselőtársaimat is, hogy ezzel megtegyék az első lépést hitelességük visszaszerzése iránt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu