DR. TITTMANN JÁNOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A mindenkire kiterjedő kötelező egészségbiztosítás az egyéni és közösségi felelősségvállalás egymást feltételező és kiegészítő rendszere. Itt törvényben fejeződik ki, hogy az egyén testi, lelki és társadalmi helyzetével arányban álló öngondoskodása jelenti a belépőt a társadalmi szolidaritás világába. Az előrelátó öngondoskodás egyik legjellemzőbb példája az emberi életút elkerülhetetlen kockázataira, a betegségekre való felkészülés. Az egészségbiztosítási járulék hosszú időn keresztül, az egészség időszakában való fizetése is azért történik: ha jön a betegség, akkor legyen pénz a vizsgálatokra, a gyógykezelésre, a rehabilitációra.

De a jövő egészségbiztosítási pénztáraitól emellett még azt is elvárjuk, hogy egyre többet fordítsanak az egészségfejlesztésre, a betegségmegelőzésre, a korai kezelésbe vétel lehetőségeinek fejlesztésére. Az a helyes, ha az ember nemcsak a törvény szorításainak engedve, hanem az előrelátó öngondoskodás eszméjét követve lép be egy egészségbiztosítási pénztárba. Ez a pénztárszervezés egyik alapelve. A másik alapelv az állami monopólium megszüntetése az egészségbiztosítás terén. Ez a társadalmilag ellenőrzött magánkezdeményezések szerepvállalási lehetőségeinek megteremtése, törvényben rögzített kölcsönös garanciák keretében. Törvényi garanciát igényelnek a biztosítottak, az egészségügyi szolgáltatók, a pénztárak egyaránt. További pénztárszervezési alapelv, hogy a pénztáraknak megfelelő eszközökkel kell rendelkezniük az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, azok szakmai minőségi színvonalának, valamint költséghatékonyságának lehető legjobb feltételeinek kialakításához.

A pénztár alapításába a többségi tulajdonos állam mellett a területi egységért legtöbbet fizető magánbefektető szállhat be. Mivel az egészségügyi ellátások szervezésének és szolgáltatásának felelőssége az önkormányzatokon nyugszik, és a területi egészségügyi ellátásokat végző intézmények települési és területi önkormányzatok tulajdonában és fenntartásában vannak, így kialakul az állam, az önkormányzat és a magántőke együttműködésének azon rendszere, amelyben a magántőke költséghatékonysági potenciálja és teljesítménye a legszélesebb társadalmi ellenőrzés alatt áll.

A megalakuló pénztáraknak számos szigorú előírásnak kell megfelelniük, így a területi kötelezettségüknek megfelelően az általuk ellátott területi egységen belül pénzügyi szerződéseket kötnek az egészségügyi szolgáltatókkal. Tagfelvételi kötelezettségüknek megfelelően - a kétmilliós létszámhatáron belül - válogatás nélkül felvesznek minden, betegbiztosítási pénztárba jelentkezőt. Betegút-szervezési kötelezettségüknek megfelelően a biztosított számára a legelőnyösebben, költséghatékonyan szervezik az indokolt és szükséges orvosi vizsgálatok és kezelések rendjét.

Az emberek kötelező egészségbiztosítási viszonyuk megteremtése érdekében választhatnak: vagy nem tesznek semmit, és akkor megyéjük területén az egészségbiztosítási tevékenység végzésére jogot szerzett egészségbiztosítási pénztár tagjaivá válnak automatikusan, és e biztosítási jogviszonynak megfelelően a tőlük - a korábbi évek gyakorlatának megfelelő módon - levont és a munkaadójuk által befizetett járulék alapján jogosultak az ellátásra. A másik lehetőség az, hogy változtatnak egészségbiztosítási jogviszonyukon. Ennek megfelelően az egészségbiztosítási pénztár tagtoborzásának időszakában elolvassák a különböző egészségbiztosítási pénztárak ajánlkozó kiadványait, tovább érdeklődhetnek, különbségeket állapíthatnak meg a különböző egészségbiztosítási pénztárak között, és ennek megfelelően választanak pénztárt. Ezt az értékelést az új rendszerben évente elvégezhetik és pénztárt válthatnak.

A pénztárak kötelezettsége pedig az indokolt és szükséges orvosi vizsgálatok és kezelések rendjének a biztosított számára legelőnyösebb, magas szakmai színvonalú, költséghatékony megszervezése. Ezek a pénztár alapításának céljai.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu