BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. A vita kapcsán én is a költségvetés általános dilemmájával akartam foglalkozni, de nem tudom megállni, hogy Babák képviselő úr demagóg megjegyzéseire ne reagáljak. Azt mondta, hogy ne váltaná ki a kormány az utcai jeleneteket. Tisztelt képviselő úr, az első igazán komoly utcai jelenetekre a 90-es évek elején került sor, akkor került forgalomba az Árpád-sávos zászló, akkor nem tudta elmondani Göncz Árpád az ünnepi beszédet a Kossuth téren. Arra is azt mondja, hogy ne váltotta volna ki a kormány ezt az utcai jelenetet, amikor éppen jobboldali kormány volt? (Révész Máriusz: Akkor volt a taxisblokád! - Közbeszólás a fideszes képviselők soraiból: Akkor volt a taxisblokád az SZDSZ szervezésében!) Azt gondolom, hogy rettentően veszélyes és rettentően felelőtlen ez a típusú gondolkodás a belpolitikai helyzetről.

Amit egyébként Babák képviselő úrnak és Borsos képviselő úrnak is címezni akartam, az egy olyan kérés, hogy beszéljék már meg egymással, hiszen mind a ketten fideszesek, hogy milyen irányból is támadják ezt a kormányt meg ezt a költségvetést. (Babák Mihály: Nekünk ezt nem mondják meg! - Révész Máriusz: Minden irányból! - Babák Mihály: Minden irányból, ez az!) Merthogy az érvelés nagyon-nagyon kétféle. Az egyikük azt mondja, hogy költsön kevesebbet a kormány, a másik érvelés pedig arról szól, hogy osztogasson többet a kormány - igaz, hogy ez a két érvelés történetesen Babák képviselő úr gondolatmenetében egyszerre is elő szokott fordulni. (Babák Mihály: Nem érti? Vagy nem akarja érteni?!) Én azt gondolom, hogy nem lehet felelősségteljesen képviselni olyan álláspontot, hogy nem akarjuk, hogy a kormány több pénzt vegyen el az emberektől, de ugyanakkor költsön többet azokra az ellátási formákra, amelyeket történetesen ellenzéki képviselőtársaim fontosnak tartanak. (Az elnök csenget.) Mérlegelni kell, mérlegelni azt, hogy melyik ujjunkat harapjuk meg.

Forrás: parlament.hu