BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Oláh Lajos képviselőtársunk korábban azt mondotta - merte mondani -, hogy a 2008-as költségvetésben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a nyertesek közé tartozik, mert 6,8 milliárd forinttal több lesz a támogatása, mint az idén, és hogy micsoda létszámfejlesztés fog történni majd a minisztérium apparátusában és alintézményeiben. Csak jelzem önöknek, hogy a 337 fő felvétele, ami majd 2008-ban megvalósulhat, fele annak, akiket kirúgtak két év alatt a minisztérium apparátusából. Bár dicséretes a nemzeti parkok részére 80 embert felvenni, csak jelzem Tompa képviselő úrnak, hogy 160 embert rúgtak ki 2006-2007-ben a nemzeti parkoktól. Tehát azért tudni kell, hogy mihez adjuk hozzá a plusz 80-at és a plusz 337 főt. De gondolják el, hogy 120 főt bocsátottak el a kövizigektől, és most plusz két főt adnak oda, és gondolják el, hogy tavaly is meg most is havi húszezer hátralékos ügyet nem tud elintézni egyetlenegy apparátus, részleg sem, mert tele van hiánnyal a minisztérium apparátusa, nemcsak emberhiánnyal, hanem tele vannak olyan munkával, amelyet nem bírnak elvégezni.

Nézzük meg, hogy van-e indoka ujjongásra a tárcának és a kormánypárti képviselőknek! Nézve a 2003-as évet mint egyik bázist, és nézve a költségvetés akkori szerkezetét, akkoriban - 2003-ban - 116,5 milliárd forint volt, amely uniós támogatási programok nélkül is 92,6 milliárd forint főösszeget jelentett. A nyertes 2008-as költségvetési évben 60,7 milliárd forint áll rendelkezésre az uniós támogatások nélkül. Tehát mihez képest siker a siker? Esetleg azért, mert talán nem lehetett ennél már rosszabb a helyzet.

Azt tudniuk kell, hogy a klímaváltozásra, amit Oláh képviselő úr mondott, egy fillért nem szán a kormány, sem a KEOP-ban, sem az egyéb programokban a következő esztendőben, tehát nem hiszem, hogy ez egy nyertes költségvetés lenne a tárcának. Sőt, önök kormányoznak 2002 óta, és az áldásos működésük folyik, odáig vezetett ez, hogy a folyamatos reformoknak, közigazgatási korszerűsítésnek nevezett költségvetési és szervezeti leépítésnek köszönhetően a tárca és szervezetei a 2008-as évben egészen egyszerűen már nem bírták volna ki, ha további forrásokat vesznek el tőlük.

A 2008. évi költségvetési tervezetnek a minisztériumot érintő költségvetési keretei, valamint a tervezett létszámfejlesztés egy kármentési folyamat része. Legalább beismerték, hogy hibáztak az elmúlt három-négy esztendőben. A 2008-as költségvetési tervezet nem más, mint az elhibázott intézkedések, valamint a minisztériumnál és szerveinél bekövetkezett, lényegében működésképtelenséget előidéző állapot rendkívül szerény formában történő orvoslása.

Az idei, 2007-es költségvetés kizárólagos szempontja a megbillent gazdasági és költségvetési egyensúly tűzoltásszerű helyreállítása volt, és mindent ennek áldoztak be. Az átmenetileg elérhető eredményekre koncentráltak, még annak árán is, hogy a rövidlátó intézkedések rombolása idővel többszörös áldozattal fog járni. Ezért a 2008-as költségvetés - mondhatjuk - a hazugság ára, a környezetvédelmi vonalon az elhibázott intézkedések részleges revízióját, jóvátételét láthatjuk.

A környezetvédelem iránt elhivatottak örömmel állapítják meg, hogy a környezetvédelmi tárca szakadékba zuhanása elmaradt. Reméljük, nemcsak fennakadt egy kiálló sziklán, hanem a felfelé kapaszkodás kezdetének tekinthető a 2008. év. A 6,8 milliárd forintnyi többlet a tárca szinten tartását biztosítja, csak a túlélésre elegendő. Kissé tragikomikus, hogy ha már nincs mit elvonni az intézményrendszer összeomlása nélkül, akkor ezt akár érdemként, sőt sikerként lehet bemutatni. A tárca 2003. évi költségvetése 116,5 milliárd forint volt, amint mondottam, és ma ez a nyertes költségvetési évben, amit mondanak jövőre, csak 60,7 milliárd forint lesz. Azt mondta, államtitkár úr, hogy a hatékonyság növelése miatt bocsátottak el embereket annak idején, most pedig ugyanerre hivatkozva veszik fel a 337 főt. Most melyik állítás az igaz? Valamelyik hamis.

Amit még el kellene mondanom, például az OMSZ esetében: az Országos Meteorológiai Szolgálatot csak nagyobb viharok esetén, a bűnbak keresésekor említik meg, és a több mint száz évvel ezelőtt felállított intézmény 2003. évi létszáma még 315 fő volt, ezt 2007-re már 212 főre csökkentették, és jövőre sem lesz jobb ott a helyzet. Szinte csoda, hogy egy ilyen világhírű intézmény még fenn tud maradni.

Az uniós fejlesztéseknél meg kell említenem, hogy a megújuló energiaforrásokra szinte alig szánnak pénzt, és a jövő útja - úgy gondolom - nem a fosszilis energiák felhasználása, hanem ebben kellene nekünk is utazni, mert volna rá lehetőségünk.

A tárca fejezeti kezelésű előirányzatai között még néhány évvel ezelőtt is 20 milliárd forint vízügyi, vízgazdálkodási előirányzat szerepelt, amely mára már a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése nélkül alig 3 milliárd forint. Különösen szembetűnő az ár- és belvízvédelmi művek karbantartásának, felújításának forráshiány miatti elhanyagolása, amely miatt a lakosság veszélyeztetettsége fokozatosan nő. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata szerint évente 4-5 milliárd forintnyi karbantartás marad el, amely miatt a keletkező kár, az árvizek és a belvizek okozta károk helyreállítási költsége ennek többszörösébe fog kerülni. Úgyhogy a kormány önreklámozására szánt milliárdokat inkább kellene fordítani az árvízi védművek, a gátrendszerek védelmére és javítására, mert csak a Jóistenen múlik, hogy Magyarország népét nem viszi el majd az árvíz, mert ha a kormányon múlna, akkor mindent vinne a víz.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu