DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! "Vár állott, most kőhalom" - írta Kölcsey Ferenc a nemzeti imánkban, a Himnuszban; Kölcsey, aki Szatmár megye követe volt a reformkorban az Országgyűlésben. A Magyar Köztársaság 2008-as költségvetését tanulmányozva ezeket a sorokat úgy lehetne átírni: falu állt ott, most kőhalom. Ugyanis az előttünk fekvő törvényjavaslat a kiszolgáltatottság, a létbizonytalanság és a falurombolás költségvetése. A tartósan magas terhek és elvonások növekvő létbizonytalanságot okoznak a társadalom túlnyomó részében, a családok eladósodása felgyorsult, és a munkavállalók álláshoz jutása nehezebbé vált. A térségemben ez szinte megoldhatatlan feladat. És hogy konkrétumokat mondjak Buzás képviselő úr kívánsága szerint: csak a tartós munkanélküliek száma egy év alatt 60 százalékkal növekedett.

Különösen érezzük a szociális válságot mi, önkormányzati vezetők, hiszen a mindennapi élet problémái az önkormányzatoknál jelentkeznek először. Nem véletlen, hogy a 2008-as költségvetés legnagyobb vesztesei ismét az önkormányzatok lesznek. A kormány persze sorozatosan azzal vádolja az önkormányzatokat, hogy nem veszik figyelembe a gazdasági élet átalakításának szükségességét. De mit tegyenek azok az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések, amelyek az alacsony helyi jövedelem, a vagyoni háttér, a kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedés miatt már nem képesek eladni, összevonni, átszervezni, megszüntetni?

Az országban 3200 önkormányzat közül közel 200 lehet olyan kiváltságos helyzetben, mint Makó. Én úgy gondolom, az önkormányzatok fennmaradó része, közel 2900 település igenis egyik napról a másikra él. Ahhoz, hogy túl tudják élni a mindennapokat, szükséges hitelt fölvenni. Nem véletlen, hogy a szintén előttünk fekvő állami számvevőszéki jelentés 2007-ben 46,5 milliárd forinttal megnövekvő hitelállományról szól az önkormányzatok körében, természetesen az önkormányzatokat büntető politikájának a következményeként.

Ma már jól értjük a törvényjavaslat benyújtójának, a pénzügyminiszternek elhíresült szavait, amelyek választókerületemben hangzottak el először. Idézem - Tatai-Tóth András képviselő úrnak a figyelmét felhívom, hanganyagon is megvan -: "A következő négy évben aszerint differenciáltan fognak minősülni az egyes települések, amilyen választási eredmény születik. Azért fogalmaztam ilyen egyértelműen, mert nagyon szerettem volna, hogy mindenki számára világos legyen." Sajnos, világos a számunkra.

A költségvetési törvénytervezet oktatási és szociális tételeit vizsgáltam a 3. és a 8. számú melléklet alapján. A közoktatás finanszírozásának alapja a teljesítménymutatóhoz kapcsolódó hozzájárulás, amit a 2007-2008-as tanév négy hónapjában már érvényesített a 2007-es költségvetés. A fenntartók szembesültek is azzal a ténnyel, hogy a havi finanszírozásuk így lényegesen kevesebb, mint a normatív hozzájárulások rendszerében volt.

Az igazi gondot és a kiszámíthatatlanságot azonban az jelenti, hogy később a finanszírozási rend kiterjed majd a közoktatás minden feladatkörére. Történik ez úgy, hogy nincs mögötte hatástanulmány, ezért nem modellezhető az intézmények költségvetésének bevételi oldala a teljes tanévre. Ezzel párhuzamosan megszűnnek a közoktatási kiegészítő hozzájárulások, melyek egyik része beépül az előbb említett, nem kellően előkészített finanszírozási formába, más részükhöz a fenntartók különböző pályázati rendszereken keresztül férhetnek hozzá.

A pályázati feltételeket nem ismerjük. Vajon hogyan és hova lesznek szétosztva ezek az összegek? Ráadásul, ha ezzel a roppant bonyolult és gyakorlatilag átláthatatlan rendszerrel rosszul számolnak az iskolák és az önkormányzatok, akkor jön az ÁSZ, és jól megbüntet. Megszűnik az 1500 és 3000 fő alatti kistelepülések támogatása. Megszűnik a bejáró tanulók támogatása. Tovább tart a falurombolás. Hol itt az esélyegyenlőség, miniszter asszony? Hol itt az esélyegyenlőség?! Ráadásul ezek a normatívák nem kerülnek át a társuláshoz kapcsolódó 8. számú mellékletbe. Nem támogatják az új intézményi társulások létrejöttét, hiszen a kiegészítő szabályok az átlaglétszámok teljesítésének feltételei szigorúbb feltételeket állítanak fel velük szemben.

Mi történik a társulásokkal kapcsolatban? Végeláthatatlan vita polgármesterek, jegyzők, intézmények és a lakosság körében, újabb összevonások, újabb pedagóguselbocsátás, újabb üresen kongó épület a falu közepén, viták és számolgatások, háttérmegegyezések, és nem a gyermekek mindenek felett álló érdekének szem előtt tartása. A tárgyalandó törvényjavaslatban csak társulási kényszer van, ugyanúgy, mint a 2007-es költségvetési törvényben is; megint egy felülről diktált, minden társadalmi és szakmai konszenzust nélkülöző gazdasági alapokra helyezett diktátuma a közoktatásnak.

Nem beszéltem a pedagógiai szolgálatokról, amelyek igaz, hogy 150 millióval több pénzt kapnak, azonban ez a pénz akár az én megyémben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem fedi le az igényeket. Világossá vált számunkra, hogy a 2008. évi költségvetéssel még nem vagyunk túl a nehezén. Az önkormányzatokat ellehetetlenítik, és cinikusan a GKM az eladósodottan tengődő falvaknak ajánlja fel a halálra ítélt vasútvonalakat üzemeltetésre, olyan falvaknak, amelyekből a térségemben több is van, ahol vasárnap mindössze egy Volán-buszjárat közlekedik a 30-35 kilométerre lévő legközelebbi városba, Fehérgyarmatra.

Egy alkalmatlan pénzügyminiszter alkalmatlan költségvetését tanulmányoztuk át. Nem fogjuk tudni elfogadni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu