BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A miniszter úr feltette azt a kérdést nekünk, hogy miért nem tettük meg eddig ennek a kérdéskörnek a szabályozását. Keller képviselőtársam hozzászólásából is nyilvánvalóan kiderült, hogy egy része ennek a szabályozásnak a kormány kezében volt, tehát én visszakérdezek, hogy miért nem tette meg a kormány, hogy a saját hatáskörében lévő problémákat saját maga orvosolja, és jelezze a Háznak, hogy esetleg ennek törvényi átvezetési kérdései is vannak.

Ennek a törvénynek a benyújtásával kapcsolatban szeretnék megfogalmazni egyrészt politikai véleményt, másrészt pedig szeretném az egészet szakmai szempontból megközelíteni. A politikai véleményünk az, hogy ennek a jogszabálynak a benyújtása is ugyanazt a célt szolgálja, hogy a Zuschlag-ügy miatt a kormányra vetült árnyékot megpróbálja egy kicsit szétteríteni, rákenni mindenki másra, itt adott esetben a köztisztviselőkre, közalkalmazottakra, rendőrökre, katonákra és így tovább. Ez a politikai vélemény.

A szakmai vélemény az, hogy egy kormányzati koordinációért felelős miniszter nyújtotta be ezt a javaslatot, és már magába ebbe a koordinációba is két olyan hiba csúszott, amiről azt gondolom, nem biztos, hogy egy jól működő koordinációban ennek meg kell történni. Az egyik ilyen hiba, hogy például tegnap tárgyalta a Ház a nyugdíjtörvényt, és abban olyan jogszabályi helyre való hivatkozással akar vagyonnyilatkozat-tételre kötelezni köztisztviselőket, amelyik jogszabályi helyet egyébként - a Ktv. 22/A. §-át - meg ebben a törvényben hatályon kívül kívánja helyezni. Ez egy kicsit furcsa és meglehetősen nagy ütközés, ha kormányzati koordinációról beszélünk.

A másik ilyen probléma pedig az, hogy ebben a jogszabályban is az előkészítésre ötpárti kezdeményezés került összehívásra. Ebben egyszer össze tudtunk jönni, akkor sajnos valamilyen oknál fogva az előterjesztő képviselője nem tudott megjelenni, majd a következő előre megbeszélt találkozón pedig nem sikerült a Szocialista Pártnak képviselőt odaküldeni, nyilván elfoglaltság vagy félreértés, vagy egyéb más ok miatt, nem tudom, de a tény az tény, tehát igazából nem sikerült ezt az ötpárti egyeztetést végigvinni.

Ezért egyébként megfogalmaztunk mintegy 17 módosító indítványt a jogszabálytervezettel kapcsolatban. Ezeknek a sarokpontjai egyébként nagyjából egybeesnek azzal, amit Keller képviselőtársam is említett, például az ombudsman vizsgálódásával és észrevételeivel. Ezzel kapcsolatban rögtön az elején mi azt javasoljuk a mostani variációhoz képest, hogy azért konkrétan meg kellene nevezni, hogy milyen okból, célból gyűjtjük ezeket az adatokat, és az a fajta túlterjeszkedése az érintetti körnek, ami ebből a jogszabálytervezetből kiolvasható, véleményünk szerint nem indokolt. Hogy példát mondjak, aszerint, ami az előterjesztésben le vagyon írva, mondjuk, ha egy közbeszerzési eljárásban valaki részt vesz megbízott szakértőként, akkor őneki egy három hónapos munka elején is meg a végén is kellene vagyonnyilatkozatot tenni, és a három hónap után egy vagyonosodási vizsgálat alá esne. Nem túl reális ennek a valószínűsége, hogy itt bármit is bárki találni fog.

Ehhez mi nyújtottunk be módosító javaslatot, hogy pontosítsuk ezt a kört, és alapvetően oda koncentráljunk, ahol azért a dolgok eldőlnek. A dolgok hol dőlhetnek el? Ott, ahol javaslattételi jog van, ott, ahol döntési jog van, és ott, ahol ellenőrzési jog van. Mi ebből a szempontból próbáltuk megközelíteni az érintetti kört, és valószínű, hogy ezzel esetleg jobban meg lehet azt a célt valósítani, amiről egyébként beszélt a miniszter úr is, és ez a mi véleményünkkel maximálisan egyezik, hogy elsősorban abból a szempontból célszerű ezt a jogszabályt megvizsgálni, hogy mennyire védi azokat, akik egyébként - az érintettek 99,9 százalékáról beszélünk - tisztességesen, becsülettel végzik a dolgukat. Itt jellemzően olyan tevékenységekről van szó, amelyek egyébként jogszabályban szabályozottak, szigorú eljárások szerint történnek.

Tehát nem biztos, hogy ezzel érjük el azt a reális fenyegetettséget, amit a miniszter úr emlegetett, hogy a rosszalkodni kívánó emberek majd ettől meg fognak hátrálni. Alapvetően az eddigi tapasztalat is azt mutatja, hogy ez a vagyonosodási vizsgálat, illetve vagyonnyilatkozat, ami eddig volt, alapvetően a jó embereket éri el, akik egyébként is jogkövetők, és akik egyébként is tisztességesen végzik a dolgukat; azokat, akik a leginkább érintettek lesznek ebben a kérdésben, mert adott esetben, ha ezt a jogszabályt nem javítjuk kellőképpen fel, akkor indokolatlan vegzálásnak lehet őket kitenni. Ezzel szemben megfelelő garanciákat illene nyújtanunk, hogy ilyen nem fog megtörténni. Hogy ez konkrét legyen, például abban a kérdéskörben már önmagában van egy probléma, amikor kvázi a munkáltatónak - aki az őrzésre kötelezett - benyújtják majd ezt a vagyonosodási vizsgálatot.

Azt mondta itt az előttem szóló is, hogy megszűnik a hozzátartozói vagyonnyilatkozat. Ez nem szűnik meg, csak az szűnik meg, amit egyébként már kifogásolt az ombudsman is, hogy kényszerítik arra kvázi jogi eszközökkel a hozzátartozót, hogy ő tegyen nyilatkozatot a saját vagyonáról a hozzátartozója érdekében. Ugyanakkor most pedig arra kényszerítik adott esetben a köztisztviselőt, katonát, közalkalmazottat és a többit, hogy ő tegyen nyilatkozatot a hozzátartozójának a vagyoni helyzetéről. Ez egy kicsit furcsa dolog.

Hogyan lehet azt garantálni, hogy mindenről majd őhelyette fog nyilatkozni? Tehát egy más ember helyett nyilatkozattétel egy kicsit furcsa ebben a megközelítésben.

Aztán ki tekinthet bele, ki nem tekinthet bele, és milyen esetben? Nagyon sok esetben megkérdőjelezhető, hogy például egy munkaadónak mi köze van ahhoz, hogy az adott alkalmazottjának a családja milyen vagyoni helyzetben van, ezért ezzel óvatosan bánjunk, mert ez abba a körbe tartozik mindenféle adatvédelmi szempontból, ami azért kényes.

Mikor indíthat eljárást? Ebben az esetben pedig azt a reális fenyegetettséget, amiről a miniszter úr beszélt, szerintem a büntető jogszabályok között lehet érvényesíteni, ami egyébként érvényesíthető lenne most is, ha valaki bűncselekményt követ el, de azért nézzük világosan: arról a körről, amelyikről beszélünk, ritkán derül ki, ritkán kerül olyan helyzetbe, és ritkán akar olyan helyzetbe kerülni, hogy ő bűncselekményt kövessen el. Ezért ha ő indokolatlan eljárás alá kerül - és itt köztisztviselőkről, könyvelőkről, pénzügyi szakemberekről és így tovább beszélünk -, ez az ő megítélését nagyban rontani fogja. Ismerjük azt a mondást, hogy ha valaki kabátlopási ügybe keveredett, teljesen mindegy, hogy ő volt az áldozat, vagy nem, egy idő után az fog rajtaragadni, hogy kabátlopási ügybe keveredett; vagy a nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél című közmondást mindannyian ismerjük.

Tehát kellő garanciát kell adni a tisztességes közalkalmazottak számára vagy közalkalmazásban állók számára - a jogszabály így fogalmaz -, hogy indokolatlanul nem lehet őket illetlen és kényes helyzetbe hozni.

(10.10)

Ezért javasoljuk mi azt, hogy egy meghallgatási eljárás előzze meg ennek a folyamatnak az elindítását, ahol kötelező legyen érdekképviselet részvétele ebben az egész meghallgatási eljárásban, és ennek a meghallgatási eljárásnak a szabályzatba való foglalását kötelező legyen egyeztetni az érdekvédelmi szervezetekkel, és legyen egy objektív felelőssége a munka törvénykönyvében meghatározva a munkaadónak, hogy abban az esetben, ha adott esetben egy bírósági eljárás során bebizonyosodik, hogy teljesen alaptalanul és adott esetben nem egészen őszinte szándékkal indított ilyen típusú eljárást, akkor bizony itt anyagi kártérítési felelősséggel is lehessen élni.

Azt a kérdést is érinteném, amit Keller képviselőtársam is említett, hogy nem lehet sutba dobni az eddig leadott vagyonnyilatkozatokat, tehát ezt egy megfelelő átmenettel kezelni kell, és egy olyan időszakot - mondjuk, öt évet - átölelve célszerű pont az érintettek védelmében, hogy ne ilyen nagy ritkasággal történjenek ezek a vagyonnyilatkozatok, hanem pontosan évente, ugyanúgy, ahogy az adóbevallásunk, nyomon követhető legyen, mert így az eljárást is megkönnyíti, és összevethető. Ez nem fog adminisztrációnövekedést okozni, sőt -csökkenést sem okozni.

Majd egy következő hozzászólásban további részleteket fogok mondani.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu