BÓKAY ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő országgyűlési határozat egy sokkal lényegesebb problémára hívja fel a figyelmet, semmint csak a lakásmaffiára, illetve ennek kezelésére szolgálna.
Az előterjesztés egy hosszú időszak, egy hosszú periódus intézkedéssorát foglalja össze, ezeknek a legfontosabb részeire, az adatbázis-kezelés, az adatbázis áttekintése, a másik felelősség kérdése, a harmadik a krízishelyzet, a szociálisan nagyon rossz helyzetbe került állampolgárok anyagi tartozásainak rendezésére fordít figyelmet.
Az én véleményem szerint minden intézkedést úgy kell megvizsgálnunk, hogy honnan indultunk és hová jutottunk el. Pettkó András az előbb említette, hogy kevesek ezek az intézkedések. Én egyetértek önnel, tisztelt képviselőtársam, valóban kevesek, de mivel évenkénti beszámolásról van szó, tehát a kormány évente ad tájékoztatást a megtett intézkedésekről, ezért én inkább arra helyezném a hangsúlyt, hogy honnan indultunk és hova érkeztünk. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a 90-es évek elején, közepén a rendkívül nagy változások során a lakásmaffia- és más ingatlanügyekben is elterjedtek a visszaélések. Nagyon rendezetlenek voltak a nyilvántartásaink, nem láttuk át ezeket a dolgokat, és a nagyon gyors tulajdonváltások következtében ezeket valamilyen módon rendeznünk kellett. Az adatbázis áttekinthetőségét - az Unióval megegyező módon próbálta az ország is kidolgozni - az Unió biztosai kitűnőnek minősítették.
(12.20)
Az adatbázis áttekintése két dologra vonatkozott. Az egyik az, hogy kik azok a személyek, akiknek tulajdonuk van, ezek a személyek milyen mértékben, milyen hányaddal rendelkeznek, és jogosultak-e egyáltalán az eladásra.
A másik nyilvántartási rendszer, amit kidolgoztunk, pedig magára a tulajdonra vonatkozott. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a térképalapú tulajdon-nyilvántartás egy nagyon pontos rendet dolgozott ki, és ennek megfelelően tulajdonképpen az országban lévő ingatlantulajdonlás meglehetősen rendezett körülmények közé került. Ez volt az alapvető lépés, ami alapján el lehetett indulni, hogy a lakásmaffiával foglalkozó visszaéléseket, illetve az ilyen típusú visszaéléseket rendezni lehessen.
A másik dolog, ami kulcskérdés volt, a felelősség. Mindazok, akik az ingatlanközvetítéssel, eladással foglalkoztak hivatásszerűen - itt nevezetesen a közjegyzőkre, ügyvédekre és bírósági végrehajtókra gondolhatunk -, az ő felelősségüknek a tisztázása merült föl. A határozat nagyon jól végigvezeti, hiszen itt a felelősség nem pusztán annyiban van, hogy valakinek megállapítják, hogy éppen hibás dokumentációt vagy olyan hibás adásvételi szerződést készített, amely lehetővé tette az ingatlaneladásokkal kapcsolatos visszaéléseket, hanem egy konkrét felelősséget is megállapít. Ez a felelősség kettős: az egyik a büntetőjogi felelősség, a másik pedig az anyagi felelősség, tehát aki kárt okoz ilyen értelemben, annak ezt a kárt meg is kell térítenie.
Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy az ügyvédeknek, közjegyzőknek joguk van ellenőrizni a központi adatbázison keresztül, hogy azoknak a személyeknek az adatai, akik eladásra vagy vásárlásra jelentkeztek, megegyeznek-e azzal a nyilvántartással és azokkal a dokumentációkkal, amiket ők átadtak. De nemcsak ez a fajta ellenőrzés történik meg, hanem joguk és lehetőségük van a földhivataloknak ellenőrizni a közjegyzőket, az ügyvédeket, illetve a bírósági végrehajtók jogosultságát és tevékenységét is. Ez az oda-vissza folyó kettős ellenőrzés tette lehetővé azt, hogy a lakásmaffia tevékenységét meglehetősen nagy mértékben visszaszorítsák.
Természetesen soha nem lesz olyan, hogy mindenfajta visszaélést meg tudunk akadályozni, hiszen korrupcióval mindig, mindenkor fogunk találkozni. Nem is ez talán a legfontosabb, hogy megszüntessük, hanem az, hogy a lebukást, tehát a korrupciót, illetve a visszaéléseket minél hamarabb fölfedjük, és ezeket az adásvételeket megakadályozzuk.
Nagyon fontos a krízishelyzet, a szociális helyzet, hiszen elsősorban olyan állampolgárok lettek a lakásmaffia áldozatai, akik valamilyen értelemben megszorultak, anyagi segítségre szorultak, ilyen alapon sokszor ingatlanjukat adták fedezetként, és olyan fedezetet biztosítottak ezzel, hogy utána egy csapdába kerülve el kellett adni szinte semmiért, bagóért az ingatlanjukat. Ez az egyik, amiért muszáj volt elindítanunk ezt az intézkedéssorozatot.
Ennek kiküszöbölésére - és ez benne van ebben az országgyűlési határozatban is - a kormány elindított egy úgynevezett adósságszolgáltatási programot. Kérdés az, hogy ezt az önkormányzatok hol és milyen mértékben hajtották végre. Természetesen ennek sikeressége függ attól, hogy valaki elveszti-e az otthonát, főleg ilyesformában veszti el az otthonát, vagy megőrzi ezt az otthont, és tudja rendezni az adósságait. Ennek egyik lényeges eleme, hogy azon kívül, hogy valaki lakásfenntartási támogatásban részesül, kidolgoztak egy olyan programot, ami a munkahelyteremtést, jövedelemszerzést is biztosította az érintettek számára.
A harmadik a hitelkérdések rendezése. A hitel esetében tudjuk, hogy sajnos olyan pénzintézeti hiteleket vettek föl időnként, és nyugodtan hozzátehetjük, az érintettek gyakran felelőtlenül vagy pedig olyan mértékben adósították el magukat, amit a jövedelmeikkel nem tudtak utána lefedezni, és olyan válsághelyzetbe kerültek, hogy a lakásukat kénytelenek voltak elárvereztetni. Egyetértek azzal, hogy ez az árvereztetés sokszor még ma sem igazán rendezett körülmények között folyik, mert lehetségesek a visszaélések, és jóval olcsóbban tud valaki így lakáshoz, ingatlanhoz jutni, semmint annak az értékét ténylegesen kifizetni. Ezért erre különösen figyelnünk kell, és ezeket a területeket rendeznünk kell.
Van egy érdekes kísérlet; hiszen tudjuk nagyon jól, hogy a köztartozásokat, illetve a különböző gáz-, víz-, villany- és egyéb fogyasztásokat ráterhelhetik az ingatlanra, és ez olyan mértékűvé válhat, hogy az ingatlan elárverezését segíti. Van egy érdekes kísérlet; számszerűen is megmondhatjuk, hogy 1084 háztartásba vezették be az úgynevezett előfizetési kártyákat. Itt valaki a villanyszámláját vagy a gázszámláját úgy egyenlítheti ki, hogy a kártyán befizet egy bizonyos összeget, és ezen a kártyán, miután elfogy ez az összeg, így nem tud tovább a villamos energiából vagy pedig a gázból részesülni, és kénytelen ilyenkor várni egy kicsit, vagy takarékosabban gazdálkodni. Ez az intézkedés azért jó, mert gyakorlatilag megakadályozza azt, hogy valaki a közüzemi tartozásai során olyan összegeket halmozzon fel, ami esetleg veszélyezteti a lakhatási feltételeit.
Ugyanígy ugyanezt a célt szolgálja, és talán ez még sikeresebb is, a szociális alapú gáz- és távhőtámogatás. Itt elsősorban azok kapnak ilyen típusú támogatást rendkívül kiterjedt módon, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és bizony nem bírják ezeket a magas energiaköltségeket kifizetni.
Végül meg kell említeni az ingatlanközvetítő- és az értékelő- rendszereket. Itt szakmához kötötten írják elő, hogy csak azok az irodák vehetnek részt, illetve azok folytathatnak ilyen tevékenységet, akik valamilyen szakképzettséggel rendelkeznek. Bár számomra nem teljesen egyértelmű az utóbbi rendelkezés, amely azt mondja ki, hogy az ingatlanközvetítés során az eddigi jogi végzettség mellett előír olyan építészszakmai végzettséget, amit az ingatlan felértékeléséhez köt. Itt valószínűleg helyes lenne, ha visszaállítanánk azt a megoldást, hogy elegendő az ingatlanközvetítő irodában a jogi végzettség is, és ők maguk majd tudnak alkalmazni olyan építészeket, olyan szakembereket, akik a felértékelésben segítséget tudnak nyújtani. Az ingatlanközvetítés, bár ez egy picit látszólag messze van a lakásmaffia elleni küzdelemben, de ha végiggondoljuk, hogy az ingatlant - akár árverezésre kerül sor, akár ráterhelnek bizonyos fogyasztásokat - hol, ki és mennyire értékeli föl, tehát áron alul értékelik az ingatlant, vagy megfelelő módon értékelik, és ezzel a megfelelő értékeléssel az érintett család anyagi helyzetét konszolidálni tudják, akkor természetesen látjuk ennek a dolognak a fontosságát.
Végezetül meg szeretném jegyezni, hogy mindazok az internetes hálózatba bekötött központi adatbázisok, amelyek elérhetők ma már minden földhivatal számára, és ellenőrizhetővé teszik szinte azonnal az ügyleteket az ország bármely pontján, az egy olyan fejlett technikai előrelépés a mi számunkra, ami egy új kultúrát teremtett, egy új szolgáltatást, és ennek a hasznát mindenképpen érezzük; nemcsak ezen a kérdésen belül, tehát nemcsak az ingatlan-nyilvántartáson belül, hanem számtalan más egyéb területen is, de azt hiszem, a mi esetünkben most ezt jelenti.
Tehát tisztelettel azt javaslom képviselőtársaimnak, hogy fogadjuk el az országgyűlési határozatot. Természetesen a következő évben azokkal a hiányosságokkal kapcsolatban, amit Pettkó András képviselőtársam is hiányolt, hogy viszonylag kevés számmal rendelkezünk, bizonyos információk hiányoznak, azt kérjük, hogy a következő országgyűlési határozatba akár mellékletként is egy nyilvántartást tegyenek be. Szerintem ez azt is mutathatná ebben az esetben, hogy azok a tevékenységek milyen mértékben szorultak vissza, tehát mennyire tudták a sértettek számát csökkenteni, illetve kik kerültek ebbe a látókörbe. Így talán az eredményességet is jobban láthatnánk.
Tisztelettel köszönöm a figyelmüket.
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés