DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ingatlanokkal és a bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásával, megelőzésével kapcsolatos események, intézkedések 2002 novemberére nyúlnak vissza, amikor az alkotmányügyi bizottságon belül e célból hattagú albizottság alakult. Az albizottság azt a feladatot tűzte maga elé, hogy megvizsgálja az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatos visszaélések formájában megnyilvánuló jelenségeket.

E különböző jogellenes magatartások célja minden esetben az, hogy az elkövetők a jogszerűség látszatát keltve a magánszemélyek tulajdonában vagy bérletében lévő ingatlanokat törvénysértő módon szerezzék meg. Az albizottság 2003 januárjában kezdte meg munkáját, és több mint egy éven keresztül vizsgálta az ingatlanokat érintő visszaélésekkel kapcsolatban megfogalmazott sérelmeket, azok társadalmi és jogi hátterét, meghallgatva a szaktárcák, a hatóságok, a szakmai kamarák és más érintettek véleményét, javaslatait is.

Az albizottsági vizsgálat egyik nagy eredménye az volt, hogy modellszerűen mutatta be azokat a lehetséges elkövetési magatartásokat, amelyek mindegyikének az a célja, hogy az ingatlantulajdonosokat vagy a bérlőket szándékosan megkárosítsa. Ezek egy részében a sértetteket hamis ígéretek mellett vették rá adásvételi szerződés megkötésére, vagy olyan megtévesztő magatartással, amely alkalmas arra, hogy az ügyeinek önálló vitelére alkalmatlan, nemegyszer mentálisan is sérült személyek a jogügyletek alanyaivá, majd bűncselekmények sértettjeivé váljanak. Ezek az ügyletek vagy akarathibásak vagy színleltek voltak.

Az elkövetési magatartások feltérképezése során az is egyértelművé vált, hogy a sértetti közrehatás is fontos szerepet játszik a bűncselekmények elkövetésénél. Sajnálatos módon ugyanis a sértettek közül sokan nyújtottak segítséget leplezett hitelszerződésekhez. Voltak olyan esetek is, amikor a sértettek rosszul értelmezett segítő szándékból vagy tájékozatlanságból mások hitelszerződéseinek fedezeteként saját lakásukra kötöttek nyilvánvalóan hamis tartalmú adásvételi szerződést. Ennek eredményeként a leplezett, mögöttes szándék meghiúsulásával váltak az eladók sértettekké.

A vizsgálat másik nagy eredményeként fogalmazódtak meg azok a széles társadalmi összefogást igénylő feladatok, amelyeket az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásáról, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 2004-es országgyűlési határozat tartalmazott. Ezt váltotta fel az 53/2005. számú országgyűlési határozat, amely a korábbi határozatban megjelölt feladatok teljesítését követően, azokat továbbgondolva határozott meg olyan új intézkedéseket a kormány részére, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a jogbiztonság erősítéséhez. Ilyenek például az ügyvédek, a közjegyzők és a bírósági végrehajtók számára a központi nyilvántartásokhoz történő online hozzáférés jogszabályi és informatikai feltételeinek megteremtése. Ilyen az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer fejlesztése és a földhivatali szervezet egyszerűsítése, vagy ilyen az áldozatvédelem kérdése, ezen belül is annak pontosítása, hogy kik és milyen feltételek fennállása esetén lehetnek jogosultak a különböző pénzügyi és szociális juttatásokra.

A megtett intézkedésekről mindkét országgyűlési határozat évenkénti beszámolásra kérte fel a kormányt. Az első beszámoló a 2004-es év tekintetében elkészült, és el is fogadta azt az Országgyűlés.

A kormány 2005. évre vonatkozóan is benyújtotta jelentését, azonban azt a parlamenti bizottságok nem tárgyalták, ezért úgy döntött, hogy a jelentést visszavonja, és a 2005. és 2006. években megtett intézkedéseket egy beszámolóban összefoglalva terjeszti az Országgyűlés elé. Ez 2007 márciusában megtörtént, ezt a jelentést tárgyalja most a tisztelt Ház.

Az országgyűlési határozatban megjelölt feladatok elsősorban annak áttekintésére irányulnak, hogy az ingatlan-visszaélések elleni küzdelemben kit milyen feladat terhel. A kormányzati szervek felelőssége olyan jogszabályi környezet kialakítása és működtetése, amely alkalmas a bűncselekmények elkövetésének megelőzésére, másrészt korszerű technikai, informatikai háttér biztosítása ahhoz, hogy az ingatlan-visszaélések elleni küzdelemben közreműködő hatóságok valamennyi nyilvántartásból közvetlenül és naprakészen tájékozódhassanak.

Ennek érdekében megtörtént azoknak a jogterületeknek az áttekintése, amelyeket az országgyűlési határozat jelölt meg az egyes minisztériumok részére. Ezek egy részében azt állapítottuk meg, hogy a szabályozás teljesnek tekinthető, mások esetében pedig módosításokra tettünk javaslatot. Így került sor 2005-ben például az ingatlan-nyilvántartási törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok módosítására, amelyek célja az ingatlan-nyilvántartási és igazgatási eljárás korszerűsítése, biztonságosabbá tétele, vagy a lakástörvény módosítására, amellyel a lakás rendeltetésszerű használatának törvényi ellenőrzése törvényi szinten került szabályozásra, valamint helyet kaptak ebben a törvényben az életvitelszerű lakásban élés szerződéses kikötésének szabályai is.

A törvény ma már a lakásbérleti jog cseréjére is a lakásátjátszások kizárását eredményező garanciális szabályokat ír elő. A módosítás az ingatlanközvetítésre, valamint új szakmaként az ingatlan-vagyonértékelő és -közvetítő tevékenységre vonatkozóan is tartalmazott szabályokat. Az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozásához kapcsolódott az a törvénycsomag is, amely a jogügyletek biztonságának erősítését célozta. Ebben a módosításban a jogalkotó az ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók jogügyleteinél a lakcím-, gépjármű-, útiokmány-nyilvántartásokhoz való közvetlen informatikai hozzáférés és lekérdezés lehetőségét teremtette meg, amely megakadályozhatja a hamis, hamisított, elveszett, ellopott vagy érvénytelen személyi okmányok felhasználását.

Ugyancsak ez a törvény írta elő azt is, hogy a cégügyletek okiratba foglalása során hogyan kell eljárni a cégingatlanok visszaélésszerű megjelölésének megelőzése érdekében. A törvényt a tisztelt Ház 2007 májusában fogadta el, annak alapján az adatlekérdezési folyamat lebonyolítására egy új informatikai rendszert fejlesztettünk ki. A jogügyletek biztonságát erősítő adatszolgáltatási keretrendszer 2008. január 1-jétől működik, a visszajelzések alapján a közjegyzők és az ügyvédek nagy számban veszik ezt a szolgáltatást igénybe.

A kormányzati szervek felelőssége mellett sem hagyható figyelmen kívül a jogügyleteket kötő felek gondosságának kérdése sem, hiszen minden állampolgártól elvárható, hogy ügyeinek intézése során megfelelő információk birtokában, kellő körültekintéssel járjon el. A folyamatos kormányzati kommunikáció és a tájékoztatás erősítése e vonatkozásban nélkülözhetetlen. Ugyancsak fontos a jogi segítségnyújtó szolgálatok e területen való szerepvállalása is.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési határozatban előírt intézkedéseket az erre feljogosított kormányzati szervek megtették. Ennek eredményeként készült el a 2005. és a 2006. évet felölelő beszámoló. Azt a kijelölt bizottságok megtárgyalták, és támogatják. Az első helyi felelősként kijelölt alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság pedig határozati javaslatot nyújtott be a jelentés elfogadására.

Mindezekre figyelemmel kérem a tisztelt Házat, hogy a jelentést fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu