PODOLÁK GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A huszonegyedik század nagy problémája az energiaellátás, amely nélkülözhetetlen feltétele a fejlődésnek. Nemcsak jólétünk forrása, hanem környezetünk minőségének is meghatározója egyben. Az energiaellátás stratégiai problémáinak megoldása eminens kötelessége minden felelős politikai tényezőnek, így az Országgyűlésnek és ez alapján a magyar kormánynak is. Elmondhatjuk, hogy Magyarország energiaellátása zavartalan volt az elmúlt tizenöt év néha kritikus időszakaiban is, az energiaszektor megfelelően kielégítette a gazdaság és a lakosság igényeit, szolgálta az ország fejlődését. Az energiaellátás pillanatnyi gondjait a mindenkori kormányok orvosolták. Ez azonban nem elég, a magyar nemzetgazdaság fejlődésének biztosításához szükség van az energiaellátás hosszú távú stratégiájára is, amely meghatározza az ország energiaellátásának céljait, elveit, és a célok megvalósításának preferált módjait. Úgy gondolom, nem téved, aki azt állítja, hogy a jó gazdaságpolitika alapja a jó energiapolitika is.

Magyarország jelenleg hatályos energiapolitikáját 1993-ban fogadta el az Országgyűlés, azóta alapvető változások történtek a nemzetgazdaságban, az energiaszektorban és a nemzetközi környezetben egyaránt, amelyek szükségessé teszik, hogy újra végiggondoljuk az energiával kapcsolatos jövőképünket.

Önök számára ismert, tisztelt képviselőtársaim, hogy az előttünk fekvő határozati javaslat benyújtását mintegy négyéves előkészítő munka előzte meg. Ennek során különféle egyeztetések történtek a kormányzati szervek és a gazdaság szereplői, valamint a civil szféra szereplői között.

(11.30)

Úgy gondolom, hogy az ott elhangzott érvek, javaslatok jelentős segítséget jelentettek ahhoz, hogy a határozati javaslatban foglaltakat megalapozó háttértanulmány elkészüljön, ezáltal segítse valamennyiünk országgyűlési munkáját.

Látnunk kell ugyanakkor azt is, hogy ezek a szakmailag megalapozott javaslatok számos esetben egymással ellentétesek, semlegesítik egymást, nekünk pedig dönteni kell hosszú távú szempontok mérlegelésével. Meg kell határoznunk a célokat, az alapelveket, az energiaellátás szerkezetének koncepcióját, meg kell neveznünk a kiemelt társadalmi és közösségi célok elérése során a preferált megoldásokat. Úgy gondoljuk, hogy alapvetően helyes az energiapolitikát az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság hármas pillérrendszerére építeni. E pillérrendszernek kell biztosítania annak a célnak az elérését, hogy a lakosság és a gazdaság energiaszükségletei mindenkor megfelelő módon kielégítésre kerüljenek. Látni kell, hogy e célkitűzés kimondása könnyűnek tűnik, de végrehajtása már korántsem ilyen egyszerű: meg kell találni ugyanis az egyes pillérek, vagyis az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság közötti optimális összhangot az intézkedések során.

Ennek érdekében, tisztelt képviselőtársaim, számos nagy horderejű gazdasági és társadalompolitikai kérdésről kell határoznunk. El kell döntenünk, milyen irányba próbáljuk meg Magyarország energiahordozó-szerkezetét alakítani, hogy milyen arányban használjuk fel hazai energiaforrásainkat, mennyi legyen az import, akarjuk-e a gázfüggőségünket csökkenteni, hogy mekkora részt érjenek el a megújuló energiaforrások a teljes energiafelhasználáson belül.

El kell döntenünk, hogy az elérendő energiahordozó-szerkezet kialakításához milyen infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani; hogy elő akarjuk-e segíteni Magyarország regionális gázelosztóközponttá válását vagy sem; hogy támogatjuk-e a határkeresztező vezetékek létesítését, összhangban az EU elvárásaival; hogy támogatjuk-e a környezetbarát, CO2-mentes, illetve csökkentett kibocsátású technológiák telepítését úgy a közlekedésben, mint a villamosenergia-termelésben; hogy akarjuk-e ösztönözni új villamosenergia-termelő kapacitások létesítését, hogy hosszú távon is mindig elegendő áram legyen a rendszerben, mert a feszültség és az ellenállás önmagában nem elengedő.

El kell döntenünk, hogy az energiahatékonyság növelése érdekében akarunk-e intézkedéseket hozni, hogy akarunk-e a lakosság terhein csökkenteni az energiatakarékosság elősegítésével, hogy akarjuk-e segíteni a felnövekvő nemzedék energia- és környezettudatos magatartásának a kialakulását. Ehhez természetesen jelentős mértékű állami szerepvállalásra van szükség a továbbiakban is, azonban már azáltal is jelentős eredményeket lehet elérni, ha a távfűtési rendszerek szabályozhatóvá tételével a panellakásokban nem az ablakkilincset kell elfordítani a fűtés szabályozásához. Irányt kell mutatnunk, hogy hogyan lehet megteremteni az energiapolitika és a szociálpolitika összhangját, hiszen az energiaellátás biztosítása valamennyi ember számára alapvető szükségletté vált.

A kérdéseket természetesen még sokáig lehetne folytatni, ez a határozati javaslat előkészítése során folytatott egyeztetésekből egyértelműen kiderül. Ahhoz, hogy ezekben a kérdésekben dönteni tudjunk, tisztában kell lennünk az alábbiakkal. Magyarországnak - ellentétben Lengyelországgal vagy Németországgal - gyakorlatilag nincs gazdaságosan kitermelhető kőszene vagy barnaszene, alig van olaja és hasonlóképpen földgázvagyona, szemben például Hollandiával és Nagy-Britanniával. Alig van hasznosítható vízenergia-forrásunk, szemben például Ausztriával, ahol a villamos energiának több mint 60 százalékát ezzel termelik. Többek között ezen körülmények miatt Magyarország energiamixének nélkülözhetetlen része az atomenergia és a lignit.

Az importnak az energiafelhasználáson belüli részaránya 68 százalékos. Az egyes energiahordozók esetében az importfüggőség mértéke a legmagasabb a földgáz esetében, ahol eléri a 80 százalékot, míg a villamos energia esetében a 17-18 százalékot. A primerenergia-mérlegben a megújuló energiaforrások súlya jelenleg alacsony, mintegy 4 százalékos, kiemelt szerepe ezen összehasonlításban is a szénhidrogéneknek és elsősorban a földgáznak van.

A nemzetgazdasági szintű energiafelhasználáson belül közel azonos a lakosság és az ipari szektor aránya, ugyanakkor a közvetlen energiafelhasználáson belül is kiemelkedő a szénhidrogének aránya, közel 69 százalékos, míg a villamos energia 17 százalékos aránya és a hőenergia 7 százalékos aránya ettől jelentősen elmarad.

Mindezek alapján elmondható, hogy Magyarország energiahordozó-szerkezete korántsem tekinthető kiegyensúlyozottnak. Az ésszerű és kiegyensúlyozott forrásszerkezetre való törekvésnek ugyanakkor a tárgyi feltételek megvalósítását érintő legfontosabb alapelvnek kell lennie. Ez jelenti a hazai források ésszerű kihasználását, a források és a technológiák diverzifikálását és az ésszerű készletezést. Olyan forrásszerkezet kialakítása a cél, amely hosszú távon elősegíti a biztonságos energiaellátást, csökkenti a piac változékonyságának hatását, a kiszámíthatóság és a stabilitás révén elősegíti a versenyképességet.

Úgy gondoljuk, hogy jelentős tartalékaink vannak a megújuló energiaforrások felhasználása terén, azonban nem szabad illúziókba ringatni magunkat. A rendelkezésre álló eszközökkel meg kell tennünk mindent a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználása érdekében, azonban ezt kizárólag Magyarország természetföldrajzi adottságaival és a lakosság teherbíró képességével összhangban szabad végrehajtani. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy jó úton járunk a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése területén, különösen a villamosenergia-termelés ösztönzésével kapcsolatosan. A kormány javaslatára bevezetett kötelező átvételi rendszer hatására az elmúlt négy évben ugrásszerűen megnőtt a megújuló energiaforrásból termelt villamos energiának a mennyisége. Úgy gondolom, hogy ez egészen 12-14 százalékos részarányig növekedhet, azonban valamennyi energiaigény kielégítéséhez ez kevés lesz.

Úgy gondoljuk, hogy az atomenergiának hosszú távon is folyamatos és jelentős szerepet kell kapnia a hazai energiaellátásban. Az atomerőművek versenyképesek, jelentősen hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, a klímavédelmi célok eléréséhez, a hasadóanyag jól készletezhető, akár több független forrásból is beszerezhető. Az atomerőmű-építés speciális, hosszú távú nagyberuházás, az időben történő döntés, a megfelelő előkészítés, az engedélyezés kiszámíthatósága alapvető jelentőségű. Ez csak átlátható és korrekt szabályozás esetén lehetséges.

Gondoskodni kell a nukleáris energia villamosenergia-rendszerben meglevő hányadának a fenntartásáról, és ennek érdekében a szükséges intézkedéseket a kormánynak meg kell tennie. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire és telepítésére vonatkozó javaslatait az Országgyűlés elé kell terjesztenie. Gondoskodni kell továbbá a radioaktív hulladékok végleges elhelyezéséről, üzembe kell helyezni a kis- és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tárolót, és fel kell gyorsítani a nagy aktivitású radioaktívhulladék-tárolóval kapcsolatos munkálatokat.

Az ország energiaellátásában 2020-ig a fosszilis tüzelőanyagok, mindenekelőtt a földgáz jelentős szerepet játszanak. Az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a környezetvédelem követelményeit ezen a téren is érvényesíteni kell. A hazai földgázellátás jelenleg függő helyzetben van az orosz szállításoktól. Ezen függés enyhítéséhez, továbbá az ország európai gázpiaci pozíciójának javításához, a dél- és nyugat-európai rendszerekhez való aktív csatlakozáshoz új beruházások szükségesek a gázszállítási infrastruktúrában. Ebben Magyarország akkor is érdekelt, és ezt az érdekeltséget képviselni kell, ha az ország nincs is döntési helyzetben.

Az ellátásbiztonság terén a hazai fosszilis források felhasználása mellett a készletezés a leghatékonyabb módszer.

(11.40)

Magyarország érdeke, hogy a hazai tárolóberuházások és -fejlesztések révén is kapcsolódjon bármely projekt keretében megvalósuló új vezetékhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az energiapolitika megalkotása során szólnunk kell az energiafelhasználással kapcsolatos kérdésekről is. Meggyőződésem, hogy ezen a területen ugyancsak jelentős mozgósítható tartalékaink vannak. Úgy gondoljuk, hogy az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célokkal összhangban - különösen az épületek, a közlekedés és az energiaátalakítás területén - ösztönözni kell az energiahatékonyság növelését, valamint az energiatakarékosságot.

Megengedhetetlen, hogy az egyébként energiamegtakarítással járó, költséghatékony távfűtési rendszerek esetében a lakosság által fizetendő díj átlagosan mintegy 25 százalékkal magasabb az azonos komfortfokozatú, más hőellátási módok esetén fizetendő díjjal. Megfelelő intézkedéssel - mint például a távfűtéses lakások fűtési rendszereinek szabályozhatóvá tételével, valamint felújítási munkálatokkal - ez csökkenhető. Ugyanakkor kiemelt szerepe lehet ezen a területen az energiatudatos, illetve környezettudatos szemlélet kialakításának. A jövőben erre - így különösen a távfűtés korszerűsítésére - mindenképpen nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Az energiapolitika tárgyi feltételei megvalósításának természetesen csak akkor van értelme, ha az a fogyasztók megelégedésére szolgál.

Mindannyian egyetértünk azzal, hogy a magyar lakosság energiaellátása magas színvonalon és elérhető áron történjen. Biztosítani kell, hogy a társadalom valamennyi csoportja hozzájuthasson a szükségleteit kielégítő energiához. Az energiapolitika tartalmazza ennek elveit, és a határozati javaslat intézkedésre kötelezi a kormányt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialista frakció úgy gondolja, hogy a 2007-2020 közötti időszakra vonatozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat alapvetően helyesen határozza meg azokat a rövid és középtávú feladatokat, amelyek érdekében a kormánynak lépéseket kell tennie. E lépések tekintetében véleményünk szerint esetenként akár bátrabb lépések megtételére is szükség lenne.

Úgy gondoljuk azonban, hogy az energiapolitikának nemcsak a kormány részére megállapítandó feladatokat kell meghatároznia, hanem rögzítenie kell azokat a célokat és azokat az elveket, amelyek mentén a kormánynak cselekednie kell. Ennek keretében meg kell határozni az energiapolitika stratégiai célját, amely nem lehet más, mint az említett hármas pillérrendszer: vagyis az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság céljainak optimális kialakítása.

Rögzíteni kell, hogy törekedni kell a kiegyensúlyozott energiaforrás-struktúra elérésére, amelynek érdekében elő kell segíteni a hazai források részarányának növelését, az import diverzifikációját, a biztonsági készletek optimális felhalmozását és az infrastruktúra-fejlesztéseket. Ki kell mondanunk, hogy az energiapolitikai célok elérése érdekében a horizontális politika - így különösen a klímapolitika, a közlekedéspolitika, a külpolitika - kialakítása során azok energetikai vonatkozásaira kiemelt figyelmet kell fordítani, és biztosítani kell azoknak az energiapolitikával való összhangját.

Az Európai Unió tagállamaként rögzítenünk kell, hogy az elfogadandó energiapolitikánknak hozzá kell járulnia az Európai Unió célkitűzéseinek eléréséhez, így különösen az egységes belső piac megteremtéséhez. Ennek érdekében folyamatosan biztosítani kell a szabályozás megfelelő módosítását. Hangsúlyoznunk kell az energiahatékonyság kiemelt szerepét, valamint rögzíteni kell az energia- és környezettudatos szemlélet már gyermekkortól kezdődő kialakításának szükségességét.

Ezen elveknek természetesen meg kell jelenniük a kormány feladatainak meghatározása során is. Ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy a kormány részére határozottabb feladatmeghatározást adjunk az új atomerőmű létesítésével kapcsolatosan. Szükségesnek tartjuk annak rögzítését, hogy a kormány az ellátásbiztonság érdekében kezdeményezze a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának felülvizsgálatát és a nemzetközi követelményeknek megfelelő szabályozhatóság tartós fenntartásához szükséges döntések előkészítését. Úgy gondoljuk, hogy az energiapolitika céljai között meghatározott létesítések és megújuló energiaforrások felhasználásának növelése szükségessé teszi a villamosenergia-rendszer szabályozásának érdekében történő kormányzati döntések meghozatalát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés felelősségteljes döntés meghozatala előtt áll, amely alapvetően meg fogja határozni a következő 12 év gazdasági fejlődésének lehetőségeit és irányait. Úgy gondolom, az előttünk fekvő határozati javaslat alkalmas lehet arra, hogy érdemi vita során úgy alakítsuk át, hogy arról nyugodt lélekkel Magyarország érdekeit szolgáló, támogatható döntést lehessen hozni.

Ezért tisztelettel arra kérem képviselőtársamat, mint ahogy ezt tettük az elmúlt nyolc évben is ebben a parlamentben, hogy energetikai kérdésekben felelős vitát folytattunk le, és megközelítőleg közös álláspontot sikerült kialakítani. Reménykedem abban, hogy az általános és a részletes vita során az álláspontok jelentős mértékben közeledni fognak, és a közeli megegyezés reményében további jó munkát kívánok a parlamentnek. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu