BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az éghajlatváltozáshoz vezető felelőtlen egyéni életszemlélet kialakulását jelentős mértékben felerősítette a neoliberális gazdaság- és társadalompolitika, amely szabad utat engedett a korlátok nélküli gazdasági versengésnek, valamint az erőforrások szűkösségét figyelmen kívül hagyó fogyasztói magatartás általános térnyerésének. Ennek következtében arra kell felkészülnünk, hogy az éghajlatváltozás fokozódó hatásai ugyan eltérő mértékben, de az ország egész területét és a társadalom szinte valamennyi rétegét érintik, illetve érinteni fogják.

A hazánkra előjelzett változások a természetes ökoszisztémákat, az erdőállományokat, a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást és az emberi egészséget egyaránt érintik. Összefoglalva: az egyéni és össznemzeti biztonságunkat éri oly mértékű kihívás, amelyre ugyancsak össznemzeti összefogással kell választ adnunk. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja úgy tekint a most tárgyalandó nemzeti éghajlat-változási stratégiára, mint ennek az elengedhetetlen nemzeti összefogásnak a keretegyezményére.

Tisztelt Országgyűlés! Egy nemzeti stratégia parlament általi megalkotása során természetesnek vehető, hogy az eltérő politikai értékrendek kifejezetten lokális... (A papírjai között keresgél.) - elnézést. Tehát elvárható az, hogy az ellenzéki képviselők ráirányítsák a figyelmet egyrészt arra, hogy az anyag mennyiben szolgálja az éghajlat-változási stratégia hazai megvalósulását, valamint mennyiben tér el a tisztelt kormányzat napi gyakorlata az éghajlat-változási stratégiában megfogalmazottaktól.

Tisztelt képviselőtársaim, ha fontosnak tartjuk azt, hogy rangsoroljuk a feladatainkat, akkor első helyre tulajdonképpen azt tesszük, hogy az alkalmazkodás területén csak akkor van esélyünk pozitív eredmények elérésére, ha a klímatudatosságot erősítjük.

(18.40)

A kormányzati anyagban a nemzeti éghajlat-változási stratégiában a sorrend úgy került meghatározásra, hogy első a kibocsátáscsökkentés, második helyen áll az alkalmazkodás, és a harmadik helyen áll a klímatudatosság erősítése. Azt az álláspontot képviseljük, hogy elsősorban a klímatudatosság erősítésére van szükség, másodsorban pedig természetesen arra kell hangsúlyt fektetni, hogy a már itt lévő, velünk együtt élő változásokhoz alkalmazkodjunk. Ez nemzetbiztonsági kérdés is egyben.

Harmadsorban - és persze mindhárom kérdés egyenrangúként kell szerepeljen a stratégiában - fontos szerepet tulajdonítunk a kibocsátáscsökkentésnek, amire vonatkozóan az Európai Bizottság is kötelező érvényű elvárásokat fogalmazott meg minden tagállam, így Magyarország számára is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Bizottság 2007 júniusában meghozott döntése alapján a klímapolitikát be kell építeni a fejlesztéspolitikába is, azaz a kohéziós politika egyik központi elemévé kell tenni. Más szóval a klímaváltozással kapcsolatos beavatkozásokat nem önállóan kell tervezni és végrehajtani, hanem szerves egységben a közösségi forrású tervezésekkel és fejlesztésekkel. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervet is ezen az új közösségi szemüvegen keresztül kell megvizsgálni és a szükséges korrekciókat elvégezni.

Képviselőcsoportunk tudomásul veszi, hogy a kibocsátáscsökkentés területén az Európai Bizottság által meghatározott kvóták alapján kell kötelezettségeinket teljesíteni. Úgy látjuk, hogy a kibocsátáscsökkentési erőfeszítések korai és fokozatos bevezetésével elkerülhetővé válna egy későbbi sokkhatás, amely egy hirtelen csökkentési kényszerrel járna együtt. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség azon az állásponton van, hogy a kibocsátáscsökkentési kötelezettségeink teljesítését haladéktalanul meg kell kezdeni.

A legcélravezetőbb eszközöknek az energiahatékonyság és az energiatakarékosság növelését, valamint a megújuló energiaforrások térnyerését tartjuk. Az uniós előírásoknak megfelelően Magyarországnak a következő nyolc esztendőben évi legalább egy százalékkal kell csökkentenie a fajlagos energiafelhasználását.

Úgy tűnik, hogy a kormányzat még nem szembesült azzal, hogy hamarosan két évtizedre fog eldőlni, mekkora mozgástere lesz a magyar gazdaságnak a szennyezési kvótarendszert illetően. Az Európai Bizottság az új kvótaszabályozás báziséveként a 2005-ös esztendőt határozta meg, amely Magyarország számára korántsem mondható kedvezőnek, hiszen időközben lefektettük egy modern technológiát képviselő gazdaság alapjait. Ebből következően nem rendelkezünk tartalékkal, hogy a szigorúbb kvótarendszer mellett is tovább növelhessük Magyarország gazdasági teljesítményét. Annak érdekében, hogy az ipar területén ne kelljen szembesülnünk az energiaszükséglet növekedésével, elsősorban olyan iparágak magyarországi megjelenését kell támogatnunk, amelyek alacsony energiaintenzitású és ezzel együtt magas hozzáadott értékkel rendelkező technológiák meghonosodását eredményezik. Ennek megfelelően haladéktalanul át kell alakítani a kormány által jelenleg alkalmazott támogatási gyakorlatot.

Itt jegyezném meg azt is, hogy a kibocsátás mérséklése és az alkalmazkodás kényszere új munkahelyeket is teremthet, hiszen a környezeti ipar a következő húsz esztendő stratégiai ágazata lesz. Ahhoz viszont, hogy Magyarország ezen előnyökből részesülhessen, kiemelten kell támogatni a Magyar Tudományos Akadémia kutatási programjait, és adókedvezmények biztosításával kell ösztönözni a termelő vállalkozásokat az innovációt eredményező kutatás-fejlesztési tevékenységek finanszírozására. Szomorúan kell ugyan megállapítanunk, hogy a kormány ezen a területen épp ellenkező előjelű politikát folytat.

Tisztelt Országgyűlés! Hazánkban 4 millió háztartás van, és ezek energiafelhasználása az ország teljes fogyasztásának közel 40 százalékát teszi ki. Az ebből származó üvegházhatású gázkibocsátás az országosnak egyharmadát jelenti. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség álláspontja szerint a legnagyobb megtakarításra ezen a területen nyílik lehetőség. De gyorsan szögezzük le, hogy csak abban az esetben, ha rövid idő alatt sikerül a lakosság klímatudatosságát erősítenünk, és ezzel együtt vonzó állami ösztönzőrendszert teremtenünk.

Az épülethatároló felületek szigetelésével, a fűtési berendezések korszerűsítésével, a fűtésszabályozás és -mérhetőség megteremtésével a lakosság teljes energiafogyasztása 30 százalékkal lenne csökkenthető. A jelenleg érvényben lévő kormányzati gyakorlat viszont nem bír kellő ösztönzőerővel. Hogyan is bírna, ha a kormány az Unió által előírt határidőre még a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet sem készítette el, s ezért az Unió kötelességszegési eljárást indított hazánkkal szemben?

A Fidesz álláspontja szerint ahhoz, hogy a lakosság komoly energiahatékonysági beruházásokba kezdjen, a forgalmi adó mértékét meghaladó intenzitású állami támogatás bevezetésére van szükség. Ki kell használni azt a lehetőséget, hogy az Unió ezen a területen 30 százalékban maximalizálja az állami támogatás mértékét.

Szomorúan kell megállapítanunk, hogy ezzel el is érkeztünk a stratégia leggyengébb részéhez, a végrehajtáshoz szükséges költségvetés elégtelenségéhez. Ha a következő nyolc évben az uniós kötelezettségeinknek megfelelően évi 1 százalékkal akarjuk csökkenteni a felhasznált energiát, akkor 30 százalékos támogatásintenzitással számolva évente 80-90 milliárd forint állami forrásra lenne szükség, ezzel szemben az Új Magyarország fejlesztési terv évi 6 milliárdot biztosít energiahatékonysági beruházásokra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Budapesten a gépjárművet igénybe vevő utazások közel kétharmadát tömegközlekedés bonyolítja le. Ehhez azonban a közlekedési eredetű szennyezésnek csupáncsak a 6 százaléka kötődik. Ezzel szemben az utazások egyharmada történik autóval, amely a légszennyezés 60 százalékát vonja maga után. Miközben a közösségi közlekedés fejlesztésére lenne szükség, a kormány ezzel ellentétesen felszámolja a vasúti szárnyvonalakat, a főváros közel ötödével tervezi csökkenteni az autóbuszjáratokat, a 4-es metró építése során elhagyják az intermodális kapcsolódási pontok és a P+R parkolók kiépítését. Micsoda ellentmondás! És ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy a klímaváltozással együtt jár a városi levegő minőségének gyors leromlása, a közlekedés által kibocsátott szennyeződések által is befolyásolt szmogos napok számának emelkedése, s ennek következtében a lakosság egészségi állapotának veszélyeztetése, akkor e kormányzati gyakorlatot több mint nyugtalanítónak nevezhetjük.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség álláspontja szerint fokozott figyelmet kell fordítani a környezetbarát közlekedési és szállítási módok bevezetésére, a biztonságos kerékpározás feltételeinek megteremtésére.

Tisztelt Országgyűlés! A megújuló energiaforrások alkalmazásával kapcsolatosan megállapíthatjuk, hogy a zöldenergia részesedése 2005-ben már meghaladta az 5 százalékot, ugyanakkor ez jórészt erdei fák alacsony hatásfokú hőerőművekben történő elégetésével valósult meg. A Fidesz véleménye szerint ez a gyakorlat nem folytatható, hiszen ezzel csökken az ország természetes üvegházgáz-elnyelő potenciálja. Különösen aggasztónak tartjuk a kormány azon törekvését, amelynek keretében privatizálni kívánja a nemzeti tulajdonban lévő erdeinket.

Az ország biomassza-potenciálját jónak ítéljük, ugyanakkor energetikai célú hasznosítása csak olyan mértékig támogatható, amíg az nem bontja meg a természeti egyensúlyt, és nem veszélyezteti az élelmiszer-biztonságot. Jelenleg csak a megújulóval termelt villamos energia élvez állami támogatást, ezért álláspontunk szerint ki kell dolgozni a megújuló hőtermelés támogatási feltételrendszerét is.

A biogáz hasznosítását klímavédelmi szempontból előnyösnek ítéljük, hiszen azzal a légkör felmelegedéséhez intenzíven hozzájáruló metán mennyisége csökken. A biogázüzemek gyors terjedését viszont az is akadályozza, hogy a biometán földgázhálózatba történő betáplálhatóságára vonatkozó szabályokat a kormány ez idáig nem készítette el. Az eddiginél bátrabban javasoljuk kiaknázni az ország geotermikus és geotermális adottságaiban rejlő lehetőségeket is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bár részben már érintettem az éghajlatváltozás kellemetlen hatásaihoz történő alkalmazkodás témakörét, most végezetül külön kitérnék néhány általunk fontosnak tartott kérdésre.

Az éghajlatváltozás hatására megváltozik az országban rendelkezésre álló víz mennyisége és minősége. Az alföldi területeken nyári időszakban egyre gyakoribb aszályokra kell számítanunk, amelyek közvetlen hatással vannak a mezőgazdaságra és a turizmusra is.

(18.50)

A nagy intenzitású esőzések következtében az árvízveszély is megnövekszik. Kiemelten kell kezelnünk az egymással ellentétes folyamatok vízkormányzással és vízvisszatartással történő hatékony kezelését. A stratégia megemlíti ezzel kapcsolatosan a Vásárhelyi-terv fontosságát is, ugyanakkor itt is le kell szögeznünk, hogy a kormánynak azt már 2007-re meg kellett volna valósítania.

Ugyancsak felértékelődik a felszín alatti ivóvízbázisok megóvása, amely nemzetbiztonsági kérdésként is kezelendő. Ennek megfelelően a Fidesz ellenzi a nemzeti tulajdonban lévő víziközmű-vagyon privatizációját. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk az emberi egészség megóvásának, éppen ezért a közegészségügy belső szervezeti és működési rendszerét is felül kell vizsgálni. Az éghajlati alkalmazkodás követelményeinek integrálása e tekintetben is elkerülhetetlen.

Az energiahatékonyság növelése és az alkalmazkodás terén a stratégiában megfogalmazottaknál is nagyobb szerepet tulajdonítunk az önkormányzatoknak. Fel kell készíteniük a lakosságot, hogy az általuk nem befolyásolható hatásokhoz alkalmazkodni tudjanak. Meg kell alkotniuk azokat a rendeleteket, amelyek alkalmazásával hatékony módon tudnak rendkívüli helyzetekben beavatkozni a polgárok biztonsága érdekében.

A klímabarát településszabályozási tervek megalkotása, a zöldfelületi rendszerek védelme és fejlesztése egyaránt feladataik és kötelezettségeik közé kell hogy tartozzanak. Tarthatatlan az a kormányzati forráselvonás, amely az önkormányzatokat sok esetben arra kényszeríti, hogy a kieső állami források pótlására településeik zöldfelületeit értékesítsék. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ezért is üdvözli a Klímabarát Települések Szövetségének nemrégiben történt megalakulását.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A fentiekből is kitűnik, illetve a korábbi vezérszónoki felszólalásból is világossá vált, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség támogatja a nemzeti éghajlat-változási stratégia megalkotását, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az azzal ellentétes kormányzati gyakorlatot meg kell szüntetni és hozzá kell igazítani az elfogadásra váró nemzeti éghajlat-változási stratégiához.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu