BEDŐ TAMÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán a média érdeklődése az, ami kifejezi igazából, hogy milyen fontos törvényjavaslat lehet, illetve van most előttünk, hiszen elég sok nyilvánosságot kaphatott különböző szakmai médiumokban és a nagyobb nyilvánosság előtt is ez a törvényjavaslat. A törvényjavaslat nem másról szól, mint hogy a 2004-ben már földrajzi védelemmel is ellátott hungarikum, a pálinka olyan törvényi szabályozását biztosítsa, ami garantálja a folyamatos és megfelelő minőséget, egyben megteremti azt a jogszabályi hátteret, hogy egy szervezet, a Pálinka Nemzeti Tanács valamilyen formában részt vegyen a pálinka stratégiájának, a pálinka marketingjének és a pálinkával kapcsolatos döntéshozatalok véleményezésében.
Miért mondom, hogy valamilyen formában? Az előbb a bizottsági vélemények között elmondtam, hogy gyakorlatilag a törvény eredeti szándékával mindenki egyetértett, és alapvetően azok a kérdések merültek csak fel, és úgy gondolom, ahogy itt az expozéban is elhangzott már, némiképp elsimításra is, amelyek a későbbi hatásköröket illették. Az expozéban elhangzott, hogy vannak még viták, igaz, nem nagymértékűek, mind szakmai oldalon, a szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel, talán ezek a kisebb léptékűek, és vannak a kormánnyal, mint amely a teljes törvényi háttér jogi megfelelőségéért felel a hatáskörök és még néhány, az Európai Unióval összefüggő jogszabályok miatt. Úgy gondolom, ezek azonban nem azt jelentik, hogy az eredeti szellemisége ennek a törvénynek bárhol is sérülne, éppen ezért volt lehetőség arra, hogy ezeket a módosító javaslatokat ötpártiként, illetve mindenképpen az előterjesztőkkel egyeztetve sikerült benyújtani, már a törvény jobbá tétele érdekében.
A magyar pálinka e törvény elfogadása után, úgy gondolom, csatlakozhat ahhoz az előttünk álló, nyugodtan mondhatom, impozáns sorhoz, amelyet itt a skót whiskyvel és a francia konyakkal szoktak kezdeni. Hiszen ott már több száz éves hagyománya van annak, hogy valamiféle jogi környezetet, ha ezt kódexnek is hívják, teremtettek annak, hogy azt az egyediséget, amit annak idején kialakítottak, hosszú távon is tudják őrizni. Ennek egészen egyszerű oka van, részben a minőség és a hagyomány megőrzésével azt a piaci pozíciót is meg tudják őrizni, amit az évszázadok, évtizedek alatt ezek a termékek kivívtak maguknak. De vannak ennél fiatalabb kezdeményezések is, akár a görög úzóra, akár az olasz grappára gondolva, amelyek szintén égetett szeszes italok. Úgy gondolom, hogy ehhez mind minőségében, mind egyediségében csatlakozhat a magyar pálinka.
Ez a törvény elég szigorú előírásokat tartalmaz, és ez a szakmai szervezetek érdeme, arra, hogy milyen néven, milyen összetételben, miképpen lehet a pálinkát forgalomba hozni. Ez egybecseng azzal a szakmai megállapítással, amit Nagy András úr tett skóciai látogatása kapcsán a bizottsági ülésen. Azt mondta, hogy minél szigorúbb törvényt kell alkotni, és ha a szükség úgy hozza, azon lehet enyhíteni, de ha egyszer már valami enyhébben lett megállapítva, akkor azt nehéz utána továbbszigorítani. Tehát a szakmai és a minőségi oldalról, úgy gondolom, elég szigorú a törvény.
Ugyanakkor van ennek a törvénynek egy másik oldala, ez pedig maga a Pálinka Nemzeti Tanács. Milyen hatáskörrel rendelkezzen, milyen lehetőségei legyenek, mekkora források felett rendelkezzen? Ebben, úgy gondolom, már egy kicsit keményebb volt a vita, ha lehet így fogalmazni, hiszen a nemzeti tanács az eredeti beterjesztésünk alapján majdhogynem hasonló jogokkal rendelkezett volna, mint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, de teljesen más jogi környezetben. Úgy gondolom, minden oldal előterjesztője elfogadta azt a minisztériumi álláspontot, hogy ez alapvetően csak egy véleményezési jogokkal felhatalmazott testület legyen, hiszen majd az idő fogja kimondani azt, hogy mi lesz a valós feladatköre. Ugyanakkor a pálinkastratégia kialakításában, a pálinkamarketing elkészítésében, véleményezésében alapvető feladata kell hogy legyen ennek a nemzeti tanácsnak és az azt alkotó szakmai szervezeteknek.
Örülök, hogy államtitkár úr itt jelezte, hogy a felállítandó tanács működéséhez, ami a minisztérium kereteiből kapna forrásokat, megvan a lehetősége, és azt is örömmel hallottam, ahogy ennek a törvénynek a szándéka is volt, hogy 100 millió forintot meghaladó marketingeszközt kellene biztosítani ahhoz, hogy a magyar pálinka mind belföldön, de leginkább külföldön megfelelő piacra találhasson. Ez, úgy gondolom, szintén azt támasztja alá, hogy komolyan veszi a kormány is azt az előterjesztői szándékot, hogy tartalommal legyen megtöltve a magyar pálinkastratégia. Az ehhez szükséges pénzek majd kimunkálásra kerülnek, hogy a valójában most már a minisztérium keretein belül működő AMC forrásaiból hogyan lehet megszerezni, hiszen itt azért nem lehet feltétlenül párhuzamot vonni a bormarketing forrásaival.
Itt többször is utalás esik a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával való kapcsolódásra vagy azzal való párhuzamra, de azt tudni kell, hogy azt egy más jogszabályi környezet, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsáról szóló, nem is olyan régen módosított törvény szabályozza. Az egy alulról építkező szervezet, ez pedig most lenne létrehozva, és kicsit inkább felülről építkezne. Éppen ezért jogos az a kormányzati kérés, ahogy az az expozéban is elhangzott, hogy egyelőre csak koordináló szerepet töltsön be ez a nemzeti tanács, aztán meglátjuk, hogy mit hoz az élet, hiszen ezt a törvényt is lehet utólag módosítani. Ha mindezek az aggályok a későbbiekben eloszlatásra kerülnek, és ahogy a módosító javaslatokat megismertem, talán eloszlatásra is kerültek, az azt jelenti, hogy a módosító javaslatok elfogadása után is továbbra is egységesen, ötpárti egyetértéssel, az előterjesztők teljes egyetértésével visszakerülhet ide a javaslat végszavazásra. Akkor tényleg az fordulhat elő, ami a kezdeti szándék is volt, hogy egy ilyen tényleg klasszikus, most már európai földrajzi védelemmel is védett hungarikum esetében, mint a pálinka, a szakmai szervezetek döntő véleményét figyelembe véve és az FVM és a társminisztériumok jogi szakértelmét igénybe véve egy olyan ötpárti képviselői törvényjavaslat fogadtathasson el, ami tényleg sokat jelenthet a magyar pálinkának, és hosszú évtizedekre megalapozhatja annak piaci sikereit minden szektorban. Bízom benne, hogy e vita után is és a módosító javaslatok elfogadása után is ezt fogja elérni ez a pálinkatörvény, és meg fogjuk tudni alkotni.
Elnök úr nagyon sok szakmai szervezetnek mondott köszönetet. Hadd mondjak én is köszönetet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak azért a munkáért, amit számunkra nyújtott mind a módosító javaslatok tekintetében, mind a kodifikációs tevékenységben. Hadd mondjak köszönetet Gőgös Zoltán államtitkár úrnak is, aki a társminisztériumokkal való politikai egyeztetést végezte, úgy gondolom, eredményesen, hiszen nyugodtan mondhatjuk, három-négy héttel ezelőtt még mi sem gondoltuk volna, hogy a társminisztériumok részéről is ilyen támogatást fog kapni ez a törvény.
Köszönöm. (Taps.)
(16.40)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés