DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Ez egy elég örömteli alkalom, hiszen egy olyan törvényjavaslat van előttünk, ami egyrészt rövid, másrészt annyira szakmai, hogy két-három szakmai ismertető után nincs sok idő vagy nincs sok értelme hozzászólni, és mindennek eredményeként úgy látom, hogy haladunk az ötpárti egyetértés felé.

Úgyhogy a szakmai részéről én is csak röviden mondanám, hogy nyilvánvalóan uniós jogszabályoknak az átvétele részint kötelező, de részint előnyös is, hiszen ők azokon a buktatókon, amelyek ennek a bonyolult szférának, mint a pénzintézeti szféra szabályozása, ezen már túl vannak, illetve az újabb és újabb tapasztalatokat általánosan elfogadott irányelvekben megfogalmazzák. Tehát ha nem lenne kötelező, akkor is érdemes lenne átvenni. Tehát én úgy gondolom, azzal együtt, azzal a kitétellel, amit a közvetlenül előttem szóló Dancsó úr az értékpapírosítás manapság különösen aktuális problémájával felvetett, azzal együtt nyilván ez a törvény támogatható.

De hogy azért ne legyen teljes az öröm, én a formai részre azért kitérnék, mert a tavalyi évben elég sokszor kellett hozzászólnom ebben a témában, és most megnéztem a törvényt. Ez összesen hét paragrafus, ebből az utolsó három a hatályba léptető, EU-s rendelkezésnek megfelelő rendelkezések. A 4. § egy, a számviteli törvény fogalomhasználatát pontosító előírás. Nyilván ez egy technikai jellegű módosítás.

Tehát van három olyan paragrafus, ami a pénzügyi szféra három törvényét módosítja külön-külön, így az 1. § a hitelintézetekről szóló törvényt. És fellapoztam ezt a törvényt. Tavaly tízszer módosítottuk. Igaz, végignézve ebből a tízből kilenc olyan alkalom volt, amikor más, lényegesen más törvényeknek voltak hitelintézeti vonatkozásai - a PSZÁF, a vagyontörvény -, szóval, sok mindenhez kapcsolódott, tehát ez logikus, rendben van. De volt tavaly egy olyan törvény, ami kifejezetten a hitelintézeti törvény alapvető módosítását tartalmazta, és ennek az uniós záradékában szerepelt az a 48-as, 49-es 2006-os szabály, amire most is hivatkozunk, hogy ezt a törvényt miért kell elfogadni; hát, kicsit kényelmetlen.

A 3. §, biztosítókról szóló törvény; ezt összesen nyolcszor módosítottuk, abból hat más törvényeknek a következménye. De itt is volt egy olyan törvénymódosítás, ami alapvetően a biztosítási szolgáltatásról szóló törvénymódosítás, igaz, itt nem volt hivatkozás erre az ominózus két, 48-as, 49-es EK-irányelvre, viszont a nyolcadik törvény még a címében is arról szólt, hogy a biztosítási törvény jogharmonizációs célú módosítása - hát igen.

És akkor a 2. § a befektetési vállalkozásokról szóló törvény. Ezt tavaly csak egyszer módosítottuk, igaz, hogy november közepén fogadtuk el a törvényt, és december elején módosítottuk, tehát egy hónap sem telt el a módosításig. Nem mondom, hogy ez elborzasztó, mert néha a legnagyobb vita és szakmai egyetértés, egyeztetés után is maradhat benne olyan elírás, ami még a törvényalkotás utolsó alkotmányossági egyeztető fázisában sem derül ki, tehát ez még lehetséges. De az a baj, hogy itt is történik hivatkozás a 48-as záradékra.

(10.20)

Természetesen, amit most elmondtam, nem befolyásolja azt, hogy ezt a törvényt el kell fogadni. Pusztán egy kíváncsi kérdésem lenne a minisztériumhoz, hogy vajon ebben az évben ezt a szférát még hány törvényben fogjuk módosítani, természetesen az ötpárti konszenzus kialakítása, fenntartása céljából.

Köszönöm figyelmüket.

Forrás: parlament.hu