BORENSZKI ERVIN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Örülök nagyon ennek a vitának, ami itt előttünk zajlik, múltkor is már elkezdtük ezt. Azért örülök neki, mert úgy gondolom, hogy ebben a vitában tudjuk közelíteni azokat a ma még kicsit távol lévő álláspontokat, amelyekre egy-két pontban szeretnék kitérni.

Két dologgal szeretnék foglalkozni. Az egyik, hogy miért került a hatósági oldal ily módon szabályozásra, illetve, ha lesz időm, akkor szeretnék egy-két mondatot arról is szólni, hogy a fogyasztóvédelmi hatósági munkába miért ne vonjuk be a békéltetőtestületeket.

Az általános vita eddigi szakaszában több helyen is felbukkant már, hogy vannak, akik nem értenek egyet azzal, hogy a hatósági oldalon többszereplős modellt hoz a törvény. Azt gondolom, hogy a jelenlegi hatályos rendszerben is ez a többszereplős gyakorlat megvan, még a javaslatban lévőtől több ágon is, habár a generális szabályok szintjén, tehát a nagyon általános megfogalmazásban ezek a megtévesztési tilalmak már most is benne vannak a hatályos jogrendszerben, a versenytörvényben, illetve a reklámtörvényben például. A jelenlegi törvényi szabályozás ennél részletesebb értelemszerűen, mivelhogy az uniós jog átvétele történik meg.

A hatósági szabályozás oldalát tekintve a nemzeti szabályozásunknak egy kicsit több tere volt, hogy mely hatóságokat vonja be az irányelvek kikényszerítésébe. Így az első és legfontosabb hatóságként a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot jelöli meg a törvény, a pénzügyi terület tekintetében meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét jelöli meg, a versenyt érdemben érintő ügyekben pedig a Gazdasági Versenyhivatalt.

A pénzügyi terület rendkívül speciálisan szabályozott abból a szempontból is, hogy a fogyasztóvédelem egyrészt elsődlegesen a fogyasztók tájékoztatásával összefüggő szabályok betartása esetére vonatkozik, másrészt ezen a területen a közösségi jog is speciális szabályokat tartalmaz, és a magyar jog is az ágazati törvényekben sokkal részletesebben szabályoz, s ezért került ennek a speciális ismeretnek a birtokában levő PSZÁF-hez, az egyébként jól elhatárolható területre ez a rész.

A múlt héten szerdán a fogyasztóvédelmi eseti bizottsági ülésen a PSZÁF képviselője is hosszasan indokolta, hogy miért örül annak, hogy ez a világos, terület szerinti elválasztás megtörténik arra tekintettel, hogy adott esetben a megtévesztés ténye is olyan pénzügyi, egyéb banki szakkérdésektől függhet, amelyekre ott van alapvetően megfelelő hatáskör, és arra tekintettel is, hogy ezekkel a fajta megtévesztő gyakorlatokkal összefüggésben a felügyelet egyébként is általános felügyeleti hatáskörrel, tehát az ő eljárásaiban jobban biztosítható pénzügyi szempont tekintetében a szakszerű eljárás az egyes fogyasztói panaszok ügyében.

A Gazdasági Versenyhivatal is megmaradt a rendszerben, arra tekintettel, hogy ez az, amelynek ezekben az ügyekben eddig gyakorlata volt és eljárt. Másrészt pedig két arca van ennek a szabálynak is, egyrészt nyilván a fogyasztók védelme, másrészt versenyvonatkozásai is lehetnek egy ilyen megtévesztő gyakorlatnak, így azokban az ügyekben, amelyekben már a verseny intézményét is érdemben veszélyeztetik, a Gazdasági Versenyhivatal járna el.

Hogyan igazodik el az állampolgár ebben a jogszabálydzsungelben? Azt hisszük, hogy a fogyasztónak nem kell tudnia, hogy melyik hatósághoz kell a három közül beadnia a panaszát. Egyrészt ez a három hatóság egymással együttműködési megállapodást köt, tehát a hatáskörrel rendelkező hatósághoz rövid úton el fog jutni az ügy.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu