TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elérkeztünk annak a törvénymódosítási javaslatnak a vitájához, amely a Magyarországon elindított "Új tudás" programhoz csatlakozik; ahhoz az "Új tudás" programhoz, amelyet két hónappal ezelőtt hirdetett meg egy kormányzati konferencián a miniszterelnök úr, majd ezt követően kilenc regionális konferencián találkozhattak az iskolahasználók, pedagógusok, szülők, érdekképviselő szervezetek résztvevői a Hiller István miniszter úr által előadott programtervezettel, vitára bocsátva ezt a programot, és várva, hogy hozzászóljanak az igazán érdekeltek, a közoktatásban érintettek.

A regionális konferenciákat követően úgynevezett "Új tudás" fórumokat szerveztünk. Ezeknek a fórumoknak a szervezésében magam is rendkívül aktívan részt vettem, hisz a miniszterelnök úr megbízottjaként koordinálom, patronálom ezt a programot. Félszáz rendezvényt rendeztünk tehát, nagyon sokan részt vettünk előadóként, fórumvezetőként, vitavezetőként ezeken a fórumokon és konferenciákon, és bizony lefolytattuk két hónap alatt azt a szakmai és társadalmi vitát, amelynek a visszajelzései beépülnek akár ebbe a törvénymódosítási tervezetcsomagba is.

Nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy több ezer pedagógushoz jutott el ennek a programnak az anyaga véleményezésre. Az Oktatási Minisztérium honlapján állandó ügyeleti szolgálatban válaszolnak a kérdésekre, és a fórumokra kifejlesztett visszajelző ív olyan visszacsatolást jelent, amelynek számszerűségével az itt maradó szűk számú hallgatóságot megpróbálom egy picikét feldobni, hogy úgy mondjam, és érdekesebbé tenni számadatokkal az állításokat. Ezt a visszacsatoló ívet elkészítettem a parlamenti képviselőknek is. Tisztelt kollégáim, képviselőtársaim, nagyon szomorúan mondom, a 390-es létszámból összesen 12 darab visszajelzés érkezett, ami úgy mondható, hogy nem nagy érdeklődését mutatja a parlament képviselőinek.

Visszatérve az "Új tudás" fórumok visszajelzéseire, ez a kérdőív igazán érdekes adatokkal szolgálhat. Először is, a programról alkotott általános véleményben összesen a megkérdezettek 4 százaléka mondta azt, hogy másra kellene költeni a rendelkezésünkre álló forrásokat, és 3 százaléka állította, hogy rossz fejlesztési irányt képvisel ez a program, ami azt jelenti, hogy 93 százaléka a résztvevőknek részben vagy teljes egészében el tudta fogadni ezt a programot. A program fejlesztési javaslatairól való vélekedésben kiemelkedett a tartalmi fejlesztésre fordítandó energia és pénz. A pénz sem akármi, hiszen a három év viszonylatában 35 milliárd forint az, amely erre a programrészre fordítandó. A tartalmi fejlesztés tematikájában az idegen nyelv és informatika támogatottsága 88 százalékos. A kistelepülések iskolahálózatának a támogatottsága, amelyről ma már sok szó esett, 82 százalékos melléállással jelenik meg, beleértve a nem szakrendszerű oktatásra való 5., 6. osztályos tanítás kiterjesztését, és elképzelhetőnek vélve a 6 plusz 6-os iskolaszerkezet lehetőségét a jövőben.

Az óvodának a bölcsőde felé való nyitása 68 százalékos tetszési indexszel találkozott. Úgy gondolom, a meglévő gyakorlatot fogja ez legalizálni, és nagyon sok kisgyereknek, szülőnek nyújt majd lehetőséget a pici gyerekek helyben hagyására, mármint a bölcsődéskorúaknak, egyben az óvoda megélhetési és finanszírozási lehetőségeinek a növelésére. A 12 évfolyamos iskola támogatottsága 52 százalékos, a középiskolai felvételinek a kompetenciavizsgálatokkal való összekapcsolása 51 százalékos, tehát a program elfogadottságában ezek a fejlesztési javaslatok meglehetősen jó arányszámmal szerepelnek.

Mit tart a legjobb javaslatnak a programban? Érdekes eredményt hozott, bár az előttem szólók részben erre a témára tértek ki, és a most közölt számadatok is ezt fogják megerősíteni. A közoktatás tartalmi fejlesztésére fordított energia, pénzösszeg és tervezési program 39 százalékában első helyre került a rangsorolásnak. A második helyre a kora gyermekkori fejlesztés ténye mint a program újszerű vonása, 30 százalékban jelölték meg a kitöltők. Ez a második helyre került, és bizony a pedagógusok megbecsülésének a növelése a harmadik helyen szerepel 23 százalékkal. De szerepel a tehetséggondozás, hisz elhangzott itt, hogy a tehetségekkel nem igazán foglalkozik ez a program. Ezt, azt gondolom, cáfolnom kell, hisz a tehetséggondozás témakörébe mi a hátrányos helyzetű gyerekek tehetségkibontását éppúgy beleértjük, mint a kiemelkedő szellemi képességűeknek a felkarolását. Mind a két végleten nagyon jelentős lépéseket tervez ez a program, és jelentős összegeket is rendel hozzá. Tehát a szellemileg kiemelkedő tehetségek fejlesztése mint nemzeti kincsünk fejlesztése éppúgy helyet kap ebben a programban, távlatokban tervezve kiemelt tehetséggondozó iskolák létesítésével, aminek a terve benne szerepel ebben az elképzelésben.

Hogy mit és mennyire tart veszélyesnek, kontrollkérdésként ezt is feltettük ebben a felmérő ívben. A legveszélyesebbnek tartják a résztvevők, 17 százalékuk jelölte meg, a pályakezdők pótlékának a tervezett módon történő beterjesztését, de ez az előzőekben több helyen már szerepelt, és úgy gondolom, ez az adat alátámasztja.

(18.50)

Az új szemlélet elfogadását akadályozó tényként jelölte meg nagyon sok kitöltő, és a deszegregáció jelenlegi javaslatait nem tartja kielégítőnek a jelenlévők 7 százaléka, annak ellenére, hogy ez a program a deszegregációra nagyon nagy gondot fordít. A deszegregációra fordított pénzösszeg az Oktatási Hivatal hatáskörébe tartozóan három év viszonylatában 1,3 milliárd forintot tesz ki, ez nem kis összeg. Úgy gondolom, hogy az ellenőrzéssel is összekapcsolt dolog az ellenőrzés vonulatát erősíti, amelyet sokan kifogásoltak az előttem felszólalók közül. A szegregációs folyamatok monitorozására évenként 200 milliót szán ez a program, ami szintén nem kis összeg, és úgy gondolom, hogy szorosan hozzátartozik a program legfontosabb értékeihez.

Az egyik legfontosabb értéke az egész programnak és a hozzá tartozó törvénymódosítási csomagnak az esélynövelés szándéka. Esélyegyenlőség elősegítése szerepel ugyan a programban, ez az elfogadott szóhasználat, azt gondolom, a pontosítás inkább esélynövelést jelentene, hiszen minden egyes közoktatásban részt vevő gyereknek az esélynövelését szolgálja ez a programtervezet. A leghátrányosabb helyzetűektől kezdve a legtehetségesebbekig, bárhol szülessen is egy gyermek, az esélynövelés a programtervezetben biztosított. A program másik legfontosabb értéke az a fajta komplexitás, amely nulladik éves kortól kezeli az esélynövelés tényét személyre szólóan, gyerekre szólóan, követhetően, egészen a munkába állásig. A harmadik helyre sorolom, de talán a legfontosabbnak tartanám azt a fajta minőségszemléletet, amely végigkíséri ezt az egész programot.

A minőségszemlélet kérdése nagyon sokszor előkerült a mai nap hozzászólásai folyamán. Azt gondolom, hogy ez a szemlélet a minőségi oktatás nyújtása, a pedagógusteljesítmény-értékelés rendszerének, az intézményműködés átláthatóvá tételének megjelenésén keresztül az egész rendszer minőségorientáltságának a javításáig vezet. Az előbb említett, több ezer pedagógushoz eljutó információ és visszacsatolás, a visszacsatoló ívek feldolgozása és elemzése egyrészt alapul szolgált tehát a törvénymódosítások benyújtásához. A legutolsó rendezvényünk Egerben volt az elmúlt hét csütörtökjén, hiszen ezzel a mai nappal lezárul a módosítási lehetőségek sora, és úgy gondolom, ez egy korrekt társadalmi és szakmai vita végét is jelenti. Természetesen ezeknek a rendezvényeknek a visszajelzésein túl a szakmai egyesületekkel való egyeztetés folyamata megindult, hivatalosan az Oktatási Minisztérium részvételével is, éppúgy a parlamenti pártokkal való egyeztetés folyamatát is az Oktatási Minisztérium koordinálta.

De a mi szintünkön, a program koordinációjának szintjén létrejött egy olyan oktatáspolitikusi egyeztető fórum, ahol nemcsak a kormánypárti képviselők, hanem ellenzéki képviselők bevonásával is végigbeszéltük a programot, hogy melyek azok a pontok, amelyeken az egyetértésükkel találkozik a mi egyetértésünk. Rengeteg sok ilyen pont van. Úgy gondolom, hogy a program megvalósításának érdekében ezeket a vonulatokat kellene erősítenünk a jövőben is. Ennek a programnak, illetve törvénymódosítási tervezetnek a társadalmi vitája egyfajta problématérképet is felrajzolt. Ezeknek a problémáknak nagyon érdekes momentumai jelentek meg a mai parlamenti hozzászólásokban is. Én a felmérésekből visszajövő és a szóbeli fórumon történő megjegyzéseket elemző megbeszéléseink eredményeként négy ilyen csomópontot szeretnék most felsorolni, hozzátéve, hogy a törvénymódosítási javaslatban milyen megoldást tudunk ezek mellé rendelni.

Az esélynövelés eszközei közül az óvodáztatási támogatás ténye és formája váltotta ki a legnagyobb problémát a visszajelzésekben is, és a mindennapi beszélgetések tárgyát is ez képezte. A megoldási javaslat, azt gondolom, elég árnyalt megoldást vetít előre, amely biztosítani tudná, hogy a megoldás ne csak a szülő pénzzel történő motiválására, hanem a gyerek lehetőségeinek biztosítására is vonatkozzon. Nagyon nagy előrelépés ezen a téren a tárgyi és eszközmegújítás megjelenése ebben a programban. Hiszen a 120 milliárd forintos tárgyi, eszközmegújítási keretből 9 milliárd forint az óvodai, bölcsődei helybővítésre, tárgyi és eszközfejlesztésre fog fordítódni a jövőben. A tartalmi fejlesztést említettem, hogy az esélynövelésnek a legfontosabb eszköze, hiszen az oktatási folyamataink tartalmi fejlesztésére szánt pénzösszegek százszorosan megtérülnek. Itt az integrált oktatásra és a kompetenciafejlesztésre alapozott oktatás támogatása 10 milliárdos nagyságrendű összegekkel történik évente, és ez, azt gondolom, jelentős fejlődést fog eredményezni a közeljövőben.

Az iskolai rend biztosítása napjaink központi kérdése, hiszen "az iskola biztonságáért" bizottság működése is ennek a dolognak a körüljárását körvonalazta, a szülők bevonása nagyon komolyan vetődött fel a rend biztosítása érdekében. Egy újszerű megközelítéssel találkozhatunk majd a törvénymódosítások között, közérdekű igény érvényesítése a szülőknek megjelenik új tényezőként. Ez a szülőknek a csoportérdekek képviseletére tett lehetősége lesz, amelyben nemcsak az épület állapotának veszélyességére való figyelemfelhívás, hanem például az iskolai erőszak veszélyeztetettségére való felhívás is meg fog jelenni. A szülő-gyermek kapcsolatnak a szakszolgálati eljárásba való bevonása probléma esetén szintén megjelenik a törvényben, az iskolai segítők körének bővítése is ezt a célt szolgálja. És megjelenik majd egy új lehetőség, a mediáció szerepe, amely ugyan jogi kifejezés, de az oktatási közvetítő szolgálat keretében erre sor kerülhet, pontosan az iskolai erőszak megelőzése tekintetében is és a már bekövetkezett események után való alkalmazásban is.

A vezetés szerepéről mint harmadik nagy problémakörről ma már nagyon sok szó esett. Szeretnénk némi biztosítékát látni annak, hogy a vezetői kinevezések ne pártpolitikai kiszolgáltatottságúak legyenek a jövőben. A jogi eszközök erre meglehetősen szerények, mégis sikerült egy olyan módosítási javaslatot bevonnunk, amely a vezetői pályázatoknak és a testületi szavazásnak a közérdekből nyilvános adattá való minősítésével, azaz a mindenki által hozzáférhetővé tételével a nyilvánosság erejét szeretné felhasználni. Pósán képviselő úr említette, hogy a nem pedagógus végzettségű pedagógiai vezetés veszélyeket rejt. Én itt erre csak egy mondatban reagálnék: európai gyakorlat, hogy az intézmények élén az első számú vezető menedzser, nem pedagógus.

A negyedik témakör az átláthatóság - és ezzel már be is fejezem -, amely a minőségfejlesztés területén hozna újat. Hiszen az OECD magyarországi javaslatai között az intézményi átláthatóság előkelő helyen szerepelt. Úgy gondolom, hogy ennek érdekében is tudunk még tenni a törvénymódosítás keretében.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu