BÓKAY ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Pécs 2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz, és a felkészülés egy újabb állomásához érkeztünk. Az elmúlt héten Hiller István miniszter úrnak, valamint Tasnádi Péter polgármester úrnak a Művészeti Tanács átadta a kulturális főváros 2010-re tervezett keretprogramját. Ezen okból szólok most baranyai képviselőtársaim nevében Európa kulturális fővárosáról. Mint ismeretes, az Európa kulturális főváros programja két alapvető pillérre épül. Az egyik az infrastrukturális beruházások, amire összesen 34 milliárd forintot fordítunk, a másik pillér pedig a kulturális programok, új innovációs tartalmak kidolgozása, amelyre több mint 9 milliárd forintot fordítunk.

Az infrastrukturális beruházások között elsőként említhetem a tudásközpontot. A tudásközpont nem pusztán három könyvtár, a városi, a megyei és az egyetemi könyvtár összeépülése, hanem egy olyan új közösségi tér kialakítását jelenti, amelynek alapvető célja az egész életen át való tanulás folytatása, segítése, célja, hogy összekösse a közoktatást és a felsőoktatást, ezáltal biztosítsa a ma emberének folyamatos képzését. A rendelkezésre álló kutatási terek összesen 200 számítógép bekapcsolásával lehetővé teszik a nemzetközi hálózatok elérését. A Zsolnay gyár - ez egy kis ékszerdoboz - XIX. századi épületegyüttesének megújításával és átalakításával olyan új oktatási, kutatási és szolgáltató központ jön létre, amely szellemiségével a XXI. század megváltozott környezetébe illően újjáteremti a város és a régió művészeti és innovációs kapacitását. A konferencia- és a koncertközpont megépülésével mintegy 200 kilométeres körzetben nem lesz hasonló színvonalú, akusztikájú, komolyzenei előadások megtartására alkalmas előadóterem, amiért joggal számítunk arra, hogy jelentősen fellendíti a kulturális turizmust körzetünkben.

E beruházások megindítása egy helyre koncentrált, ezért megjelent a magántőke is. Négycsillagos szállodák, wellnessközpontok, bevásárló- és irodaközpontok épülnek a közvetlen közelünkben, és ez a 34 milliárd forintos beruházás közel megduplázódik. Az állami és magánberuházások szinergikus hatása pedig egy újabb lehetőség a számunkra, amelynek kiszámíthatóságát még magunk sem látjuk tisztán. Valószínűleg a legnépszerűbb lesz a városban a terek megújítása. A városi terek revitalizációja során az új tereket visszahódítjuk a mobilizációtól, az autók világától. Célunk, hogy a plázáktól eltérően egy olyan kulturális térrendszert hozzunk létre, ahol minden vásárlási és fogyasztási kötelezettség nélkül épülhetnek ki az emberi kapcsolatok, teremtődhetnek új közösségek.

A másik jelentős rendszerünk a programok kidolgozása. A pécsi pályázat alapvetően öt pillérre épül. Ezek közül talán a legjelentősebb a "Pécs a regionalizmus városa". Egyetlen nagyváros sincs Magyarországon, amely a decentralizációban ilyen éllovas szerepet töltene be. Pécs ennek szellemében bevonja a Dél-Dunántúl mellett a tágabb nemzetközi területeket is, így Horvátország és Szerbia érintett határövezeteit.

Pécs multikulturális város. Multikulturális, hiszen itt a latin, a római, török, német, horvát, szerb és a magyar kulturális rétegek rakódtak egymásra. És ez különösen érdekessé teszi a programunkat, hiszen mindannyian tudjuk, hogy Pécs, Európa kulturális fővárosa egy német várossal, Essennel és egy török várossal, Isztambullal közösen tölti be ezt a szerepet 2010-ben. Pécsen mind a német, mind pedig a török kultúrának van öröksége, épített és kulturális öröksége is. Ez nemcsak térbeli, hanem tartalmi és történelmi összeköttetést is jelent a két város között, így Pécs köztes szerepét rendkívül jelentősen megnöveli.

Pécs egyúttal kapuváros a Balkán felé, és a párbeszéd elindítását tervezi, amely az iszlám és a keresztény kulturális örökségek között, az iszlám és a keresztény kulturális vallás között indulhat el. Erre a mai történelmi időkben igen nagy szükségünk van, hiszen ha visszagondolunk, nem is olyan régen volt, a balkáni háborúk kirobbanásának okát ebben láthatjuk. Pécs, úgy érzem, determinált a sikerre. 2010-ben azért is fontos, nemcsak a városnak, hanem hazánknak, Magyarországnak is, hiszen emlékezzünk arra, hogy 2011-ben Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke. Véleményünk szerint a város ehhez méltóan fog segíteni, hogy az ország sikere 2011-ben folytatódjon.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu