RÓZSA ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítását mint az oktatási és a foglalkoztatási tagja, ugyanakkor mint korábbi középiskolai igazgató és közalkalmazott is üdvözölni tudom; még akkor is, ha ez a módosítás nem teljes körű, ebből adódóan nyilván szükség lesz arra, hogy akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalról módosításokat nyújtsunk be. Ugyanakkor ez a javaslat és az, hogy ezt a Ház elé hoztuk, lehetőséget biztosít arra, hogy a módosításokat követően egy jobb jogszabály áll rendelkezésre a közalkalmazottak számára. Mindenképpen fontos azt kijelenteni, hogy a jelenlegi problémákra ezek a módosítási javaslatok alkalmasak lesznek, és javítják nemcsak a törvény szerkezetét, hanem tartalmi megjelenését is.

A módosítás foglalkozik a közalkalmazotti pályázatokra vonatkozó legfontosabb jogszabályokkal, illetve azzal, hogyan lehet a közalkalmazotti pályára kerülni. Foglalkozik a közalkalmazottak munkavégzésével, minősítésével, esetleges vezetővé válásuk lehetőségével. Ugyanakkor tudjuk azt, hogy az eddigi hagyományoktól eltérően kifejezetten vezetői megbízatásra vagy menedzseri megbízatásra is lehetőség nyílik a közalkalmazotti területen is a törvénymódosításból adódóan. A közalkalmazotti törvényre vonatkozóan az egész életpályával is foglalkozik ez a törvényjavaslat, illetve a nyugállományba vonulás egyes lehetőségeit is taglalja.

A módosítás a jelenleg hatályos törvényt több pontjában pontosítja, illetve szélesíti, kiterjeszti. A közalkalmazotti pályára vonatkozóan eddig is szabályozva volt az, hogy harmadik személlyel csak a pályázó beleegyezésével volt ismertethető pályázatának tartalma. Fontos rendelkezés az, hogy sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Hiszen köztudott az, hogy egy pályázat szinte egy szellemi termék, amelyet abban az esetben, ha esetleg egy harmadik személy számára juttatunk el, az beépítheti, illetve ebből adódóan egy újabb pályázat részévé teheti. Tehát ez mindenképpen dicséretes és ajánlott. A pályázó által benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozókat abban az esetben, ha az elbírálást követően 90 napon belül a pályázó nem veszi át, akkor ezt meg kell semmisíteni, személyes adatait törölni kell. Ez alapvetően fontos a személyiségi jog tekintetében.

Tisztelt Parlament! A gyakornoki idő pontosítását is szabályozza ez a módosítás. A követelmények egységesen kerülnek meghatározásra. A gyakornokok mellé úgynevezett szakmai segítő személyek beállítására, kinevezésére kerül sor. A szakmai segítő személynek az a feladata, hogy kísérje figyelemmel a gyakornok tevékenységét, segítse a követelmények teljesítését, majd ezt követően írásban értékelje a gyakornok munkavégzését. Ugyanakkor fontos kiemelni azt, hogy a gyakornok erre írásban észrevételt tehet. A gyakornoknak és a szakmai segítőjének úgy kell meghatározni a kötelezettségét, munkaidejét, hogy az a rendes munkaidőben teljesíthető legyen, hiszen nagyon sok konzultációval, megbeszéléssel jár egy ilyen munkafolyamat értékelése. Ez mindenképpen dicséretes.

(10.40)

A gyakornoki szabályzatban meg kell állapítani a szakmai követelmények részletes tartalmát, a számonkérés feltételeit, az értékelés részletes szabályozását. Ugyanakkor a szabályzatnak tartalmaznia kell a gyakornok és a szakmai segítő kötelezettségeit. A gyakornoki idő lejártát megelőzően, abban a hónapban, amikor a gyakornoki idő lejár, a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés eredményeként a megfelelt és nem megfelelt minősítésre nyílik lehetőség. Abban az esetben, ha a minősítésnél a nem megfelelt bejegyzésre kerül sor, a közalkalmazotti jogviszony megszűnik.

A törvénymódosítás részletesen szabályozza a minősítések célját, folyamatát, az értékelés szintjét, ugyanakkor a minősítés ismertetésének a módját is. A minősítés célja a közalkalmazotti munkaköri feladatot ellátó személy segítése, munkájának, tevékenységének a segítése - hiszen ez a köz szempontjából, az adott intézmény szempontjából hallatlanul fontos -, továbbá a minősítés célja az, hogy ismereteket nyújtson, ugyanakkor azokat a képességeket és személyi tulajdonságokat is értékelje, amelyek egy közalkalmazott fejlődéséhez, személyes fejlődéséhez és előrehaladásához hallatlanul fontosak. A minősítés célja összességében a közalkalmazott szakmai fejlődésének a segítése.

A minősítést a munkáltató kezdeményezi, ugyanakkor a munkáltató az, aki irányítja ezt az egész folyamatot, hiszen több alkalommal történő munkafolyamat megtekintéséről szól ez, illetve több kolléga bevonására is sor kerülhet. Ezek mind-mind olyan folyamatok, amelyeknek úgymond hagyománya van az intézményekben, azonban ennek pontosítása és ilyen formában való szabályozása fontos. Ugyanakkor a munkáltató feladata az, hogy a döntést meghozza, illetve a döntést követően, amikor írásban megjelenítésre kerül a minősítés, ezt ismertesse.

A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a tények megállapításával kapcsolatos tényezőket tartalmazza. A minősítés lehet kiválóan alkalmas, alkalmas, kevésbé alkalmas és alkalmatlan. A minősítést a közalkalmazott mindenképpen megismerheti, ezekre a megismerhetés után írásban reagálhat. A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartásban kell elhelyezni.

Tisztelt Parlament! A javaslat egyértelműen megfogalmazza azt, hogy a kinevezett vezető esetében, ahol teljesen önálló munkakört végez a vezető, milyen kötelezettségek vannak. A megbízott vezetőre - aki a saját munkaköre mellett egy másik megbízatást vállal - vonatkozó területet is körívezi a javaslat. Intézményvezető csak felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet, ezt is megjeleníti a törvényjavaslat. Magasabb vezető határozott időre való megbízása legfeljebb tíz évre szólhat.

A megbízás visszavonására vonatkozóan korábban is megvolt az a jogszabály, amely azt tartalmazta, hogy a közalkalmazott kérésére a megbízás visszavonását indokolni kell. A munkáltatónak eddig három nap állt rendelkezésre a válaszadásra. Ez úgy módosul, hogy a kérelem benyújtásáról számítva öt munkanapon belül köteles a közalkalmazott részére a munkáltató írásban megadni a választ.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök is tudják, hogy a különböző intézményeknél - különös tekintettel a szociális és gyermekvédelmi ágazatra - gyakran előfordul az, hogy házastársak vállalnak munkát egy adott intézményben. Az is gyakori, hogy egyikük vezető vagy esetleg magasabb vezetői megbízatással rendelkezik. A rendelkezés lehetővé teszi továbbra is, hogy ez a körülmény önmagában ne zárja ki a hozzátartozó foglalkoztatását, vezetői megbízatásának esetleges visszavonását. Én úgy gondolom, hogy ez hallatlanul fontos kistelepülések, kis intézmények esetében.

A törvénymódosítás foglalkozik a prémiumévekkel kapcsolatos javaslati kör bővítésével. Egyértelművé teszi a juttatásokkal kapcsolatos jogosultságot és jogosítványokat. A prémiumévekkel kapcsolatos program megfogalmazza a juttatásokra és egyéb más illetményekre vonatkozó gondolatkört is. A határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosítandó akkor, ha a közalkalmazott a prémiumévek programban való részvételhez hozzájárult, illetve azt kérte. Számára a 13. havi illetmény nem jár, helyette a javaslat a 13. havi juttatás jogcímet határozza meg, melyet a tárgyévben eltöltött idő alapján kell meghatározni. A ruházati költségre, illetve az étkezési költségre vonatkozóan szintén a 30 százalék illeti meg ilyen formában a közalkalmazottat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ebből is láthatjuk azt, hogy a Kjt. módosítására sokirányú megközelítésből kerül sor, és bizonyára a javaslatokkal, a módosításokkal még eredményesebbé tehetjük az alaptörvényt. Tegyük ezt!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu