RÓZSA ENDRE, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Országgyűlési Biztos Úr! Az oktatási és tudományos bizottság megvitatta a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló J/5015. számú beszámolóját. A beszámolót a szóbeli kiegészítéssel együtt a bizottság egyhangúlag általános vitára ajánlja.

A jelentésből megállapíthatjuk, hogy rendkívül alapos és tárgyszerű. A szóbeli kiegészítést jellemezte ombudsman úr alábbi megfogalmazása is, idézem: "Azt gondolom, úgy is, mint tanárként is nagyon sokáig dolgozó ember, aki nemcsak egyetemen, hanem általános iskolától az egyetemig bezárólag mindenhol sok évet eltöltöttem, hogy a gyerekek mindenekfelett álló érdeke az oktatás. Mert kiről van itt szó? Nem rólunk, nem az önkormányzatokról, hanem a gyerekekről, tehát a jövő generációjáról van szó."

Tisztelt Parlament! Több hozzászóló érintette a bizottsági ülésen a szegregáció kérdését. Egyik ellenzéki képviselőtársunk felvetette azt, hogy Budapesten egy tehetséggondozó romaiskolára, középiskolára, mégpedig érettségit adó középiskolára lenne szükség. És itt felvetette azt a kérdést, hogy ez nem jelenti-e azt, és nem tarthatunk-e attól, hogy ezt valaki szegregációnak minősíti.

Az ombudsman úr határozottan állást foglalt ebben az esetben is. Onnantól kezdve szegregáció valami, ha kötelező módon csinálják. Tehát, ha valaki nem presszióra, hanem saját önkéntes elhatározása alapján mondja, hogy egy tehetséggondozó iskolába szeretnék járni, akkor ehhez neki joga van.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kormánypárti oldalról példaként említették meg a Bogdán János iskolaalapító igazgató nevét viselő nagykanizsai oktatási intézményt, ahol közép- és felsőfokú képzés folyik, nem szegregáltan, hanem romáknak és nem romáknak egyaránt. Az ombudsman úr részletesen szólt a nagykanizsai iskoláról. Olyan emberek vannak alkalmazva a gimnáziumban, akiknek ez a feladata. Ettől a pillanattól kezdve, ha a családok ezt önként kívánják végrehajtani, ez nem a családból való kiragadás problémája, hanem egy nagyobb, tisztességes, családokkal együttműködő korrekt magatartás. Ettől a pillanattól kezdve ez nem szegregáció.

Meg kell állapítanunk, ami a bizottsági ülésen is elhangzott, hogy imponáló volt biztos úrnak az ismerete, informáltsága, mint ahogy ezt László Tamás képviselőtársam is megerősítette korábbi hozzászólásában azzal a mondatával, hogy ombudsman úr ott van testközelben. Tehát azok az információk, amelyeket öntől kaptunk a bizottsági ülésen, mindenképpen olyanok voltak, amelyek aktuálisak és a bizottság számára rendkívül hasznosak voltak.

A szociológiai szakirodalom a szegregáció három típusát különbözteti meg: az iskolák közötti szegregáció, az iskolán belüli szegregáció, illetve a spontán szegregáció. Spontán szegregáció akkor alakulhat ki egy-egy településen vagy egy-egy területen, ha bizonyos mobilitással rendelkező csoportnak van lehetősége arra, hogy a települést elhagyja, és egy olyan piacképes szakmával is rendelkezzen, amellyel el tud máshol helyezkedni, magyarul: tehát elköltözik.

Azok maradnak a településen, akik a legkevésbé rendelkeznek piacképes ismerettel és tudással. Ugyanakkor sajnos, ilyen településeken az is bekövetkezik, hogy az egyre csökkenő ingatlanárak miatt megjelennek olyan lakosok is, akiknek sajnos, nincsen piacképes ismerete és tudása. Ilyen településen sok roma lakik. Ebből következik, hogy az iskolába is sok roma gyerek jár. Ez nem szándékosan előidézett, de a jog megfogalmazása szerint szegregációnak számít.

Szóbeli tájékoztatásában ombudsman úr kitért a kisebbségi oktatásra vonatkozóan a 30 perces tájékoztatójában a csörögi ügyre. A bizottsági ülésen ezt részletesen megvitattuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzott vélemények alapján támogatjuk a jelentés elfogadását. Köszönjük ombudsman úr tevékenységét, és további munkájához jó egészséget kívánunk és eredményes munkát.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu