MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A határ a csillagos ég? Az újabb és újabb áremelések hallatán sokan kérdezik, sokan elkeseredésükben, kilátástalan helyzetükben már csak fáradtan legyintenek. A hat-nyolc évvel ezelőtt még a középosztályba tartozó családok pedig ma már nem tudnak a képletes családi nadrágszíjon sem húzni. Egyre csak azt érzik, nap mint nap nehezebb a számlák kifizetése, a vállalkozások pedig nemcsak Európa egyik legmagasabb adó- és járulékterheit nyögik, de a szükséges energiaszámlák kifizetése is lassan már a lehetetlen kategóriába tartozik. Gondoljunk csak az üzemanyag, a gáz, a távfűtés és a villanyáram árának elmúlt években történt drasztikus emelésére.
Ma egyre többen teszik fel a kérdést, hogyan juthattunk el idáig. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a Gyurcsány-kormányok regnálását nemcsak megélték, de megszenvedték a családok és a hazai vállalkozások. Nem is csoda ez, hiszen az elmúlt években a kormányzat mindent megtett annak érdekében, hogy a még meglévő lehetőségeket is kiadja a kezéből, amelyekkel bizonyos szabályozási lépéseket megtehetett volna, és persze a szociális érzékenység sem éppen az erőssége a kormányzóknak.
Többször szóvá tettük, hogy a konkrét, megalapozott, társadalmi egyetértésen nyugvó gazdaságpolitika hiánya csak káoszhoz, kiszolgáltatottsághoz vezet. Ennek az ötletelő, koncepció nélküli, sodródó gazdaságirányításnak a terheit nyögik ma a családok és a vállalkozások. Előbb a félrevezető szöveg a dübörgő gazdaságról, majd a cinikus bejelentés, ami után mindenki érezte: a koncepciótlanság következménye bizony nagyon is fájni fog; üzemanyag-, gáz-, távfűtés-, villanyáram-emelkedés, hogy csak a legnagyobb tételeket említsem.
Ha az elmúlt években valóban lett volna gazdaságpolitika, a jelenlegi helyzetben lenne eszköz és mód az áraknak legalább a féken tartására. Ezzel szemben mi történt, és mi az, amivel ma szembesülnünk kell? Az üzemanyag árának emelkedése ma már az egyébként is csak stagnáló gazdaság működőképességét veszélyezteti. Jó, ha mindenki tudja, hogy 10 forint áremelkedés után 2 forint extrabevételhez jut a költségvetés, elvonva ezt a pénzt az autósoktól, a gazdaság szereplőitől. A kormány pedig csak azt szajkózza, hogy semmit nem tehet. Mindenki emlékszik még a "lassan mondom, nem lesz gázáremelés" hangzatos mondatra. Nos, a tények ezzel szemben azt mutatják, hogy az elmúlt öt évben tíz alkalommal volt gázáremelés. Most éppen 9,9 százalékos, de csak azért ennyi, hogy el lehessen mondani, nem két számjegyű az emelés mértéke. Ettől még a tények sajnos, magukért beszélnek. A magyar családoknak több mint kétszer annyit kell fizetni a földgázért, mint 2003-ban. Az elmúlt évek sodródó gazdaságirányításának legnagyobb "teljesítménye", hogy minden terhet a lakosságra hárított.
A liberálisok által erőltetett "mindenhol versenypiacot nyitni, mindent privatizálni" folyamat következménye a gazdaságilag indokolhatatlan árampiac teljes megnyitása, amely bármilyen nonszensz, egy olyan piacon valósult meg, ahol hiány van a termékből, azaz a villamos áramból. Ezek után minden reálisan gondolkodó ember számára nyilvánvaló volt, hogy az árak hirtelen növekedésével kell számolni. Ezt már a közgazdasági középiskolákban is alapvetésként tanítják, de a kormánynak ezt mégsem sikerült belátni.
S mindennek mi a következménye? Az áfaváltozásokat is figyelembe véve a villamos energia ára 75,3 százalékkal nőtt a lakosság számára 2002 és 2008 között. Folyamatosan dráguló üzemanyagok, kormányzati semmittevés. Nem lesz gázáremelés, öt év alatt duplájára emelkedő gázszámlák, egekbe szökő távfűtési számlák. Abszurd árampiacnyitás, ezzel együtt hat év alatt 75,3 százalékos áramár-növekedés. Az elmúlt évek koalíciós Gyurcsány-kormányzásának nemcsak megélői, de megszenvedői voltak a családok és a vállalkozások. Történt mindez úgy, hogy parlamenti többségük birtokában lehetett volna akár jó gazdaságpolitikájuk, a családok és a vállalkozások érdekeit szolgáló kormányzati teljesítményük. De nem ez történt.
Mire lehet számítani most a kisebbségi kormányzással? Látható vergődés, politikai agónia, cselekvésképtelenség, ami már most rányomja a bélyegét az országra. Nem véletlen, hogy az emberek többsége egy világos, többségi parlamenti felhatalmazással rendelkező kormánytól várja, hogy felülkerekedjen a mélyülő szociális válságon, és konszenzuson nyugvó, megalapozott, átgondolt pénzügyi és gazdaságpolitikával szabjon gátat az áremeléseknek, és vezesse ki az országot a válságból. A kisebbségi kormány láthatóan nem rendelkezik mindazokkal az adottságokkal, amit az ország polgárainak többsége elvár. A következtetések levonása, tisztelt kormány és kormánypárt, az önök feladata lenne, de az ország és valamennyi polgára érdekében minél hamarabb.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés